188208. lajstromszámú szabadalom • Berendezés önjáró mezőgazdasági gépek haladási sebességének önműködő szabályozására

1 2 ( ... 188 208 A találmány tárgya berendezés önjáró mezőgaz­dasági gépek, különösen önjáró arató-cséplő gépek haladási sebességének önműködő szabályozására a gép behúzócsigájának forgatónyomatékától és a szemveszteségtől függően, ahol a gázkarhoz közve- 5 títö elem útján a hidraulikus hajtás szivattyújának állítókarja vagy a folyamatosan szabályozható ék­­szíjas hajtás állítókarja csatlakozik. Az ilyen gépek esetében a gázkarral a gép kezelője, vezetője hatás­talanítani tudja az önműködő szabályozást lehető­­vé tevő készüléket. Önjáró arató-cséplő gépek haladási sebességének önműködő szabályozását célzó készülék már rég­óta ismeretes, ilyet ismertet például a 3 023 606 sz. német szabadalmi leírás. Ismeretes továbbá olyan 15 mechanikus állító eszköz is, amivel az arató-cséplő gépek hidraulikus meghajtását vagy a fokozat nél­kül szabályozható ékszíjas hajtását villamos vagy hidromechanikus eszközök útján szabályzó közbe­iktatásával vezérlik. Olyan súrlódótagot rendszere- 20 sítenek itt, amivel a szabályzó készülék hatástalaní­tása a vezető számára lehetővé válik. Ismert továbbá az is, hogy a mechanikus helyzet­közvetítő elemek helyett hidraulikusokat vagy elektromosokat alkalmazzanak, amik egyrészt kéz- 25 zel, másrészt szabályzóról is működtethetők. Az elsőként említett rendszer esetében hátrá­nyos, hogy a kézzel történő hatástalanítás során váratlanul nagy erő szükséges, ami veszély esetén a vezetőt meglepheti és akadályozhatja a helyes 30 cselekvésben. A nem mechanikus átviteli eszközök esetén ezzel szemben hátrányos az, hogy teljes üzembiztonságukhoz és különösen a nullahely pon­tos beállításához bonyolult eszközök és beállítás szükségesek, ezeknek elvégzése nehézkes. Javításuk 35 is meglehetősen körülményes, adott esetben lehe­tetlen. A találmánnyal megoldandó feladat az ismert megoldások hátrányainak kiküszöbölése mellett olyan berendezés létrehozása önjáró mezőgazdasá- 40 gi gépek haladási sebességének önműködő szabá­lyozására, amely egyszerű felépítésű, tartós, meghi­básodásra nem hajlamos, és amely könnyen felsze­relhető a már meglévő mezőgazdasági gépekre is. A találmány szerinti továbbfejlesztés értelmében 45 a közvetítő elem és az állítókar közé változó áttétel­lel rendelkező eltérítő rendszer van iktatva, ahol a változó áttétel szabályozó által vezérelt állítótaggal van kialakítva. Célszerű az a kiviteli alak, amelyben az eltérítő 50 rendszer emelővel van ellátva, amelynek egyik vége a géphez erősített konzolban, a másik vége a közve­títő elemben van csuklósán ágyazva, az emelőn pedig helyét változtató csapágyhely van az állító­karhoz való kapcsolódása számára. Az állítókar 55 állítórúd segítségével lehet a helyét változtató csap­ágyhellyel összekötve. Célszerű, ha az emelőnek a helyét változtató csapágyhelyként kulisszája van, amiben az állító­rúddal összekötött csap van megvezetve, az állító- go rúdhoz pedig a csapnak a kulisszában elfoglalt helyzetét változtató állítótag van csatlakoztatva. Eljárhatunk úgy is, hogy az emelőhöz helyét vál­toztató csapágyhelyként két lengőkar van csatla­koztatva, amiket csuklós négyszöget képezve csatló köt össze, az állítórúd csuklóval van a csatlóhoz, az állítótag pedig az egyik lengökarhoz kapcsolva. Célszerű továbbá, ha a gázkar és a közvetítő elem ágyazásaiban fellépő súrlódóerő nagyobb, mint az eltérítő rendszer, az állítókar és az állítótag ágyazásaiban. A találmány további részleteit kiviteli példa kap­csán a mellékelt rajzra való hivatkozással mutatjuk be. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti berendezés egyik célszerű kiviteli alakjának kapcsolási vázlata, a 2. ábra másik kiviteli alak vázlata. Az 1. ábrán 1 hivatkozási szám jelöli az itt nem ábrázolt arató-cséplö gép vezetőfülkéjében lévő gázkart, amely 2 közvetítő elem útján 3 emelő egyik végével van összekötve. A 2 közvetítő elem itt bow­­denként van kialakítva. A 3 emelő másik vége a géphez rögzített 4 konzolban van elforgathatóan ágyazva. Magán a 3 emelőn íves 5 kulissza van, amiben 6 csap van megvezetve. Ez a 6 csap 7 állítórúddal van szilárdan összekötve, amely viszont egyik végével a gép itt nem ábrázolt hidraulikus meghajtómotor­jának szivattyúállító 8 karjához, másik végével hid­raulikus munkahengerből és dugattyúkból álló 9 állítótaghoz csatlakozik. A 9 állítótag 10 konzol­ban van elfordíthatóan megfogva. A 9 állítótag 11 dugattyúrúdjának mindenkori helyzete szerint mozdul el a 6 csap az 1. ábrán mutatott középső állásból lefelé vagy felfelé, ami által a 6 csap és a 3 emelőnek a 4 konzolban való csapágyazási pontja közötti hatásos hossz anélkül változik, hogy magának az 1 gázkarnak a helyzete változnék. A 9 állítótag az ehhez szükséges jeleket 12 vezeték útján elektronikus 13 szabályzóról kap­ja, amibe 14 és 15 vezetékek útján a szitán és a rázón fellépő szemveszteséggel arányos jelet, 16 vezetéken át pedig a behúzócsiga pillanatnyi forga­­tónyomatékával arányos jelet táplálunk be. A 13 szabályzó rögtön összehasonlítja ezeket a bejövő értékeket a legnagyobb megengedett szemveszte­ségre és csavarónyomatékra megadott értékekkel és eltérés esetén parancsot ad a 9 állítótag működte­tésére. A 9 állítótag addig működik, amíg a mért csavarónyomaték és a megállapított szemveszteség a megengedett legnagyobb határ alatt nincsenek. A behúzócsiga csavarónyomatékát ekkor önma­gában ismert módon két, egymáshoz képest elfor­duló 17 lap segítségével lehet megállapítani, amiken átmenő 18 furatok vannak. A gép állóhelyzetében az egyik 17 lap valamelyik 18 furata a másik 17 lap egyik 18 furatával esik egybe (a csavarónyomaték ilyen mérése jól ismert, ezen a helyen tehát nem kell közelebbről ismertetni.) Előválasztó 20 kapcsoló útján adhatjuk be a 13 szabályozóba az aratni kívánt termény sajátossá­gainak és a fellépő talajviszonyok jellemzőinek megfelelő kiinduló értékeket. Ez például előrevá­lasztott sebességet jelent, amit a gép az 1 gázkar teljesen előretolt állásában ér el és csak akkor tér el tőle, ha a csavarónyomaték vagy a szemveszteség a 13 szabályozóba beadott megengedett maximális értéket meghaladja. Szabályozás esetén az I gázkar helyzete nem változik, mert a berendezés úgy van kialakítva, hogy az 1 gázkar, a 2 közvetítő elem és 2

Next

/
Thumbnails
Contents