188164. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hőre lágyuló és hőre keményedő polimerek,cellulóz származékok, módositott természetes gyanták és lenolajkence színezésére és új 1,4-diketo-pirolo[3 4-c]pirrolok előállítására
1 188 164 2 4-metoxi-fenil-, 4-etoxi-fenil-, 3,4-dimetoxi-fenil-, 3- vagy 4-etoxi-fenil-, 3-metil-4-metoxi-fenil-, 4- metil-3-metoxi-fenil-, 3-klôr-4-metoxi-fenil-, 4-klôr-3-metoxi-fenil-, 3- vagy 4-ciano-fenil-, 3- vagy 4-(trifluor-metil)-fenil-, 3,5-bisz-(trifluor- 5 metil)-fenil-, 4-(dimetil-amino)-fenil-, 4-(dimetilamino)-fenil-, 4-(dietil-amino)-fenil-, 3- vagy 4-(metoxi-karbonil)-fenil-, 3- vagy 4-(etoxi-karbonil)-fenil-, 3- vagy 4-acetoxi-feniI-, 3- vagy 4-acetilamino-fenil-, 3- vagy 4-benzoil-amino-fenil-, 3- 10 vagy 4-N-metil-karbamoil-fenil-, 3- vagy 4-N-etilkarbamoil-fenil-, 3- vagy 4-metil-szulfonil-fenil-, 2-naftilcsoport. A (II) általános képletű vegyületeket úgy állítjuk elő, hogy R3CN nitrilt, adott esetben R4CN nitrillel 15 együtt, brómecetsavésztert és cinket valamely szerves oldószerben, előnyösen aromás szénhidrogénben, így benzolban, toluolban vagy xilolban melegitünk. , 20 A reakciót előnyösen két lépésben hajtjuk végre. Az első lépésben az oldószerrel feliszapolt, rézzel aktivált cinkporhoz lassú ütemben, levegő kizárása mellett hozzáadjuk a brómecetsavészter, a nitril és a cinkpor elegyét. Ezután az elegyet rövid ideig melegitjük, és adott esetben levegő bevezetése köz- 25 ben hosszabb ideig melegítjük. A (II) általános képletnek megfelelő vegyületet szűréssel elkülöníthetjük. Szubsztituenseik fajtája és a színezendő polimerek milyensége szerint az (I) általános képletnek 3(3 megfelelő vegyületeket polimeroldható színezékekként vagy különösen pigmentekként alkalmazhatjuk. Az utóbbi esetben előnyös a szintézisnél keletkező termékeket finoman diszpergált formává át-*alakítani. Ez a művelet különböző módon történ- 35 hét, például: a) őrléssel vagy dagasztással, célszerűen őrlési segédanyagok, így szervetlen vagy szerves sók hozzáadásával szerves oldószerekkel együtt vagy azok nélkül. Őrlés után a segédanyagokat a szokásos 40 módon eltávolítjuk, az oldható szervetlen sókat például vízzel és a vízoldhatatlan szerves oldószereket például vízgőzdesztillációval, b) kénsavból, metánszulfonsavból, triklórecetsavból vagy polifoszforsavból való kicsapással. 45 c) a nyerspigment alkálifém- vagy aminsóvá való átalakításával és ez utóbbi hidrolizálásával. Ez például úgy történik, hogy a nyerspigmentet bázissal, például alkálifém-hidroxiddal vagy -alkoholáttal, ammónium-hidroxiddal vagy aminnal összekevér- 50 jük poláros szerves oldószerben, így dimetilformamidban, és eközben a pigment teljesen vagy részben oldatba megy. Hidrolízissel, előnyösen az adott esetben szűrt oldat megsavanyitásával a pigment kicsapódik. 55 Célszerű lehet, ha a nyers pigmenteket vagy az a), b) vagy c) módszer szerint kezelt pigmenteket szerves oldószerekkel, előnyösen 100 °C felett forró oldószerekkel, utánkezeljük. Különösen alkalmasak erre a célra halogénato- 60 mokkái, alkil- vagy nitrocsoportokkal helyettesített benzolok, így xilolok, klór-benzol, o-diklórbenzol vagy nitro-benzol, valamint piridinbázisok, így piridin, pikolin vagy kinolin, továbbá ketonok, így ciklohexanon, éterek, így etilénglikol-monome- 05 til- vagy -monoetil-éter, amidok, így dimetil-formamid vagy N-metil-pirrolidon, valamint dimetilszulfoxid, szulfolán vagy víz egymaga, adott esetben nyomás alatt. Az utókezelést vízben is végezhetjük szerves oldószerek jelenlétében és/vagy felületaktív anyagok vagy folyékony ammóniumhidroxid vagy alifás aminok hozzáadása mellett. A pigmentek BET-felülete előnyösen 5-150 m2/g. Azok a pigmentek, amelyeknek a BET-felülete 5-30 m2/g fedő jellegűek, azok pedig, amelyeknek a BET-felülete 30-150 m2/g átlátszóak. A BET- felületet és a szemcsenagyságeloszlást a fent említett utánkezelésekkel szabályozhatjuk. Az alkalmazási céltól függően a pigmenteket előnyösen tonerként vagy készítmények formájában alkalmazzuk. A találmány szerinti eljárással színezendő nagy molekulájú szerves anyagok természetes vagy mesterséges eredetűek lehetnek. Ilyenek például a természetes gyanták vagy száradó olajok, kaucsuk vagy kazein, vagy átalakított természetes anyagok, így a klórkaucsuk, olajjal módosított alkidgyanták, viszkóz, cellulózéter vagy -észter, így cellulózacetát, cellulozpropionát, cellulózbutirát vagy a nitrocellulóz, különösen a teljesen szintetikus szerves polimerek (duroplasztok, termoplasztok), ahogy azok polimerizációval, polikondenzációval vagy poliaddícióva! előállíthatok. A polimerizációs gyanták osztályából elsősorban a poliolefineket, így a polietilént, polipropilént vagy a poliizobutilént, továbbá a szubsztituált poliolefineket, így a viniklorid-, vinilacetát-, sztirol-, akrilnitril-, akrilsav- és/vagy metakrilsavészter- vagy butadién-polimerizátumokat, valamint az említett monomerekből készített kopolimerizátumokat, különösen az ABS-t vagy az E/VAC-ot nevezzük meg. A poliaddíciósgyanták és a políkondenzációsgyanták sorából a formaldehid fenolokkal alkotott kondenzációs termékeit, az úgynevezett fenoplasztokat és a formaldehidnek karbamiddal, tiokarbamiddal és melaminnal képezett kondenzációs termékei t, az úgynevezett aminoplasztokat, a lakkgyantákként alkalmazott poliésztereket, mégpedig mind a telített, így például az alkidgyantákat, mind a telítetlen, így például a maleinátgyantákat, továbbá a lineáris poliésztereket és poliamidokat vagy a szilikonokat nevezzük meg. Az említett nagy molekulájú'vegyületek egymagukban vagy elegyekben plasztikus masszák vagy olvadékok alakjában lehetnek jelen, amelyek adott esetben szálakká fonhatok. Ezek a vegyületek monomereik formájában vagy polimerizált állapotban oldott formában filmképzőkként vagy kötőanyagokként lakkok vagy nyomószínezékek számára is jelen lehetnek, így például lenolajkence, nitrocellulóz, alkidgyanták, melamingyanták és karbamid-formaldehidgyanták vagy akrilgyanták. A nagy molekulájú szerves anyagok (I) általános képletű pigmentekkel való pigmentálását például úgy végezhetjük, hogy ilyen pigmentet adott esetben előkeverékek formájában hozzákeverjük ezekhez az anyagokhoz hengerszékeken-, keverő- vagy őrlőkészülékeken. A pigmentált anyagot ezután önmagában ismert eljárásokkal, így kalanderezés-3
