188023. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tömegtakarmány előállítására csöveskukoricából, valamint berendezés csöveskukorica-zúzalék készítésére

1 ,188 023 2 A találmány tárgya eljárás tömegtakarmány elő­állítására csöveskukoricából, amelynek során a csöveskukoricát betakarítjuk, feldaraboljuk, betá­roljuk, majd kitermeljük és takarmányként kioszt­juk. Tárgya még a találmánynak az eljárás fogana­tosítása során célszerűen alkalmazható olyan be­rendezés csöveskukorica-zúzalék készítésére is, amely önjáró betakarítógépként van kialakítva és csötörőadapterrel van ellátva, amihez behordólánc csatlakozik. A kukoricabetakarítás hagyományosan és széles­körűen elterjedt módja a morzsolva történő beta­karítás, amihez szinte kizárólag a mesterséges szárí­tás kapcsolódik. Az ezzel a technológiával kapcso­latos kedvezőtlen világpiaci változások (például olajválság, energiaárak emelkedése) kérdésessé tet­te gazdaságosságát. Ráadásul egyre inkább növek­szik a tömegtakarmány előállítására vonatkozó igény, amely biológiai szempontból is kedvezőbb takarmányozást tesz lehetővé. Ezeknek a gondoknak a leküzdésére dolgozták ki a zúzva betakarítás módszerét. Itt kezdeten úgy jártak el, hogy a szemet, a zöld állapotú kukorica­szárat és a csutkát egyaránt felszecskázták. Ez a módszer a korábban alkalmazott betakarítási eljá­rásokat jól kiegészítette, a zúzva betakarítás ará­nyát azonban ilyen módszerrel csak olyan mértékig lehetett növelni, amit a kérődzők takarmányszük­séglete indokolttá tett. Nem befolyásolta ez tehát a morzsolva történő betakarítás mértékét, jelentő­ségét. Újabb előrelépést jelentett az a takarmányozási eljárás, amely csöveskukorica-zúzalék készítésére alapul. Ezzel lehetőség nyílt arra, hogy a kérődző állatállomány tápanyag-szükségletének nagy részét tömegtakarmánnyal lássák el, amely tömegtakar­mánynak ezért jobb minőségűnek és nagy tápláló­anyag-tartalmúnak kell lennie. Az erjesztett csöves­kukorica-zúzalék beltartalmi jellemzői, tápértéke és emésztési együtthatói kielégítik a követelménye­ket. A vizsgálatok kimutatták, hogy ezek a kedvező értékek csak akkor jönnek létre, ha a zúzalékban az ép szemek aránya 5% alatt van. Az eddig ismert­té vált eljárásokban úgy jártak el, hogy a betakarí­tott, letört csövet feldarabolták, mintegy felszeletel­ték. Ezt a szeletelési folyamatot úgy állították be, hogy a kívánt zúzalék jöjjön létre. A beállítás azon­ban rendkívül nehézkes és időigényes feladat. Rá­adásul ezen a beállításon gyakorta változtatni kell. A zúzalékban lévő ép szemek aránya ugyanis na­gyon erőteljesen függ a betakarított kukorica szem­nedvességétől, mintegy 5%-nyi nedvességeltérés a tömegtakarmány céljára való felhasználás szem­pontjából alkalmatlanná teszi a zúzalékot. Ezért az ismert eljárások esetében folyamatosan figyelni kell a kijövő zúzalékot, illetve a betakarítandó kukorica szemnedvességét. A csöveskukorica-zúzalék előállítását szolgáló berendezések is ehhez az eljáráshoz igazodtak. A csőtörőadapterhez és az ezután következő behor­dólánchoz szeletelőkésekkel ellátott járókerék csat­lakozik az ismert berendezés esetében, amellyel ko­sár működik együtt. A kosárra kerülő csöveskuko­ricát a járókerék kései felszeletelik. A kukorica érési állapotától, a szemek nedvességtartamától függően esetenként állítani kell egyrészt a kosáron, másrészt a járókeréken, illetve a vágókéseken. Ha egy betakarítási napon állandónak is vesszük a kukorica szemnedvességét, akkor is minden egyes betakarítási nap előtt beállításnak kell megtörtén­nie a kívánt minőségű zúzalék előállítása érdeké­ben. Komoly hátránya az ismert berendezéseknek, hogy viszonylag kis teljesítményűek. A csövesku­korica-zúzalék előállítására rendelkezésre álló idő pedig rendkívül rövid, adott esetben néhány nap, mert a kukorica hamar elhagyja azt az érettségi állapotot, amely optimális. Miután ezek a berende­zések bonyolult szerkezetűek, ezért igen drágák. A nagy, de csak néhány napig jelentkező teljesít­ményigény következtében pedig sokat kell belőlük tartani a gépállományban. A legnagyobb hátrány az ismert berendezésekkel kapcsolatban az, hogy importból, csak nyugati for­rásból szerezhetők be, hazai berendezés eleddig nem állt rendelkezésre. Ez a körülmény igen nagy­mértékben akadályozza a csöveskukoricából törté­nő tömegtakarmány-előállítás terjedését annak el­lenére, hogy ez minden egyéb szempontból kívána­tos lenne. A találmánnyal megoldandó feladat tehát egy­részt a korábbi megoldások hátrányainak kiküszö­bölése, másrészt annak az új igénynek a kielégitése, hogy hazai berendezésekkel az eddigi gépeknél egy­szerűbb, gyorsabb, de különösképpen olcsóbb mó­don lehessen nagymennyiségű tömegtakarmányt előállítani csöveskukoricából. A találmány alapja az a felismerés, hogy a csö­­veskukorica-zúzalékot az eddig megszokott egy fá­zissal ellentétben két fázisban kell elkészíteni, ami­hez egyidejűleg működtetett, de két különböző gé­pet lehet adott esetben felhasználni. Az egyik fázis­ban minőségi termelést, a másik fázisban mennyisé­gi termelést lehet megvalósítani. A két fázis részará­nyának beállításával lehet létrehozni mindenféle szempont, például a termelékenység és/vagy a zúza­lék minősége tekintetében megfelelő tömegtakar­mányt. A találmány szerinti továbbfejlesztés az eljárás esetében most már az, hogy a betakarítás során a kukoricacsövet letörjük és ezzel egyidejűleg a letört kukoricacső egy részét feldaráljuk, másik részét pedig felszeleteljük. A feldarálást célszerű intenzív darálással végezni, aminek során a csöveskukorica csuháját, csutkáját és a kukoricaszemeket egyaránt és maradéktalanul felmorzsoljuk. A felszeletelést végezhetjük bármilyen hagyományos, ismert mó­don. Az intenzív darálással felmorzsolt rész előállít­ható úgy, hogy ne legyen benne ép szem, mig a felszeletelt részben előfordulnak ép szemek is. A két részt úgy lehet összekeverni ezután, hogy a zúzalék minőségére vonatkozó követelmények kielégülje­­nek. Ez azt jelenti, hogy a feldarált és felszeletelt csöveskukorícát a betárolás előtt keverjük össze, ahol a keverési arányt a takarmányozási céloknak megfelelően választhatjuk meg. Célszerű a találmány értelmében, ha a feldará­lást, felszeletelést és az összekeverést egyidejűleg végezzük. A tömegtakarmányt a betárolás után, de t 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents