188128. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés a két eltérő üzemi állapot előírt program szerinti váltakozó beállítására fűtési rendszer energiatakarékos üzemeltetéséhez
1 188 128 2 (106) lánckapcsolását, továbbá ütemjeladó, (101) további multiplexer fokozat (102), első és második címadó lánckapcsolását tartalmazza és az első, illetve második címadó (103 és 105), kimenete, a multiplexer fokozat, illetve a csak kiolvasható tár 5 címbemenetére csatlakozik. (1. ábra) A találmány tárgya eljárás, mely lehetővé teszi, hogy két eltérő üzemi állapot előírt program szerin- 10 ti váltakozó beállítását olyan esetben is viszonylag kis ráfordítással és mégis teljesen megbízhatóan vezéreljünk, amikor a hosszabb időtartamra, pl. hetekre, akár hónapokra kiterjedő teljes vezérlési periódus egyes szakaszainak idődiagramja nem rit- 15 mikusan ismétlődő. A találmányt épületek távfűtésének időprogram szerinti vezérléséhez dolgoztuk ki és a továbbiakban ilyen alkalmazás feltételei szerint fogjuk ismertetni; a találmány szerinti eljárás ugyanakkor más 20 alkalmazási területeken is minden olyan esetben előnyösen alkalmazható, amikor valamely teljes vezérlési periódus egyenközü szakaszaiban a szakaszon belül megvalósítandó időfüggvény szakaszonként - akár tetszőlegesen - eltérő lehet és a további- 25 akban adott ismertetés olyan útmutatást ad, melynek alapján szakember a találmányt más célra, más alkalmazási területeken is hasznosíthatja. A találmány tárgya továbbá olyan kapcsolási elrendezés, mely a találmány szerinti eljárás foga- 30 natosítására különösen kedvező feltételeket biztosít. A sok helyiségre, több házra vagy egész házcsoportokra kiterjedően központi energiaforrás(ok)ról táplált fűtési rendszerek önműködő fűtésvezérlése 35 kényes feladat, mert egyrészt minden körülmények között biztosítani kell, hogy a helyiségeket, melyekben emberek élnek, illetve dolgoznak, a megkívánt hőmérsékleten tartsuk a környezeti feltételek önkényes változása ellenére, másrészt biztosítani kellP40 hogy ennek során csak a szükséges mértékű energiaráfordítást eszközöljük; az utóbbi követelmény, az energiatakarékos üzem különösen napjainkban kerül fokozottan előtérbe. A fűtésszabályozás tekintetbe veszi a környezeti 45 feltételek pillanatnyi állapotát és az időben változó hőmérsékleti igényt. A környezetfüggő szabályozásra itt nem térünk ki, mert azt a találmány alkalmazása esetén is ismert módon végezzük. Figyelmen kívül hagyjuk azt a lehetőséget is, hogy a 50 kiszolgálandó teljes munkatér (pl. középületi komplexum) egyes térrészeit eltérő időfüggvény szerint kell fűteni; ilyen esetben az egyező időfüggvény szerint fütendő valamennyi térrészt tekintjük munkatérnek és az eltérő feltételek szerint fűtendő 55 egyes munkaterek mindegyikében egymástól függetlenül (pl. párhuzamosan futtatott egyedi vezérlőkörök révén) valósíthatjuk meg a találmány szerinti eljárást. A továbbiakban az egyező időprogram szerint fűtendő terekre kiterjedő munkatér te- 60 kintetében ismertetjük a találmányt. Az időben változó hőmérsékleti igény bonyolult problémákat vet fel. Nyilvánvaló, hogy központi szabályozás esetén az egyes helyiségekben individuálisan eltérő igényekre csak igen korlátozottan 55 vagy egyáltalán nem lehetünk tekintettel: valamilyen átlagos követelményre szabályozunk, mely az általános életritmushoz igazodik. Ezt az életritmust lakóhelyiségekben alapvetően természeti feltételek befolyásolják. De ha nem lakás jellegű, állandó tartózkodás céljára használt helyiségekről van szó, a fűtési igény időbeni megoszlásában a természetitől önkényesen eltérő feltételek (is) érvényesülnek: termelő telepeknél a munkarend, középületeknél a hivatali órák, stb. Míg pl. lakóépületeknél az intenzív, illetve a csökkentett fűtési igény mindenkor azonos törvényszerűséghez, a napszak szerinti életfolyamathoz igazodik, adtjig középületeknél a hivatali szünnapokon olyankor sincs igény intenziv fűtés iránt, amikor a hivatali órák azt megkövetelnék, a hivatali helyiségekben ilyenkor a teljes 24 órás, 48 órás, 72 órás szünetidőben elég a csökkentett fűtés. A hosszabb időtartamú vezérlési periódusokra megtervezendő időprogram tehát nem ritmikusan és egyenletesen ismétlődő szakaszokból, hanem önkényes elhatározásból folyóan eltérő menetű szakaszokból fog állni és ennek megfelelően bonyolult lesz az időprogram menete. Fűtésszabályozásoknál beavatkozó szervként szinkronmotoros kapcsolóórákat szokás alkalmazni; ezek viszonylag költséges és kényes szerkezetek. A finommechanikai eszközök tűrésérzékenységén túlmenően a környezeti feltételek (nedvesség, páratartalom, hőmérséklet, szennyezés stb.) változásaira érzékenyek, nehezen tűrik a rázkódási igénybevételt, a kapcsolók élettartama korlátozott, viszonylag nagy az elemek meghibásodásából eredő zavarok valószínűsége. Külön hátrány, hogy az időprogramoknál szokásosan alkalmazott bütykös tárcsák a függvénymenet széleskörű variálását általában nem teszik lehetővé, s minthogy a palástfelület mentén körülfordulásonként egyező a függvénymenet, az ismétlődés periódusideje is korlátozott. E hátrányok részben kiküszöbölhetők elektronikus programvezérlés alkalmazásával; ha hosszú időtartamra kiterjedően aritmikus időfüggvényt kell biztosítani, a rendszerrel szemben nagy a flexibilitás igény, az elektronikus programtárolásnál a flexibilitás igénye ellentétes a tárolt információkészlet stabilitásának igényével. Ez egyrészt a szabályozási rendszer szervezését bonyolítja, másrészt a könnyű beavatkozás érdekében le kell mondani arról, hogy a betárolt programot teljesen megvédjük külső zavaró hatásoktól. Ha pl. a flexibilitást jól biztosító közvetlen hozzáférésű tárban tároljuk a programot, az nem lesz elég érzéketlen zavaró impulzusokkal szemben, s már egy feszültségkimaradás is zavart okozhat: a valós idő szerinti programkóvetést a feszültségkimaradás torzíthatja, sőt a tár a betáplált programot teljesen „el is felejtheti”. A találmány alapja az a felismerés, hogy éppen az a körülmény, mely a középületek fűtésének időprogramozását problematikussá teszi, nevezetesen az ember által önkényesen megválasztott életritmus, megengedi a korszerű adatkezelési lehetőségek optimális felhasználását, hiszen ha már előírtuk a mesterségesen választott életritmust, azt akár hosszú távon is stabilan rögzíthetjük. Ha ismerjük a középület rendeltetésszerű használatának programját, akkor - a külső környezeti 2
