188169. lajstromszámú szabadalom • Két hatóanyagot tartalmazó, fokozott szelektivitású kukorica gyomírtószer
1 188 169 2 A találmány olyan, két hatóanyagot tartalmazó gyomirtó szer, amely a kukoricára fokozott szelektivitást mutat fel. A két hatóanyag klór-acetanilid típusú vegyület, amelyek közül az egyik minden esetben az (I) képletű N-izopropil-2-klór-acetanilid, míg a másik valamely (II) általános képletű vegyület, amely képletben R, és R2 lehet egyező vagy eltérő és metil- vagy etil-csoportot jelenthet, R3 lehet metoxi-, etoxi-, propoxi vagy butoxicsoport, míg n lehet egy vagy kettő. A gyomirtó szerben a két klór-acetanilid együttes mennyisége 10-70% lehet, amelyen belül az (I) vegyület aránya a (II) vegyülethez 7 : 1-1 : 3 között lehet. A szer a hatóanyagok mellett 20-90% szilárd és/vagy folyékony hígító-, hordozó anyago(ka)t, valamint 1-10% felületaktív anyago(ka)t, célszerűen emulgeátorokat, nedvesítőszereket és diszpergálószereket tartalmaz. , A klór-acetanilid típusú vegyületek gyomirtó hatását az 1950-es évek végén ismerték fel, s a következő évtizedben az elsőként a növényvédelmi gyakorlatban bevezetett propaklórt (N-izopropil-2-klóracetanilid) követte a további származékok kifejlesztése. így az alaklór [N-(metoxi-metil)-2',6'dietil-2-klór-acetanilid], a butaklór [N-(butoximetil)-2', 6'-dietil-2-klór-acetanilid], a dimetaklór [N-(metoxLetil)-2',6'-dimetil-2-klór-acetanilid], a metolaklór [N-( 1 -metil-2-metoxi-etil)-2'-etil-6'metil-2-klór-acetanilid], valamint az acetoklór [N(etoxi-metil)-2'-metil-6'-etil-2-klór-acetanilid]. A klór-acetanilid típusú herbicidek elsősorban az egynyári egyszikű gyomok irtásával váltak be (1 014 380 sz. NSZK szabadalmi leírás, 3 442 945 sz. és 3 547 620 sz. USA szabadalmi leírások, 2 328 340 sz. NSZK közzétételi irat), azonban idővel a növénytermesztés gyakorlatában észlelték, hogy a gyomok jelentős része rezisztenssé válik velük szemben. A kultúrnövények szempontjából jó szelektivitást mutató propaklór dózisát évről évre növelni kellett, hogy a kívánt védőhatást elérjék vele, vagy helyette az agresszívebb gyomirtóhatású alaklórt vagy acetoklórt kellett alkalmazni. Ezeknél azonban olyan probléma jelentkezett, hogy bár jobban irtják a propaklórral szemben rezisztenssé vált gyomokat (pl. Amaranthus retroflexus, Echinocloa Crus Galli), ugyanakkor viszont rosszabb a szelektivitásuk a kultúrnövényekkel szemben, így pl. a gyomokkal szemben hatékony dózisban már előfordul, hogy károsítják a kukoricát. A szakirodalom a kultúrnövényekkel szembeni károsító hatás kiküszöbölésére antidotum hatású anyagok alkalmazását javasolja (165 736 sz. magyar szabadalmi leírás, 3 029 645 sz. NSZK-beli közzétételi irat, Leavitt, J. R. C; Penner. D: Weed Res. 18 k. 5. sz. p: 281-286(1978) Winkle, M. E; Leavitt, J. R. C, Burside, O. C: Weed Sei 28 k. 6 sz. p: 699-702(1980) és a 4 003 735 sz. USA szabadalmi leírás) Ezen antidótumok közül azonban az eddig leginkább bevált N,N-diallil-2,2-diklór-acetamid sem védi meg a kukoricát az alaklór toxikus hatásától Leavitt és Penner közleménye szerint [Leavitt, J. R. C.; Penner, D.: Weed Sei. 26, p: 653-659(1978)]. A