188121. lajstromszámú szabadalom • Fúrt kút, főleg víztermelő kút, cementező- és homokbevezető szelep fúrt kúthoz, ezekhez nyomásközvetítő berendezés, valamint eljárás fúrt kút kialakítására

1 188 121 2 közöket, valamint balmenetes közdarabbal úgyne­vezett technikai csőrakatot az erősen duzzadó vagy az iszapveszteséges rétegekhez. A találmány tárgya fúrt kút, főleg víztermelő kút, cementező-, és homokbevezető szelep fúrt kút­hoz, ezekhez nyomásközvetítő berendezés, vala­mint eljárás fúrt kút kialakítására. A sekély-, közép-, és nagymélységü fúrt vízkút, más néven artézikút, valamint egyéb, például szén­­hidrogén termelő kút készítésére számos eljárás és berendezés régóta ismert és azok fejlesztése folya­matos. Az eljárásokra és a berendezésekre vonat­kozó szakkifejezéseket és a fejlesztések korábbi eredményeit a szakirodalomban az ide vonatkozó szakkönyvek és a szabványok fejezik ki. Ezek sze­rint a fúrt kutakhoz köpenycsöveket, béléscsöve­ket, szürőcsőrakatokat, tömszelencékkel alkalmaz­nak. A szürőcsőrakatok toldócsőből, szűrőcsőből és iszapfogóból állnak. A folyadékadó rétegek vizé­nek összefolyásához a szűrőcső mentén, illetve az iszapos rétegek lecsúszásának megakadályozásá­hoz úgynevezett saruzárást és palástcementezést alkalmaznak. Az ismeretes saruzárás és palástce­­mentezés eljárási műveletei bonyolultak és a beren­dezések költséges szerkezeteket igényelnek. Ilyen módon a kutat egy folyadékadó réteghez, vagy közel azonos hidrosztatikus nyomású rétegcsoport­hoz lehet kiképezni. A köpenycsövek és béléscsö­vek átmérői lefele haladva lépcsőzetesen csökken­nek. A középmélységű és a nagymélységü kút iránycsöve, illetve köpenycsöve 320-620 mm átmé­rőjű, amelyhez természetesen még nagyobb átmé­rőjű lyukat kell fúrni. Ebből az következik, hogy a kitermelt, fúrt tömeg nagy, és a műveletek nehézke­sek, a nagy szerkezetek mozgatásához nagy teljesít­ményű berendezésekre, és azoknak megfelelő nagy­ságrendű energiaellátásra van szükség. Az említett műveletek anyagigénye, gépigénye, energiaigénye, munkaidőigénye, stb. a létesítmény költségeit tetemesen megnövelik, nevezetesen azál­tal, hogy a köpenycsövek és béléscsövek közti gyű­rűs terekben tömszelencét alkalmaznak és a bélés­cső csökkenő méreteihez palástcementezést végez­nek. Ily módon képezik ki a kutat egy folyadékadó réteghez. Az ilyen eljárással kedvező feltételek mel­lett is csak kis kapacitású kutat lehet építeni, kedve­zőtlen esetben az eljárás meddő kút építéséhez ve­zet. Az ismert eljárások másik kérdéscsoportja a ka­­vicsolási szabály, vagy a másik kifejezést említve a szűrőszabály, amely a kijelölt folyadékadó réteg és a szűrőcső hossza mentén meglévő, vagy kialakított szűrőrétegek szemcsenagyságainak aránya. Ezek célszerű kialakítása a szürőcső résméretei­hez és a környezetében lévő réteghez alkalmazkodó szemcsenagyságú homok, gyöngykavics vagy kőré­teg, amelyeknek elrendezéséhez a lyukfúrás átmé­rőjét növelni kell. A technika mai szintjét a továbbiakban szaba­dalmi leírásokban tanulmányozva, e tárgykörben az alábbiakat találtuk. A HU 165 826 lajstromszámú szabadalmi leírás szűrőszerkezetet fúrt kutakhoz ismertet, amely