188047. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gépek, berendezések hidraulikus rendszerének diagnosztizálására, beállítására és hidraulika-vizsgáló készülék az eljárás foganatosítására
1 188 047 2 A találmány szerinti eljárás gépek, valamint gyártó, feldolgozó stb. hidraulikus rendszereinek diagnosztizálását (szétszerelés nélküli hibameghatározását) és irányító készülékeik helyes beállítását célozza. Az eljárás foganatosítására szerkesztett hidraulika-vizsgáló készüléknek változtathatófojtója és értékelőjelzésekkel ellátott nyomásmérője van. A vizsgálandó hidraulikus rendszer kijelölt mérőpontjaihoz kapcsolt hidraulika-vizsgáló készülék változtatható-fojtóján egy adott hidraulikus ellenállást állítunk be és a nyomásmérő jelzi a hidraulikus rendszer teljesítőképességét, illetőleg az egyes elemek állapotát. A hidraulikus rendszerek, de különösen a mezőgazdasági gépek hidraulikáinak diagnosztizálásakor (hibáinak meghatározásakor) az az általános gyakorlat, hogy az egyes elemeket rendre kicserélik, amíg a hibajelenség meg nem szűnik. Az eljárás során a javító szakember rutinjától függően többkevesebb elem kicserélése után találják meg a hibát, így a hibavizsgálattal egybekötött javításhoz tetemes idő és alkatrész szükséges. Vannak ugyan tudományosan kidolgozott olyan diagnosztikai eljárások, melyek lehetővé teszik a szétszerelés nélküli hibafeltárást, de az ezekhez szükséges, importból beszerezhető készülékek részben drágák, részben nehézkesen kezelhetők, és ezek a tényezők az igények széles körű kielégítését gátolják. Ismeretes pl. az OTCY-93 típusú hidraulika tester, amit a „Kertész-Zombori: Mg. erőgépek diagnosztikai vizsgálata” (Műszaki Könyvkiadó Bp. 1979. 230 p) c. szakkönyv ír le. Lényegében ugyanilyen a HT-50 típusjelzéssel az osztrák IPA cégtől importált készülék, amit a TSZKER forgalmaz. Hasonló célú az általam korábban szerkesztett és a „Mezőgazdasági gépek hidraulikus rendszere” (Mg. Kiadó Bp. 1981.46p)c. könyvemben ismertetett HTK-250 típusú készülék. A fenti készülékekkel a diagnosztikai eljárás a térfogatáram és a nyomás együttes mérésével történik. A készülékek hordozhatók, de viszonylag nagy tömegűek, kezelésük igényes és beszerzési költségük magas. Használatuk csak nagy javítóműhelyekben célszerű. Egy másik diagnosztikai eljárásnál egy adott nyomáson térfogatáramot mérnek. Ezt az eljárást és a foganatosításra alkalmas KI-1097 B hidraulika-vizsgáló készüléket A. Sz. Matvejev: „Praktikum po usztrojsztvu szisztemü pitannyija i gidroszisztyemű traktorov avtomobilej kombajnov” (Kolosz, Moszkva 1976. 173 p) c. könyve ismerteti. Az eljárás viszonylag egyszerű, de a térfogatáram nem annyira fontos jellemzője a hidraulikus rendszereknek, mint a nyomás, ezért a hibahely kiszűrése kissé nehézkes. A hidraulikavizsgáló készülék kis tömegű, tehát alkalmas mozgó gépek vizsgálatára, de a beépített finomfojtója viszonylag kényes, kezelése is kissé nehézkes, mert nincs fogantyúja, így a vizsgálatot végző személy kezét könnyen megégeti az üzemi hőmérsékletű készülék. Túlterhelés elleni védelme nincs. A találmány szerinti eljárás azon alapszik, hogy az elektromos rendszerekben érvényes Ohm törvény (U = I ■ R) bizonyos specialitások figyelembevételével a hidraulikus rendszerekre is kiterjeszthető, vagyis p = QR* ahol: p - a rendszer nyomása (Pa) Q - a térfogatáram (m3/s) Rx - a folyadékutak ellenállása (Pa-s/m3) A találmányban a törvény gyakorlati alkalmazásakor a folyadékutak ellenállását (Rx) a hidraulikavizsgáló készülék egyszerű fojtója testesíti meg, melynek beállításával az adott térfogatáramot termelő hidraulikus rendszer teljesítőképessége (p • Q) a fojtó elé kapcsolt nyomásmérő segítségével ítélhető meg. Az eljárás lényege tehát, hogy egy változtatható-fojtóval beállított ellenállás alapján nyomásméréssel diagnosztizál. A vizsgálandó hidraulikus rendszer kijelölt mérőpontjaihoz kötjük a későbbiekben ismertetett hidraulika-vizsgáló készüléket, amelynek nyomásmérője jelzi a rendszer teljesítőképességét, ezzel a hidraulikus elemek állapotát, illetőleg lehetővé teszi az irányító készülékek helyes beállítását. Például, ha a vizsgált gép hidraulikus rendszerének valamely eleme hibás, akkor a rendszer teljesítőképessége lecsökken és ez a hidraulika-vizsgáló készülék előre beállított fojtóellenállásán alacsonyabb nyomást kelt. Ha a nyomásmérő skáláján a jó és hibás állapotnak megfelelő nyomásértékeket bejelöljük, akkor a diagnosztizálás közvetlen rápillantással végezhető. Az eljárás foganatosítására szerkesztett, ugyancsak találmány tárgyát képező hidraulika-vizsgáló készülék lényeges elemei: a terhelő ellenállás beállítására alkalmas változtathatófojtó, az ez elé csatlakozó nyomásmérő, a túlterhelés ellen védő biztonsági szelep, a hőszigeteléses fogantyú, a hőszigeteléses fojtásállító, valamint a nyomásmérő skáláján lévő értékelő-jelzések. Az 1/1 ábra a találmány szerinti hidraulika-vizsgáló készülék egyik lehetséges kiviteli alakját ábrázolja, részben metszetben. Az 1 bemenőcsatlakozó üreges közcsavarhoz hasonlít. Egyik oldali csavarmenetéhez a 2 fojtó-törzs kapcsolódik, a másik csavarmenet pedig a hidraulikavizsgáló készülék bekötésére szolgál. A bemenő csatlakozó palástjába fúrt furat menetes részébe csavarjuk a 13 nyomásmérőt, amely így a központi furathoz kapcsolódik. A 12 fogantyú tőcsavarszerüen csatlakozik a bemenőcsatlakozó palástjához és hőszigetelő anyag, célszerűen fa burkolja. A 8 kimenőcsatlakozó lényegében egy csavarmenetes tömlővég. Hornyolt végére a 9 műanyag tömlő van bilincsezve, menetes vége pedig a 2 fojtótörzs anyamenetéhez kapcsolódik. A fojtó-törzs és a kimenő csatlakozó között a 7 szűrőbetét van, ami lehet pl. egy peremtömítéssel ellátott sűrüszövésű drótszövet. A 2, 3,4, 10 és 11 alkatrészekből álló változtatható-fojtó kereskedelmi forgalomban lévő hidraulikus modulelem. Szerkezetét MK típusjelzés alapján a „Danuvia-rexroth katalógus” ismerteti (kiadta a Danuvia Hidraulikairoda Bp. 1978). Az MK típusú változtatható-fojtót a hidraulika-vizsgáló készülék céljainak megfelelően az alábbiak szerint kell átalakítani. 5 10 15 20 25 30 35 4C 45 5C 55 60 63 2
