188293. lajstromszámú szabadalom • Karbonil-amino-uretánokat hatóanyagként tartalmazó gyomírtó, illetve gombaölő szerek és eljárás karbonil-amino-uretánok előállítására
1 188 293 2 II. példa 10 tömegrész 2. sorszámú vegyületet olyan elegyben oldunk föl, amely 90 tömegrész xilolból, 6 tömegrész, 1 mól olajsav-N-monoetanol-amin és 8-10 ml etilén-oxid addíciójából keletkező termékből, 2 tömegrész kalcium-dodecil-benzolszulfonátból és 2 tömegrész, 1 mól ricinusolaj és 40 mól etilén-oxid addíciójából keletkező termékből áll. III. példa 20 tömegrész 2. sorszámú vegyületet olyan elegyben oldunk fel, amely 60 tömegrész ciklohexanonból, 30 tömegrész izobutanolból, 5 tömegrész 7 mól etilén-oxid és 1 mól izooktil-fenol addíciójakor keletkező termékből és 5 tömegrész, 1 mól ricinusolaj és 40 mól etilén-oxid addiciójából keletkező termékből áll. IV. példa 20 tömegrész 3. sorszámú vegyületet olyan elegyben oldunk föl, amely 25 tömegrész ciklohexanonból, 65 tömegrész 210-280 °C forráspontú ásványolaj-frakcióból és 10 tömegrész, 1 mól ricinusolaj és 40 mól etilén-oxid addíciójából keletkező termékből áll. V. példa 80 tömegrész 1. sorszámú vegyületet jól összekeverünk 3 tömegrész diizobutil-naftalin-a-szulfonsav-nátriumsóval, 10 tömegrész szulfitszenny lúgból kapott ligninszulfonsav-nátriumsóval és 7 tömegrész poralakú kovasavgéllel, és kalapácsos malomban megőröljük. VI. példa 5 tömegrész 1. sorszámú vegyületet alaposan öszszekeverünk 95 tömegrész finom eloszlású kaolinnal. így 5 tömeg% hatóanyagot tartalmazó porozószert kapunk. VII. példa 30 tömegrész 1. sorszámú vegyületet alaposan összekeverünk 92 tömegrész poralakú kovasavgélből és 8 tömegrész, a kovasavgél felületére permetezett paraffmolajból álló keverékkel. így jól tapadó szert kapunk. VIII. példa 40 tömegrész 1. sorszámú vegyületet alaposan összekeverünk 10 tömegrész fenolszulfonsav/ karbamid/formaldehid kondenzátum nátriumsóval, 2 tömegrész kovasavgéllel és 48 tömegrész vízzel. így stabilis vizes diszperziót kapunk. IX. példa 20 tömegrész 1. sorszámú vegyületet alaposan összekeverünk 2 tömegrész kalcium-dodecjl-benzolszulfonáttal, 8 tömegrész zsíralkohol-poliglikol-éterrel, 2 tömegrész fenolszulfonsav/karbamid/formaldehid kondenzátum nátriumsóval és 68 tömegrész paraífmos ásványolajjal. így stabilis olajos diszperziót kapunk. A találmány szerinti új gyomirtó készítmények kívánt és nem kívánatos növények növekedésére gyakorolt hatását az alábbi melegházi kísérletekkel szemléltetjük. A kísérletekhez 300 cm3 térfogatú műanyag virágcserepeket használtunk, a szubsztrátum 1,5 tömeg% humuszt tartalmazó agyagos homok volt. A vizsgálandó növények magvait fajták szerint elválasztva vetettük el. Közvetlenül ezután vittük fel kikelés előtti kezelés esetén a hatóanyagokból készített szereket a talajfelületre. Az egyes hatóanyagokat tartalmazó szereket (80 tömeg% hatóanyag és 20 tömeg% Na-ligninszulfonát) vízben (hektáronként 600 liter) szuszpendáltuk vagy emulgáltuk és finom eloszlást biztositó fúvókával permeteztük. Ennek az alkalmazási módnak az esetén a hektáronként felvitt készítmény mennyiség 3,0 kg hatóanyagnak felelt meg. A készítmény felvitele után a cserepek tartalmát kissé megnedvesítettük, hogy megkezdődjön a csírázás és a növekedés. Ezután a cserepeket átlátszó műanyag fedéllel lefedtük, amíg a növények ki nem keltek. Ez a lefedés a vizsgálandó növények egyenletes csírázását eredményezte, amennyiben azt a készítmények nem befolyásolták, összehasonlítószerként azonos mennyiségben felvitt, m-(3,3-dimetil-ureido)-benzil-N-(terc-butil)-karbamátot (A) tartalmazó készítmény szolgált. A kikelés utáni kezelés céljából a vizsgálandó növényeket először 3-10 cm-es magasság eléréséig tenyésztettük és csak ezután kezeltük. A kikelés utáni kezeléshez vagy közvetlenül elvetett és ugyanolyan cserepekben tenyésztett növényeket választottunk vagy csak kicsírázott növényekként elkülönítve tenyésztettük és néhány nappal a kezelés előtt ültettük bele őket a cserepekbe. Kikelés utáni kezelés esetén a hektáronként felvitt készítmény menynyiség a hatóanyagtól függ. Az egyes esetekben hektáronként 0,25 vagy 0,5 vagy 1,0 vagy 2,0 hatóanyagnak megfelelő készítmény mennyiségeket alkalmazunk. Osszehasonlítószerként hektáronként 0,25,0,5 és 1,0 kg hatóanyagnak megfelelő, ismert, metil-N-[3-(N73-metil-fenil/-karbamoil-oxi)-fenil]karbamátot (B) tartalmazó és 2,0 kg hatóanyagnak megfelleő, etil-N-[3-(N’-fenil)-karbamoil-oxi]-fenilkarbamátot (C) tartalmazó készítmény szolgált. Kikelés utáni kezelés esetén elmaradt a lefedés. A k ísérleteket melegházban végeztük, a melegkedvelő fajták esetén előnyösen melegebb (20-35 °C hőmérsékletű) helyen, a mérsékelt klímát kedvelők esetén 10-25 °C-on. A kísérleti periódus 2-4 hét volt. Ezalatt az idő alatt a növényeket ápoltuk és kiértékeltük az egyes kezelések hatására fellépő reakciójukat. A kiértékelést 0-tól 100-ig terjedő skála alapján végeztük. 0 azt jelenti, hogy nincs károsodás vagy normális a kikelés, 100 pedig azt, hogy a növények nem keltek ki, illetve legalább a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7
