188246. lajstromszámú szabadalom • Ciklohexán-1,3-dion-származékokat tartalmazó herbicid készítmények és eljárás a hatóanyag előállítására
1 188 24( 2 ticides Science - 2. rész”, 235-243. oldal, Pergamon Press 1979) továbbá ismeretes, hogy ciklohexán- 1,3-dionok 5-helyzetébe a p-helyzetben helyettesített fenil-gyűrűt bevive gabonaféleségeken bizonyos szelektív gyomirtó hatás érhető el. A szerzők megállapítása szerint azonban: „Szelektivitást kizárólag a fenil-gyűrű p-helyzetében helyettesített származékok esetében tapasztaltunk és kétszeresen vagy háromszorosan helyettesített fenil-vegyületek esetében szelektivitás nem lépett fel”. Fentiek ismeretében teljesen váratlan és meglepő az a felismerés, hogy az 5-helyzetben három-öt szubsztituenssel és közöttük egy orto-helyzetű szubsztituenssel helyettesített fenil-gyűrűt hordozó ciklohexán-l,3-dionszármazékokat tartalmazó herbicid készítmények érzékeny egysziklevelű haszonnövényekben (pl. búzában) tenyésző egysziklevelű gyomok (pl. vadzab vagy útszéli perje) ellen szelektív herbicid hatást fejtenek ki. Különösen meglepő, hogy az 5-helyzetben a fenil-gyűrű 2- és 6-(orto)-helyzetében, különösen előnyösen 2-, 4- és 6-helyzeteiben helyettesített fenilcsoportot hordozó ciklohexán-l,3-dionszármazékokat tartalmazó herbicid szerek egysziklevelű gyomok (pl. vadzab és útszéli perje) ellen már nagyon alacsony mennyiségben igen erős hatást fejtenek ki, ugyanakkor azonban a nagyon érzékeny egysziklevelű haszonnövényeket (különösen búzát) nem károsítják. A találmányunk szerinti herbicid szereket közvetlenül a növényekre (poszt-emergens alkalmazás) vagy a növények kibújása előtt a talajba (pre-emergens alkalmazás) juttathatjuk. Általában a posztemergens alkalmazás bizonyult előnyösnek. Találmányunk tárgya továbbá herbicid készítmény, amely hatásos mennyiségben egy vagy több (I) általános képletű vegyületet és inert hordozóanyagot tartalmaz. A találmányunk szerinti herbicid készítmények növénynövekedésgátló, növénykárosító vagy növényirtó hatással rendelkeznek. A találmányunk szerinti herbicid készítmények szilárdak, folyékonyak vagy pasztaszerűek lehetnek. A hatóanyagot felhasználásra kész hígított készítmények vagy felhasználás előtt felhígítandó koncentrátumok alakjában formálhatjuk. A találmányunk szerinti herbicid készítmények hatóanyagtartalma ennek megfelelően a készítmény típusától függően változik, így attól függ, hogy felhasználásra kész szert (pl. beporzó készítményt vagy vizes emulziót) vagy koncentrátumot (pl. felhasználás előtt felhígítandó emulgeálható koncentrátumot vagy nedvesíthető port) állítunk elő. A találmányunk szerinti herbicid szerek általában 0,0001-99 súly% hatóanyagot tartalmaznak. A szilárd -készítmények pl. porok, beporzó készítmények, szemcsék, granulák lehetnek és a hatóanyagon kívül szilárd hordozóanyagot tartalmaznak. A porokat és beporzó készítményeket oly módon állítjuk elő, hogy a hatóanyagot szilárd hordozóanyaggal összekeverve vagy összeőrölve finomeloszlású keveréket képezünk. A szemcsék és granulák előállítása oly módon történik, hogy a hatóanyagot szilárd hordozóanyagon megkötjük (pl. az előre kialakított szemcsés szilárd hordozóanyagot a hatóanyaggal bevonjuk vagy impregnáljuk vagy agglomerációs módszereket alkalmazunk). Szilárd hordozóként pl. az alábbi anyagok alkalmazhatók: ásványi anyagok, pl. kaolin, bentonii. kieselguhr, fullerföld, attapulgus anyag, diatomaföld, talkum, kréta, dolomit, mészkő, mész, kalcium-karbonát, porított magnézium-oxid, magnézium-szulfát, gipsz, kalcium-szulfát, pirofillit, kovasav, szilikátok és szilikagél; műtrágyák, pl. ammónium-szulfát, ammónium-foszfát, ammóniumnitrát és karbamid; növényi eredetű természetes anyagok, pl. gabona- és maglisztek, faliszt, dióhéjliszt és porított cellulóz; és szintetikus polimer anyagok, pl. őrölt és porított műanyagok és gyanták stb. A szilárd készítményeket továbbá diszpergálható és nedvesíthető porok, szemcsék és granulák alakjában is formálhatjuk ; ezek a készítmények a hatóanyagon és szilárd hordozóanyagon kívül egy vagy több felületaktív anyagot is tartalmaznak, amelyek nedvesítő-, emulgeáló- és/vagy diszpergálószerként hatva megkönnyítik a hatóanyagnak a folyadékban való diszpergálódását. A felhasználható felületaktív anyagok kationos, anionos és nem-ionos típusúak lehetnek. A kationos felületaktív anyagok közül pl. a kvarterner ammónium-sókat (mint pl. hosszúszénláncú alkilammónium-sókat, pl. cetil-trimetil-ammóniumbromidot) említjük meg. Anionos felületaktív anyagként pl. szappanok; zsírsavak alkálifém-, alkáliföldfém- és ammónium-sói ; lignin-szulfonsav alkálifém-, alkáliföldfém- és ammónium-sói; arilszulfonsavak alkálifém-, alkáliföldfém- és ammónium-sói (beleértve a naftalin-szulfonsavak - pl. di- és triizopropil-naftalin-szulfonsavak és butil-naftalin-szulfonsavak sóit; szulfonált naftalin és nafta - lin-származékok formaldehiddel képezett kondenzációs termékeinek sóit; szulfonált naftalin és naftalin-származékok fenollal és formaldehiddel képezett kondenzációs termékeinek sóit; alkil-arilbenzol-szulfonsavak - mint pl. dodecil-benzol-szulfonsav - sóit; kénsav vagy alkil-szulfátok - mint pl. lauril-szulfát - hosszúszénláncú monoésztereinek alkálifém-, alkáliföldfém- és ammónium-sóit; és kénsav zsíralkohol-glikol-éterekkel képezett monoésztereit stb.) alkalmazhatók. Nem-ionos felületaktív anyagként etilén-oxid zsíralkoholokkal (pl. oleil-alkohollal vagy cetil-alkohollal) képezett kondenzációs termékei; etilén-oxidnak fenolokkal és alkil-fenolokkal (pl. izooktil-fenollal, oktil-fenollal vagy nonil-fenollal stb.) képezett kondenzációs termékei; etilén-oxidnak ricinusolajjal képezett kondenzációs termékei; hosszúszénláncú zsírsavakból és hexit-anhidridekből leszármaztatható részleges észterek (pl. szorbit-monolaurát; az előzőekben említett részleges észterek etilén-oxiddal képezett kondenzációs termékei); etilén-oxid propilén-oxid tömb-kopolimerek ; laurilalkohol-poliglikol-éteracetálok és lecitinek alkalmazhatók. A folyékony készítmények a hatóan}agnak valamely folyékony hordozóval képezett, adott esetben egy vagy több nedvesítő-, emulgeáló- és vagy diszpergálószerként ható felületaktív anyagot tartalmazó oldatai vagy diszperziói. Folyékony hordozóanyagként pl. az alábbi folyadékok alkalmazhatók: víz; ásványolajfrakciók (pl. keroszin, oldószernafta, petroleum, kőszénkátrányolajok és arot 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 6C 6!> 7
