188032. lajstromszámú szabadalom • Térelhatároló építőelem, különösen ferdesíkú tetők készítéséhez, valamint eljárás az építőelem előállítására

1 . 188 032 2 A találmány térelhatároló építőelemre vonatko­zik, amely különösen ferdesíkú tetők építéséhez alkalmazható. A találmány tárgyát képezi az építő­elem előállítási eljárása is. Épületek felmenő falainak előre gyártott vasbe­ton panelekből történő építése általánosan elter­jedt, megfelelő ipari és szereléstechnológiai bázisa van. A panelekből készült függőleges teherhordó falak nehézszerkezetek. A magastetők kialakításá­hoz minden szempontból megfelelő nagyelemes, szilikátbázisú megoldás nem terjedt el. Térelhatároló szerkezetek építéséhez egyre na­gyobb volumenben alkalmaznak könnyűszerkeze­tes technológiát. Ilyen falszerkezetek számos válto­zatban beváltak, a tetők viszont nem nagyelemes, hanem általában kiselemes, költséges műanyagszi­getelésű szerkezetek. Közismert, hogy az egyhéjú lapostetőkkel (me­legtetőkkel) kapcsolatban számos minőségi problé­ma jelentkezik. Készítésük munkaigényes, magas­fokú szakmai tudást tételez fel, a műanyagszigete­lés ára magas, ugyanakkor élettartamuk - a gya­korlati tapasztalatok szerint - meglehetősen korlá­tozott, mintegy öt-tizenöt évre tehető. A lapostetők a minőség és szavatosság vonatkozásában a legké­nyesebb problematikájú szerkezetek közé tartoz­nak. A lapostető széles körű elterjedése az előre gyártott szerkezetek térhódításának köszönhető, ugyanis szükségtelenné válnak a magastetők spe­ciális teherhordó - túlnyomórészt faanyagú - szer­kezetei. A lapostetős épületek legfelső szintje azon­ban hőtechnikai szempontból kisebb értékű az épü­let többi szintjénél, és a legfelső szintet a beázások is közvetlenül érintik. A több ezer éves hagyományokra visszatekintő magastető-szerkezetek egyedi kivitelezésű épüle­teknél (családi ház, társasház) szinte egyeduralko­dók, de egyes közületi épületeknél is gyakran elő­fordulnak. Ezeknek sem a sorozatgyártásában, sem a helyszíni szerelését tekintve nem sikerült nagyüze­mi, iparszerű módszereket találni, aminek az az alapvető oka, hogy egyrészt rendkívül nagy az élő­munkaigény, másrészt a komplett magastető rész­elemeinek nagy száma a gazdaságos előregyártást megkérdőjelezi. Jelenleg a tetőszerkezet-héjazat együttesben elsősorban faanyagú fedélszék - cserép vagy síkpala - kombinációk jelennek meg, de elő­fordulnak kiselemes héjalások, valamint hullámpa­la-fedések is. Közepes (kb. 15°-os) lejtésű tetőkhöz - elsősorban ipari-mezőgazdasági épületeknél - va­salt azbesztcement-hullámlemezekből készült nagyelemes tetőhéjazatokat is készítenek, mintegy 25-40 cm-es szerkezeti magasságokkal. Ezek elter­jedését és széles körű alkalmazhatóságát nagymér­tékben gátolják azonban egyrészt az azbesztszálak ellátási és minőségi problémái, másrészt a különle­ges gyártástechnológiai igények. A találmány feladata, hogy olyan szilikátbázisú előre gyártott térelhatároló építőelemet szolgáltas­son, amely nagy fesztávolságú, minimális falvas­­tagságú, így maximális méretű lehet és egyidejűleg képes - saját feszültségi állapottal rendelkezvén - a tetőszerkezet statikai funkciójának, valamint a héjazat zárási funkciójának betöltésére, beleértve a vízzárást is. A találmány szerinti megoldásnak