188166. lajstromszámú szabadalom • Acetanilid származék hatóanyagokat és dihalogén-acetamid-származék antidotumokat együttesen tartalmazó gyomírtószerek, dihalogén-acetamid-származékokat tartalmazó antidotum készítmények és eljárás dihalogén-acetamid-származékok előállítására
1 188 166 2 összekeverjük 97 tömegrész porított kaolinnal. 3 t% összhatóanyag tartalmú porozószert kapunk. III. példa 33,3 t% 2-klór-2'-metil-6'-etii-N-(pirazol-l-ilmetilj-acetanilid és 66,6 t% l-(diklór-acetil)-2,5,6- trimetil-3-oxo-piperazin 30 tömegrésznyi keverékét alaposan összekeverjük 92 tömegrész porított kovasavgéllel és a kovasavgélre permetezett 8 tömegrész paraffinolajjal. Jó tapadóképességű szert kapunk. IV. példa 80 t% 2-klór-2'-metil-6'-etil-N-(etoxi-metil)acetanilid és 20 t% l-(diklór-acetil)-2-izopropil-3,5- dimetil-4-oxo-imidazolidin 20 tömegrésznyi keverékét alaposan összekeverjük 2 tömegrész dodecilbenzol-szulfonsav-kalciumsóval, 8 tömegrész zsíralkohol-poli-(glikol-éter)-rel, fenolszulfonsav karbamid formaldehid kondenzátum 2 tömegrésznyi nátriumsójával és 68 tömegrész paraffinos ásványolajjal. Stabil, olajos diszperziót kapunk. V. példa 90 t% 2-klór-2',6'-dimetil-N-(2-metoxi-etil)acetanilid és 10 t% l-(diklór-acetil)-2metil-3-oxo-5,6-tetrametilén-piperazin 20 tömegrésznyi keverékét feloldjuk 40 tömegrész ciklohexanonból, 30 tömegrész izobutanolból, 7 mól etilén-oxod és 1 mól izooktil-fenol 20 tömegrésznyi addíciós termékéből, továbbá 40 mól etilén-oxid és 1 mól ricinusolaj 10 tömegrésznyi addíciós termékéből készült elegyben. Az oldatot 100 000 tömegrész vízbe öntve és egyenletesen eloszlatva 0,02 t% hatóanyagot tartalmazó vizes diszperziót kapunk. VI. példa 70 t% 2-klór-2',6'-dimetil-N-(2-metoxi-etil)acetanilid és 501% l-(diklór-acetil)-2-izopropil-3,5- dimetil-4-oxo-imidazolidin 10 tömegrésznyi keverékét alaposan öszekeverjük 90 tömegrész N-metila-pirrolidonnal. Apró cseppek alakjában felhasználható elegyet kapunk, amelynek összhatóanyagtartalma 90 t%. Az antidötum készítményt úgy állítjuk elő, hogy az I-IV. példák bármelyikében a gyomirtó hatóanyag és az antidötum keveréke helyett a keveréssel azonos tömegrésznyi mennyiségű antidotumot használunk a készítmény előállításához. A találmány szerinti antidotált gyomirtószereknek a haszonnövények és a gyomnövények fejlődésére kifejtett hatását ugyanazt a gyomirtó hatóanyagot és ismert, kémiailag hasonló szerkezetű antidotumot tartalmazó szer hatásával összehasonlítva a következő biológiai vizsgálatok révén ismertetjük. A kísérleti eredmények azt mutatják, hogy az acetanilidszármazék gyomirtó hatóanyagokat dihalogén-acetamidszármazék antidotummal kombináltan alkalmazva azonos gyomirtó hatás mellett a haszonnövények sokkal jobban tűrik. A kísérletsorozatokat növényházban hajtottuk végre. 51 cm hosszúságú, 32 cm szélességű és 6 cm magasságú műanyag ládákat megtöltöttünk 6-7 pH-értékű és 1,5-3 t% humuszt tartalmazó agyagos homokkal. Ebbe a talajba sorokban sekélyen kukoricát (Zea mays) és árpát (Hordeum vulgare) vetettünk. Gyomnövényként rendezetlenül Echinochloa crus-galli és Alopecurus myosuroides magokat szórtunk ki. A nem sterilizált talaj még életképes gyommagokat is tartalmazott. Ezzel a módszerrel haszonnövényekkel beültetett és gyomokkal fertőzött szántóföldet modelleztünk. A gyomirtó hatóanyagot tartalmazó szert és az antidotumot egyenként, valamint a megadott keverékük alakjában juttattuk ki. A megfelelő hatóanyagokat, 'illetve keveréküket tartalmazó szereket (készültek az I-IV. példák bármelyike szerint) vízben, mint hordozóanyagban emulgeálva vagy szuszpendálva finom porlasztású porlasztóval permeteztük ki a vetés után közvetlenül és a haszonnövényeknek a talaj felületén való megjelenése előtt. Esetenként a szert a haszonnövények vetése előtt a talajhoz kevertük. A magok kezelése esetén a magokat a hatóanyagot, illetve keveréküket tartalmazó porral beszórtuk vagy a haszonnövények magvait meghatározott ideig az antidotumot tartalmazó vizes, folyékony szerrel (szuszpenzióval, emulzióval vagy oldattal) átitattuk (magduzzasztás), a magokat megszárítottuk, hogy ne tapadjanak öszsze, majd elvetettük. A magok beburkolása is megvalósítható. A magok elvetése és a gyomirtószerrel való kezelés után a ládákat meglocsoltuk és átlátszó műanyag lappal a növények kikeléséig lefedtük. Ezekkel az intézkedésekkel megvalósítottuk a növények egyenletes csírázását és fejlődését. A ládákat átlagosan 15-25 °C-on tartottuk. Az így kialakított növényházi vizsgálatokat addig értékeltük, amíg a kukorica 3-5 levelet fejlesztett. Ezt követően már nem volt várható a gyomirtószer kiváltotta károsodás. Az árpánál a kísérleti időszak 2-3 hét volt. A kiértékelést 0-tól 100-ig terjedő skála alapján végeztük. A 0 azt jelenti, hogy a növények rendesen kikeltek és fejlődtek a kezeletlen kontrolihoz képest. 100 jelentése, hogy a csírázás teljesen elmaradt, illetve a növények elpusztultak. összehasonlító szerként az acetanilid gyomirtó hatóanyag mellett a 2 218 097. számú német szövetségi köztársasági nyilvánosságrahozatali iratból ismert N-(diklór-acetil)-morfolin (V) antidotumot tartalmazó szert használtuk. \ kapott eredményeket a II—VI. táblázatban öszszefoglalva ismertetjük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