klór-acetanilid típusú herbicidek alkalmazásának kutatása során kísérleteink arra a nem várt eredményre vezettek, hogy ha két hatóanyagot egymással kombinálva alkalmazunk oly módon, hogy ezek egyike minden esetben a propaklór, akkor a két hatóanyag 7 : 1-1 : 3 arány - tartományba eső kombinációjánál jelentékenyen megnövekszik a szelektivitás a kukoricával szemben (szignifikánsan csökken a károsító hatás a számított additív toxieitáshoz képest), ugyanakkor a kombináció hatékony védelmet nyújt az egyszikű gyomok széles körével szemben. A találmány kidolgozására irányuló kutatásaink során számos üvegházi kísérletet végeztünk, melyekben a különböző hatóanyagkombinációk kukoricát károsító hatását vizsgáltuk, illetve kerestük az (I) és (II) képletű vegyületek legelőnyösebb arányait és dózisait. A találmány szerinti gyomirtó szereket közvetlenül permetezhető oldatok, valamint porok, vizes vagy olajos szuszpenziók, diszperziók, emulziók, paszták, porozószerek, szórószerek vagy granulátumok alakjában, permetezéssel, porlasztással, szórással, locsolással vagy porozással használhatjuk fel. Az alkalmazási forma a felhasználás céljától függ és mindig a gyomirtószer lehető legegyenletesebb eloszlását kell biztosítania. Közvetlenül permetezhető oldatok, emulziók, paszták és olajdiszperziók előállítására közepes és magas forráspontú ásványolajfrakciókat, például kerozint, valamint növényi és állati eredetű olajokat, alifás, ciklusos és aromás szénhidrogéneket és származékaikat, például benzolt, toluolt, xilolt,. krezolt, paraffint, epiklórhidrint, metanolt, etanolt, propánok, butanolt, kloroformot, diklór-etánt, diklór-metánt, metilénkloridot, széntetrakloridot, klór-benzolt, ciklohexanont, ciklohexanolt; erős poláros oldószereket, például dimetil-formamidot, dimetil-szulfoxidot, N-metil-pirrolídont, vizet stb. használhatunk. Vízzel hígítható emulziókoncentrátumok, paszták, nedvesíthető porok, olajdiszperziók hatóanyagkeverékből és felületaktív adalékból, például nedvesítő tapadást elősegítő, diszpergáló vagy emulgeáló szerből és adott esetben olajból vagy oldószerből állíthatók elő. Felületaktív adalékként például a ligninszulfonsav alkálifém-, alkáliföldfém-, és ammóniumsóit, naftalinszulfonsavat, fenolszulfonsavat, alkil-arilszulfonátot, alkilszulfátot, dibutil-naftalin-szulfonsav alkálifém-, és alkáliföldfémsóit, lauril-éter-szulfátot, zsírsavas alkálifém- és alkáliföldfémsókat, zsíralkohol-szulfonátokat, zsíralkohol-szulfátokat, szulfatált zsíralkohol-glikol-éter-sókat, szulfonált naftalin-származékok formaldehiddel alkotott kondenzációs termékeit, krezol-formaldehid előkondenzátumot, poli(oxi-etilén)-oktil-fenol-étert, etoxilezett izooktil-fenolt, alkil-fenol-poli(glikolétert), zsíralkohol-etilénoxid kondenzátumokat, lauril-alkohoI-polí(glikol-éter)-acetált, szorbitésztert, lignint, ligninszulfonátot, szulfit lúgport és metil-cellulózt használhatunk. Porokat, porozó és szórószereket a hatóanyagkeveréknek szilárd hordozóanyaggal való összekeverésével vagy összeőrlésével állíthatunk elő. Granulátumokat, például bevont, impregnált és 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
