188016. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gázzáró anyagú ponyvából készült tartályokkal, almos állati trágyák, mezőgazdasági, élelmiszeripari melléktermékek kétütemű félnedves erjesztésére
1 188 016 2 perforált szintetikus ponyvával (2.9) van ellátva, miáltal ez a tetőrész kettős falúan van kiképezve. A kiérlelt biotrágya tárolószervet gázzáró szintetikus ponyvából készült szerkezet alkotja, amely oldható horgokkal van rögzítve. (2. ábra) A találmány tárgya berendezés gázzáró anyagú ponyvából készült tartályokkal, almos állati trágyák és mezőgazdasági és/vagy élelmiszeripari melléktermékek félnedves kétütemű (aerob, anaerob) erjesztésére, célszerűen kocsiról buktatással való betöltéssel és pneumatikus úton az erjesztőkböl történő kibuktatással, mint ürítéssel, biogáz, illetve tápdús hagyományos konzisztenciájú kiváló minőségű szervestrágya előállítására. Ismeretes, hogy almos állati trágyából, mezőgazdasági - esetleg élelmiszeripari - melléktermékekből úgynevezett félnedves erjesztési eljárással a biogázt, valamint a jól erjesztett szervestrágyánál kedvezőbb minőségű biotrágyát állítanak elő. Ezt a műveletet kezdetben beton-, majd később acélerjesztő berendezésekkel, és acélból készült vízzárás gáztárolókkal oldották meg. Ilyen berendezéseket ismertetnek az alábbi irodalmak: 1. M. Ismann: Biogáz, Boineville-i Kísérleti Állomás, új berendezés: Comptes Rendus des Seances de l’Académia d’Agriculture de France, Paris 1979. 5. szám 415-424. oldalak. Ezen irodalmi forrás szerint 1974-ben Franciaországban továbbfejlesztették a kétütemű félnedves eljárást, azáltal, hogy a külső aerob előerjesztés után az anyagot egy acéllemezes erjesztőbe emelték át. Ez az erjesztő egy talplemezből, egy légbefúvószerkezetből, továbbá három oldalról fix, egy oldalról pedig mozgó oldalfalú, valamint egy lezáró fedélből állt. Ennek a berendezésnek és alkalmazásának hátránya, hogy a technológiai folyamat a nyersanyagnak két ütemben két helyen való kétszeri rakodását igényli. Az egyetlen mozgó oldalfallal való gázzárás nehézkesen és bizonytalanul oldható meg. 2. M. Ismann: „Beszéljünk újra a biogázról”, Motorisation et Technique Agricele, Paris 1981. 30. szám, 25. oldal. A berendezésnek folyékony trágyát befogadó tartálya, a tartálynak aprítószivattyúja, fűtőberendezés és csigaszivattyús kiadagoló szerve van. Az istállókból nyert trágyát a találmány szerinti berendezés fémtartályába eresztik, amelyben lévő szárazanyagot egy a fémtartályban lévő keverőszivattyú felaprítja. A hozzáadott folyadék felfűtött. Az erjesztőbe való beszivattyúzás után a levet elvezetik és így felfűtve marad a szárazanyag - megfelelő nedvességtartalom mellett - az erjesztőtérben. Ennek fenekéről csigaszivattyús elvétellel emelik ki a biotrágyát. Hátránya, hogy ennél a berendezésnél a nedvesség bevitellel á folyadék előbb-utóbb bedúsul, és azt le kell cserélni, ami veszélyes és ugyanakkor hőveszteséges folyamat. Az eltávolító csigaszivattyú szerkezetnek gázzáró kiképzése a gáztartást bizonytalanná teszi. 3. W. Wujcik és W.-J. Jewel: Félszáraz anaerob erjesztés céljára szolgáló berendezés. Biotechnology and Bioengineering Simposion No. 10/1980, Cornell University, Ihaca. Ez az irodalmi forrás az anaerob erjesztés technológiai vizsgálatát és ennek értékelését írja le, amely egyaránt pozitív és negatív eredményeket hozott. A vizsgált eredményei szerint negatív: a fém erjesztőtartály szokásos formái, amelyek kritikusak az anyagmozgatás szempontjából és hátrányosak a bevitt anyagok jellemzői szempontjából. 4. A svájci 628 130 számú szabadalom biogáztárolót ismertet, amely fémből, betonból és erősített műanyagból van kialakítva. A berendezésnek kerek erjesztőmedencéje van, amely felfújható, feszítőgyűrűvel, felerősíthető burkolattal rendelkezik, amely fedélként szolgál. A berendezés biogáz tárolására alkalmas. 5. A magyar 172 369 számú szabadalom szerinti gáztároló alap és oldalfalakkal határolt tartállyal rendelkezik. Á tartály felső pereméhez, valamint a tartályban elrendezett mozgó fedélhez hajlékony anyagú membrán csatlakozik, amely gázzáró köpeny szerepét tölti be. 6 Kissné dr. Quallich Eszter: A biogáz. Mezőgazdasági Kiadó Budapest 1983. című szakkönyv több fejezete ismertet olyan biogáztároló szerkezetet, amelyeknek legalább egyik gázzáró eleme rugalmas ponyvaszerű anyagból készül. Az ismert biogáz-biotrágya előállító félnedves erjesztési eljárásoknál alkalmazott berendezéseknél a nyersanyagot eleinte a helybes2állítás után többnyire kézi rakodással, majd az utóbbi időben rakodó gépsorral töltötték. A hagyományos erjesztő berendezéseknél a mezőgazdaságban használatos traktoros tolólapokkal, trágyamarkolókkal, illetve utóbbiaknak szállítószalagos kombinációjával hajtott ák végre a nyersanyag betöltését, majd a biotrágya kiürítését. Ez a betöltési és ürítési mód már jelentős műszaki haladás volt, mivel a különböző nagyságrendű mezőgazdasági egységekben a megvalósuló biogáz-biotrágya előállító berendezések az anyagmozgatáshoz már jobban igazodott, de a berendezés csak több munkaiitemű eljárást tett lehetővé. Ilyen munkaütemek az alábbiak voltak:- a nyersanyag felrakása a szállító járműre és helybeszállítás;- a berakott nyersanyag és erjesztő berendezés alakjához igazodó utórendezése géppel és szükség szerint kézzel;- a kierjedt anyag kiemelése az erjesztőbői markolóval és szállító járműre való felrakása; a kiemelés után a géppel nem kiemelhető (otthagyott) maradék kézi erővel való összegyűjtése, kiemelése és elszállítása. Találmányunkkal célkitűzésünk a rendelkezésre álló almos állati trágyák és a mezőgazdasági melléktermékeknek - az úgynevezett nagyüzemi állattartás hígtrágyáinál lényegesen nagyobb mennyiségű víz alkalmazásával - a biogáz-biotrágya előállító berendezés kialakítása, amely a legkedvezőbbnek ismert félnedves kétütemű (aerob, anaerob) berendezésekhez és eljárásokhoz képest olyan előnyösebb megoldást biztosít, amely energiafelhasználásban az eddigi költséges üzemi nyersanyag, például hőenergia, betáplálási igényét és a kivett biotrágya ürítési munkaütemeinek energiafelhasználását lényegesen csökkenti. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
