188115. lajstromszámú szabadalom • Eljárás takarmányozásra alkalmas additív kompozíció előállítására

1

188 115

2

I. Táblázat

Kísérlet

jele

Kezelés

A nyers fehérjéből A , visszanyert

Arany HCHO (1 tonna) (gHCHO/100

g nyers fehérje)

A

propionsav

15,1

B

szárított mag

C

2-es oldat (1. példa)

18,4

0,9

D

2-es oldat

25,0

1,7

E

4-es oldat

2,8*

0,8

F

4-es oldat

4,8*

1,2

5

10

15

* = közelítő érték

A fenti dózis-arányokat úgy választottuk meg, u hogy a formaldehidet összehasonlítható mennyiségekben adagoljuk.

Birkákat zabbal standard in sa'cco módszerrel olyan módon táplálunk, hogy a mintákat permeábilis nejlon zsákba helyezzük és a birka fisztulázott 25 bendőjébe tesszük. A zsákból 2,5 és 9 óra múlva mintát veszünk. Az A, C és D kisérlet esetén a tárolási idő kb. 5 hónap.

A különböző inszertálási periódusok után a különféle kezelések esetén kapott nyers fehérjeveszte- 30 ségeket a II. táblázatban foglaljuk össze.

II. Táblázat

Kísérlet 2 óra 5 óra 9 óra 35

jele után a nyers fehérjeveszteség (s%-ban)

A

86,91

87,37

86,19

B

85,40

88,69

88,05

C

63,80

64,06

87,91

D

59,06

62,84

87,66

E

78,23

87,17

88,79

F

79,67

87,56

87,93

Az 1

. ábrán a II.

táblázat adatait grafikusan

szemléltetjük. Az adatokból kitűnik, hogy a legkedvezőbb eredményt a C és D kisérlet esetén kapjuk - azon kísérletekhez képest is, melyeknél formaldehidet használunk.

A III. táblázatban a teljes szárazanyag-vesztesé- 50 get tüntetjük fel.

III. Táblázat

Kísérlet 2 óra 5 óra 9 óra 55

jele után a szárazanyag-veszteség (s%-ban)

A

67,80

67,18

69,39

B

64,78

65,36

67,97

C

56,89

0,13

68,92

D

57,57

58,72

63,53

E

63,14

67,21

67,61

F

61,49

66,77

67,41

A 2. ábrán a III. táblázat adatait grafikusan 65

szemléltetjük. Az ábra azt szemlélteti, hogy a lignon-szulfonát hozzáadására létrejövő, szinergizmuson alapuló védőhatás nem korlátozódik a fehérje-lebomlásra, hanem általában kiterjed a szárazanyagra is, ide sorolva a takarmánykeményítő és hemicellulóz frakcióit.

3. Példa

A 2. példa szerint kezelt magokkal (A-D kísérlet,

I. táblázat) kasztrált birkákat táplálunk standard 4 x 4-es latin négyzetben elrendezett vizsgálatban. Alaptápként naponta 512 g szénát adunk minden állatnak.

IV. Táblázat

Emészthetőség (asszimiláció s%ban)

A

Kezelés B C

D

Szerves anyag

73,9

73,0

73,7

72,0

Nyers fehérje

73,4

74,5

72,6

69,6

Nyers zsír

91,4

91,9

92,1

90,1

N.É.Zs.*

78,8

78,5

80,1

79,1

Nyers rostos

40,8

35,4

32,3

27,4

anyag

Egyensúlyi adatok: Nitrogén (g/nap) 1,2

1,5

2,0

1,8

Nitrogén (N%

6,1

8,4

10,1

9,2

felvétel)

Magok nitrogén analízise (szárazanyag alap) teljes N%

Ammónia N 1,8

0,8

1,1

0,3

Oldható N

26,9

31,1

9,9

9,0

*Nem észterezett zsírsavak

AIV. táblázat alapján a magok 2-es oldattal való kezelése (C-vel és D-vel való kezelés) a tárolás idején a fehérje-nitrogén ammóniává és oldható nitrogénre történő lebomlására szignifikánsan pozitív hatású. E hatáok a nitrogén-egyensúlyban - a nyers fehérjének, az ezen kezelések miatt bekövetkező csökkent emészthetősége ellenére - mért kedvező változásban nyilvánulnak meg.

Meglepő módon, a 2. példában a 2-es számú oldattal kezelt magok esetén a szárazanyag-veszteség csökkent sebessége nem jut kifejezésre a N.É.Zs. (nem észterezett zsírsavak) szervesanyagának teljes emészthetősége csökkenésében, hanem valójában a nitrogén egyensúlyban szignifikáns javulást eredményez.

A 2-es számú oldat dózisszintjének összehasonlító vizsgálata alapján (C és D kezelések) az optimális szintet hozzávetőleg a C kezelés esetén kapjuk, azonban a túldozírozás sem kritikus a hatás szempontjából.

4. Példa

Őrölt szárított zabot csak formáimnál vagy az 1. példa szerinti 2-es vagy 4-es számú oldattal kezelünk olyan mennyiségekben, hogy a kezelés után

4