sze­rint a szűrőcsövön egymástól meghatározott távol­ságban kifelé irányuló kiugrások vannak. A leírás szerinti megoldás szűrőjével a folyadékadó réteg finom szemcseszerkezetű homokját a felszínre jut­tatni csak nagy kapacitású kompresszorokkal és nagy nyomású levegővel lehet. Ennél az eljárásnál még az a veszély is fennáll, hogy a szóbanforgó réteg felső szakaszának kedvezőtlen formájú a ki­­üregelése. Ebből sajnos az következik, hogy a kút időszakosan homokolódik, ami a víz tisztaságára és a szivattyúra kedvezőtlen. Lehet ezt a jelenséget újabb műveletekkel ismét rövid időre javítani, azonban ez minden esetben a kút termelését is aka­dályozva, költséges. A HU 162 569 lajstromszámú szabadalmi leírás megoldása szerint a folyadékadó réteg tartományá­ban fúrási eljárással lehet bővülő üregelést végezni. Itt a zárórakaton belül csökkent átmérőjű iszapfo­góval ellátott szűrőrakat egyidejű levitelével, és az üregfúrás után végzik annak durva homokkal való kitöltését. A megoldás hátránya egyrészt az, hogy az ott alkalmazott szűrőszerkezetnek nagy az ellen­állása a víz beáramlásával szemben, másrészt az, hogy a szűrőszerkezet hajlamos az eliszaposodásra, ezért azt bizonyos rétegszerkezetekhez nem alkal­mazzák. Mindkét megoldás közös hátránya, hogy azok­kal kedvező esetben is csak egy folyadékadó réteget lehet termelésbe állítani. Ismeretes több termelőré­teg egyidejű elkülönített termelése az olajkutaknál, ahol a porózus rétegeket béléscsővel és/vagy terme­lőcsővel csövezik át és azokat palástcementezik. Az eljárás során a rétegek nyitását úgynevezett perforátorokkal végzik, oly módon, hogy az acél­cső falát és a mögötte lévő palástcementet átlövik. Az így kialakított kis felületek csekély beáramlást tesznek lehetővé, amellyel az optimális hozamot távolról sem érik el. Több réteg egyidejű megnyitá­sa esetében irányított perforálással a béléscsőnek csak az egyik fele állítható termelésbe a perforált lyukakon keresztül. A perforálás a fentieken kívül költséges és munkaigényes művelet. A perforálás műveletének kiküszöbölésére találtunk megoldást az US 3 915 227 lajstromszámú szabadalmi leírás­ban. A berendezés alkatrészei fémből készülnek és valamennyi kapcsolódó gépeleme szoros tűréshatá­ron belüli illesztésű, bonyolult kialakítású, és rend­kívül költséges, az olajkutak céljaira. A rétegek termelésbe állítása ezen megoldásnál is a zárócsőra­katnál kisebb méretű szűrőcsőrakattal lehetséges. Meddő kút esetén a nagy értékű berendezést, csö­­vezetet visszanyerni nem lehet. A fúrólyuk, illetve a gyűrűstér zárására az olajkutaknál különféle megoldások ismeretesek, amelyeknek egy része a fúrólyuk teljes szelvényű elzárására, más részük a gyűrüsterek zárására, valamint rétegvízsgálatokra 'ettek a fúrástechnikai problémák megoldásaira ki­fejlesztve. Ilyen megoldásokat a GB 1 441 131 és ! 455 955, a DE 2 443 094 és a HU 156 561 lajst­romszámú szabadalmi leírások ismertetnek. Azon­ban ezen megoldások az olajkutak számára készül­tek és a vízkutakhoz nem alkalmazhatók, ezért azok a költséges kialakítás és kiképzés következté­5 10 15 20 25 3C 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents