188223. lajstromszámú szabadalom • Eljárás karbonsavanhidridek előállítására

A karbonsav-trimetil-szilil-észterből és karbon­­sav-halogenidből álló elegyet gáz-fázisban is rea­­gáltathatjuk. Egy kedvező megoldás szerint, a találmány sze­rinti eljárás folyamatosan is végezhető. Karbonsavanhidrideket gyakran karbonsavklo­­ridok helyett alkalmazunk, minthogy megközelítő­leg azonos kémiai reakcióképességet mutatnak. Azonban az anhidridek nem mutatják a savklori­­doknál észlelhető nem kívánatos korróziós hatást. A karbonsavanhidrideket növényvédő szerekhez használt hatóanyagok közbenső termékeiként is fölhasználhatjuk. így például az (I) általános képle­­tű karbonsavanhidrideket az acil-cianidok előállí­tásnál alkalmazhatjuk kiindulási anyagként. (Lásd a 2 614 240, 2 614 241, 2 642 140 és a 2 642 199 számú NSZK-beli közrebocsátási iratot.) Az acil­­cianidok az l,2,4-triazin-5-on származékok köz­benső termékeiként hasznosíthatók; a triazin-on­­származékok kiváló herbicid tulajdonságot mutat­nak (lásd a 2 733 180, 3 003 541, 3 008 921, 3 002 203 és a 3 009 043 számú NSZK-beli közre­bocsátási iratot). így például a benzoesav-anhidridet ismert mó­don herbicid hatású 3-metil-4-amino-6-fenil-1,2,4- triazin-5-onná alakítható át (Metamitron). A mű­veletet olymódon végzik, hogy a benzoesavanhidri­­det alkáli-cianidokkal vagy vízmentes cián-savval benzoil-cianiddá alakítják, majd a kapott vegyüle­­tet egy második lépésben koncentrált etanolos só­sav jelenlétében átalakítják; majd az így kapott fenil-glioxilsav-etil-észtert egy harmadik lépésben acetil-hidrazinnal reagáltatják, amikoris 1-fenil­­glioxil-sav-etil-észter-2-acetil-hidrazon képződik ; a kapott vegyületet egy negyedik lépésben hidrazin­­hidráttal piridin jelenlétében fenti vegyületté alakít­ják (lásd a 2 224 161, 2 614 240 és a 2 614 241 szá­mú NSZK-beli közrebocsátási iratot). Hasonlóképpen ismert eljárás segítségével piva­­linsavanhidridet herbicid hatású 3-(metil-tio)-4- amino-6-terc-butil-l,2,4-triazin-5-on-ná alakíttat­juk (Metribuzin) (lásd a 2 614 240, 2 614 241 és a 3 009 043 számú NSZK-beli közrebocsátási irato­kat). Az alább következő példák segítségével szemlél­tetjük a találmány szerinti megoldást. 1. példa Benzoesamnhidrid 250 ml-es háromnyakú edénybe 97 g (0,5 mól) benzoesav-trimetil-szilil-észtert adunk 120-140 °C hőmérsékletre fölmelegítve; majd ehhez az elegyhez mintegy 30 perc alatt 70,3 g (0,5 mól) benziol-klori­­dot csepegtetünk. A keletkező trimetil-szilil-klori­­dot egyidejűleg ledesztilláljuk. A maradék anyag tiszta pivalinsavanhidridből áll. Hozam: 112 g (99%) benzoesavanhidrid. Forráspont: 153-155 °C (0,2 mbar). Hasonló eredményt érünk el. ha a műveletet kö­zömbös oldószer jelenlétében, így xiloiban, klór­benzolban vagy nitrobenzolban végezzük. 2. példa Ciklohexán-karbonsavanhidrid 250 ml-es háromnyakú edényben 100 g (0,5 mól) ciklohexán-karbonsav-trimetil-szilil-észtert és 73,3 g ciklohexán-karbonsav-kloridot (0,5 mól) (vagy 0,5 mól ciklohexán-karbonsavfluoridot) adunk; az egészet 140 °C-ra felmelegítjük, majd a kapott tri­­metil-szilil-kloridot 40 perc alatt ledesztílláljuk. A maradékot vákuumban desztilláljuk. Hozam: 114 g (96%) ciklohexán-karbonsavan­hidrid. Forráspont: 128-131 °C (0,2 mbar) 3. példa 4,4-diklór-benzoesavanhidrid 250 ml-es, keverővei, hőmérővel és desztillációs feltéttel ellátott háromnyakú edényben 114,3 g (0,5 mól) 4-klór-benzoesav-trimetil-szilil-észtert és 87,8 g 4-klór-benzoil-kloridot (0,5 mól) adunk, majd az elegyet 150 °C-ra felmelegítjük. Csak kis mennyisé­gű trimetil-szüil-klorid válik le. 0,1 g cink-klorid hozzáadása után a trimetil-szilil-kloridot ezen a hőmérsékleten ledesztilláljuk. A reakció befejező­dése után a maradékot klór-benzolból átkristályo­sítjuk. Hozam: 139 g (94%) 4,4'-diklór-benzoesav­­anhidrid. (Hasonló eredményt értünk el, ha cink­­klorid helyett katalizátorként cink-cianidot, réz­­cianidot, vas(III)-kloridot, alumínium-kloridot, bór-trifluoridot, bór-trifluorid-eterátot vagy trietil­­ammónium-fluoridot használtunk). Op.: 195 °C. Az 1-3. példákhoz hasonlóan állítjuk elő az 1. táblázatban feltüntetett (I) általános képletü kar­bonsavanhidrideket. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50

Next

/
Thumbnails
Contents