akár tetőszerkezet, akár homlokzati kéregfal készítése e ;etén nagyelemes térelhatároló szerkezetek létesí­tésére kell alkalmasnak lennie. A találmány az alábbi felismeréseken alapul: nagy teherbírású, ugyanakkor kis falvastagságú, minimális súlyú, vízzáró és fagyálló - más szóval a magastető-szerkezet és a héjazat funkcióit egyidejű­leg betölteni képes - szilikát bázisú szerkezetet ra­cionálisan csak feszített kivitelben lehet létrehozni, ï zonban a jelenleg ismert technológiákkal és anya­gokkal készített feszített lemezek túlságosan vasta­gok ahhoz, hogy előre gyártott nagyméretű tetőele­­meket alkossanak, vagy ilyenek részét képezzék. \mikor ugyanis a feszítőerőt a feszítőhuzalok elen­gedésével a vasbetonlemezre hatni engedik, egy bi­zonyos vastagsági méreten alul a lemez könnyen űtörhet, mert kevés a huzalok betontakarása. Ugyanezen okból a feszítőhuzalok fokozott korró­zióveszélynek vannak kitéve; a megrepedt beton a vizet könnyen a huzalokhoz engedi jutni. Ezért nagyobb mértékű feszítésnél a lemezvastagságot megfelelően nagyra kell választani, ami viszont nagy ellensúlyokhoz, vagy elégtelen méretű elemek­hez vezet. Szálbekeveréssel viszont olyan szívóssá tehető a beton, hogy egyrészt a feszített huzalról átadódó erőknek jobban ellenáll, másrészt a szále­rősítésű beton cementtartalma a normál betonoké­nál jóval magasabb lehet, így a korrózióveszély is kiküszöbölhető, illetve minimálisra csökkenthető. Lényeges továbbá az a felismerésünk, hogy ameny­­nyiben a héjszerű lemezeket azok síkjára merőleges bordákkal kombináljuk, és a feszítőhuzalok leg­alább egy részét az ugyancsak vékony falú bordák­ban helyezzük el, gazdasági szempontból optimális, ugyanakkor a műszaki követelményeket igen ma­gas színvonalon kielégítő, nagyfelületű épitőelemek nagyüzemi sorozatgyártásához és iparszerű helyszí­ni összeszereléséhez teremtünk jó feltételeket. A hosszirányú feszítésből származó feszültségek ugyanis a lehorgonyzás környezetében a kis borda­­méretek ellenére csak szálerősítéssel is felvehetők, és a hosszirányú feszítés mellett a szálerősítésnek keresztirányban a belső erők felvételében jelentős szerepe van. A feszítés következtében biztosítható a lemez repedésmentessége, ezáltal vízzárása; az erösítőszálak a repedésképződés kialakulása ellené­ben - mikroméretekben - keresztirányban igen ha­tékonyan dolgoznak. E felismerések alapján a kitűzött feladatot a ta­lálmány értelmében olyan építőelem segítségével oldottuk meg, amelynek lemeze, és legalább két abból kinyúló, annak síkjára merőleges és egymás­sal párhuzamos merevítő bordája van, és amelynek az a lényege, hogy mind a lemez, mind a bordák szálerősítésű betonból vannak; és a lemez és a bor­dák egyaránt ez utóbbiak hosszirányával azonos irányú előfeszített feszítőhuzalokat tartalmaznak. A feszítőhuzalokat tűzi horganyzott, 2-4 mm át­mérőjű acélhuzalok alkothatják, amelyeket mint­egy 900 N/mm2 feszítőerővel feszítünk meg. A be­tonkeverék 0,1-10 mm szemcseméretű száraz szi­lárd szemcsére adalékanyagot, célszerűen egyszem­­cséjü mészközúzalékot és/vagy kvarchomokot, va­lamint 1-5 tf%-ot kitevő mennyiségű - pl. alkálire­­zisztens üvegszálak, fémüvegszálak, polipropilén­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6Í 2

Next

/
Thumbnails
Contents