188116. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés táplálékok, különösen takarmányok optimális keverési arányainak kialakítására

1 188 116 2 mú emberiség növekvő húsigénye formájában, másrészt a fehérjehordozó takarmán'ykomponen­­sek egyre szűkösebb mennyiségében. Jelenleg úgy tűnik, hogy az emberiség növekedésének legna­gyobb korlátja a táplálékfehérjék szűkös mennyisé­ge, valamint a táplálékfehérjék limitált tömege. Emiatt mondhatjuk, hogy a takarmányfehérjékkel való gazdálkodás stratégiai fontosságú. A cél tehát az kell legyen, hogy minél olcsóbban lehessen húst vagy egyéb állati terméket előállítani, vagyis a hústermelés és az önköltség hányadosának . a maximuma a cél. Ezt a szempontot a gyakorlat­ban mindeddig nem vették figyelembe. A keveréktakarmányok a piacon kétféle módon jelentkeznek: egyrészt - a takarmánygyártó cégek részéről - mint végtermékek, másrészt mint nyers­anyagok az állattartó cégek számára. Végtermék oldalról gazdasági haszonnak kell bennük realizálódni, ami a minimális önköltség célfüggvénnyel vezérelt előállításukat jelenti. Emi­att nem képviselhetnek optimális biológiai takar­mányt az állattenyésztés számára, annak ellenére sem, hogy az önköltség minimalizálása a takarmá­­nyozni kívánt haszonállatok bizonyos főbb igény­adatainak, mint korlátozó paramétereknek a figye­lembevételével történik. E módszer gyakorlati felhasználására számos rendszert hoztak létre, ezek között a NCR Corp. „Feed Information Service” programcsomagját, megfelelő programmal ellátva a Radio Shack cég TRS-80 Model II. rendszerét, a Texas Instruments „Home Computerjét, az IBM és a Burroughs Corp. miniszámítógépeit, az Electronic Associates Ltd. EAL 3020 rendszerét, a Commodore Interna­tional cég berendezését, a Cornell University és az. Iowa State University kisméretű célrendszereit, a Nebraska University kiterjedt „Agricultural Com­puter Network”, a Michigan State University „To­day’s Electronic Planning” rendszereit. Kisebb kör­re terjedően működik még a Minnesota State Uni­versity „Computer Decision Aids” rendszere, vala­mint a University of Delaware és a University of California rendszerei. Újabban javított formában működik a Purdue University „Fast Agricultural Communication Terminal System” rendszere (Feedstuff's, 1979. May-Jun. p. I.). Fenti rendszerek közös jellemzője, hogy az opti­malizálás az árminimalizálásra törekszik, a beltar­­talmi paraméterek korlátok között tartása mellett kizárólag irodalmi vagy korábbi laboratóriumi mé­rési adatok alapján dolgoznak. Táplálkozástani szempontból az élelmiszerek nutritiv értékét azonban a táplálékkal bevitt fehér­je, illetve annak aminosav összetétele határozza meg. Az emberi és állati szervezetnek testfehérjéi felépítéséhez meghatározott mennyiségben és arányban különböző aminosavakra van szüksége. Mivel az ismert módszer szerint a táplálékkal bejut­tatott fehérjék az aminosavakal nem a szükséges arányban tartalmazzák, illetve a bejutott aminosa­­vak nem teljes mennyisége fordítódhat a saját fe­hérjék felépítésére, a fehérjeforrások biológiai érté­kének vizsgálatánál a kérdés nem egyszerűsíthető le a bevitt bruttó aminosavösszetétel viszonyainak összevetésére, hanem a hasznosult hányad produk­cióját kell az érték mérés alapjául venni. Fgy fehér* jelorrás biológiai értéke alatt végső soron a haszno­sítható hányadában található esszenciális aminosa­­vak koncentrációja, valamint az azt fogyasztó élő­lény speeilíkus esszenciális aminosavigénye közötti viszonyt értjük. Minden élőlény számára létezik az nminosavak optimális aránya. Ettől az aránytól való mindenféle eltérés a biológiai érték csökkené­séhez vezet. A találmány célja, hogy olyan eljárást és az eljá­rás megvalósítására szolgáló berendezési dolgoz­zunk ki. ahol nem a legolcsóbb takarmány előállí­tása a szempont, hanem a későbbi haszon érdeké­ben a biológiai érték és vagy ár szerinti optimális keverési arányt vesszük ügyelem be. A találmány megalkotásakor az volt a célkitűzé­sűnk. hogy olyan rendszert hozzunk létre, amely az eddig ismeretes optimalizáló berendezésekkel szemben a termékek minél szélesebb körének minél több fontos bellarlalmi paraméterét tudja gyorsan és közvetlenül mérni. Célunk volt továbbá, hogy olyan adaptív rendszert hozzunk létre, amely az optimalizálást és a takarmány-tanácsadást kiter­jedt adatbázis alapján végzi, de amely adatok meg­felelő ellenőrzés mellett a mérési eredményekkel, a külső mérési például időszakos adatokkal felülir­­hatók, az adatbázis minden vonatkozában bővíthe­tő, a rendszer részét képező mérő berendezés új metodikákkal bővíthető. Célul tűztük ki, hogy a fehérjék biológiai értékének jellemzésére alkalmas, a fogyasztók specifikus aminosavigényél figyelem­be vevő értékmérő eljárás kifejlesztésével a keverék­­takarmány receptúrák optimalizálását újl módon közelítsük meg, célfüggvényként a minél kisebb ráfordítással termelt állati termék produkció maxi­málását fogalmazva meg. A biológiai érték meghatározása alapvetően két­féle metodikával történhet: etetési kísérletekkel, il­letve bellarlalmi paraméterek alapján, számítással. Tekintve, hogy az etetési kísérletek csak abban az esetben szolgáltatnak megbizhaló eredményt, ha nagy egyedszámokkal, sok párhuzamos csoporttal dolgoznak, valamint mivel a mérések rendkívül nagy költség- és időráfordítást igényelnek (például egy fehérjeminla lesztelésköltsége nyolc emberrel, négy párhuzamos méréssel 30 000 $ és hatvan nap), napjainkban fokozott érdeklődés mutatkozik a gyors és olcsó kémiai módszerek iránt. A találmány tárgya eljárás táplálékok, különö­sen takarmányok összetevőinek biológiai érték és/ vagy ár szerinti optimális keverési arányának kiala­kítására, amelynek során a rendelkezésre álló és a haszonállatok etetésére szánt alapanyagokból vagy keverékekből reprezentatív mintát veszünk, a min­tát alkalmas őrlőberendezéssel megőröljük, stan­dard körülmények közölt optikai mérést lehetővé tevő küvettába töltjük, ezt követően annak közeli infravörös transzmissziós, vagy rellexiós spektru­mát, vagy annak az összetételre jellemző hullám­hosszakon mérhető speklrumponljait megmérjük, a közeh infravörös spektroszkópiai úton nyert ösz­­szetéleli adatokat használjuk fel továbbiakban. A találmány azzal jellemezhető, hogy a keverék­­takarmány esszenciális aminosav mintázata, vala­mint a haszonállatok esszenciális aminosav igenyei-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents