188129. lajstromszámú szabadalom • Lökéscsillapító

1 188 129 2 mennyiségek felvételét intenzív lökések csillapítása során: ilyen anyag például a műgumi. ' A rajzon látható kiviteli alaknál a lökéscsillapító nyugalmi helyzetében az egyes 7 gyűrűk és velük szemben levő 8 karimák között tengelyirányú j távköz van. Ebből következik, hogy a 7 gyűrűk kevéssé in­tenzív lökések esetén nem lépnek működésbe, ha­nem csak akkor kezdenek működni, ha az 1 gyűrűk összenyomódása elég nagy mértékű ahhoz, hogy megszűnjenek a j távközök; ettől a pillanattól kezd-. ve azonban valamennyi 7 gyűrű azonnal működés­be lép. A 7 gyűrűk 10 támadási felületei, vagyis a közbe­eső 8 karimákkal a j távközök megszűnése után érintkezésbe lépő felületek, amint az ábra is mutat­ja, előnyösen laposak, síkszerűek, így a 7 gyűrűk teljes tömege igénybe van véve az összenyomás során, működésük kezdetétől fogva. A különböző 1 és 7 gyűrűk felszerelése az őket hordozó fém elemekre, vagyis a 2 tárcsákra illetve a 3 alátétekre előnyösen úgy történik, hogy a gyű­rűket formázással és vulkanizálással közvetlenül az. őket hordozó fém elemeken alakítjuk ki. Ezt az eljárást az teszi lehetővé, hogy az említett gyűrűk tengelyirányban a fém elemek mindkét ol­dalára kiterjednek és. a fém elemek két oldalán kialakított két rész közötti összeköttetés 11 és 13 nyílásokon keresztül van biztosítva, amely nyílások minden tárcsán egy körív mentén vannak elosztva. A rajzon látható célszerű kiviteli alaknál minden gyűrű hordozó fém elemének (2 tárcsa, 3 alátét) a középsíkja az adott gyűrű szimmetriasíkját képezi és a 11, 12 nyílások, amelyek lehetővé teszik az említett gyűrű két felének egy tömbbe való egyesí­tését, ezen gyűrű sugárirányú kiterjedésének köze­pén vannak a tárcsában kialakítva. Emellett minden gyűrű sugárirányú kiterjedése az őt hordozó fém elemtől távolodva fokozatosan csökken. ' A 2 és 8 hivatkozási számokkal jelzett fém ele­mek („kívül karimával megtoldott tárcsák”) vala­mint a 3 hivatkozási számmal jelzett fém elemek („alátétek”) előnyösen azonos méretű fémlapok is lehetnek, amelyek az első esetben ( 11 nyílás) a 4 tengelyhez közelebb vannak átlyukasztva, mint a második esetben (12 nyílás). Végeredményben a találmány szerinti lökéscsil­lapítót úgy lehet tekinteni, mint egymásra váltakoz­va felrakott különböző típusú rugalmas betétele­mek halmazatát, ahol az első típusú betételemek viszonylag jól deformálható 1 gyűrűkkel vannak ellátva, amelyeknek kis középátmérőjük, viszony­lag csekély sugárirányú kiterjedésű és viszonylag jelentős tengelyirányú kiterjedésük van; a második típusú betételemek pedig erős csillapításra szolgáló 7 gyűrűkkel vannak ellátva, amelyeknek az előző­nél nagyobb középátmérőjük, az előzőnél jelentő­sebb sugárirányú kiterjedésük és az előzőnél kisebb tengelyirányú kiterjedésük van. Az a tény, hogy a kétféle elasztomer mindegyike kizárólag csak az egyik rugalmas betételem-típus­­hoz tartozhat, lehetővé teszi a lökéscsillapító igen egyszerű legyártását két külön formázószerkezet segítségével: a két formázószerkezet ténylegesen le­hetővé teszi mind formáját, mind tulajdonságait tekintve kél különböző típusú elasztomerből levő 1 és 7 gyűrű kialakítását az azonos nagyságú. de különbözőképpen átlyukasztott tárcsákon, külön- 5 bözö hőmérsékleteket és nyomásokat alkalmazó formázási eljárásokkal. Ezt követően a lökéscsillapitó összeszerelése igen egyszerű módon történik, mégpedig a külön-külön elkészített kétféle típusú rugalmas betéteiéinek vál- 10 takozó egymásra helyezésével. Az elemsorozat végein előnyösen olyan lém hor­doz) elemek vannak, amelyeken tengelyirányban csak egyik oldalra, a sorival többi gyűrűje léié kinyúló lélgyürük vannak kialakítva, mimelletl 15 ezen lélgyürük az ismertetett két típus bármelyike szerint készülhetnek: ily módon a szerkezei mind­két végén tengelyirány ban két merev tárcsával van lezárva. Ezen szélső tárcsák egyike, amely az I. ábrán 20 látható lökéscsillapító jobboldali végén 30 hivatko­zási számmal van ellátva, célszerűen egy a csillapí­tandó lökés elnyelésére alkalmas I3 keret állal van megtámasztva, míg a szerkezei átellenes végen elhe­lyezkedő 20 tárcsa üreges I4 zárósapka állal van 25 lefedve, amely felveszi a lökést, ugyanakkor a 4 tengely 5 csavarfeje össze van kötve az említett 20 tárcsával, mig a 4 tengely (> csavarral ellátott mene­tes vége szabadon elmozdulhat a 13 keret belsejé­ben 30 A találmány szerinti lökéscsillapitó működés­módja a következő: lia a I4 zárósapkára az E nyíl állal jelzett irány­ban lökést gyakorlunk, akkor ez az igénybevétel először az l gyűrűk gyűrűalakú végeinek ru- 35 galrnas és viszonylag „érzékeny" deformálódásává alalul; egészen aj lávközök eltűnéséig; majd pedig az 1 gyűrűk deformációját követően a 7 gyűrűk fokozatos tengelyirányú összenyomásá­vá alakul át, amennyiben az adott lökés elég inten- 40 zív. A lökések a lökéscsillapitó egésze általi felfogása után a különböző gyűrűk rugalmas kitágulása visz­­szajutlalja a lökéscsillapitó egységet kiindulási helyzetébe, miközben az visszaszolgáltatja a betá- 45 rolt energiát a lökést kiváltó mozgó tárgynak. Az elmondottak alapján bármilyen legyen is az alkalmazott konkrét kiviteli alak, a találmány sze­rinti lökéscsillapitó felépítése, működése és előnyei (különös tekintettel a kevéssé intenzív lökéseknél 50 jelentkező kiváló érzékenységre, az intenzív löké­seknél rendelkezésre álló nagy energiaelnyelő ké­pességre, valamint a gyártás és szerelés egyszerűsé­gért) egyértelműen kiderülnek. Amint az magától értetődik és az eddigiekből 55 mái következik, a találmány nem korlátozódik a rajz alapján részletesebben ismertetett kiviteli abl­kokra és alkalmazási módokra, hanem felöleli a tárggyal kapcsolatos összes lehetséges változatot, nevezetesen: 60 - a központi elemsorozat 1 gyűrűi helyettesíthe­tők nem központosán áttört rugalmas betélelemek­­kel; a 2 és 3 tárcsáknak ugyancsak nem kell feltétle­nül központosán áttörtnek lenniük- a rugalmas és fém elemek körvonalai nemcsak 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents