188007. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-monoklór-etilkarbamidsav-klorid előállítására

188 007. szerűen az időegységben csak annyi klórt vezetünk be, amennyi ugyanazon időegységben az etil-izocia­­náttal reagál. A szabad klórfölösleg a reakcióelegy­­ben az etil-izocíanát egy móljára számítva ne halad­­ja meg a 0,1 mól, előnyösen 0,05 mól mennyiséget. 5 A találmány egyik előnyös módszere szerint a reakcióelegyet nem frakcionáltan desztilláljuk, ha­nem előbb az oldószert vákuumban, illetve 30 °C alatti hőmérsékleten eltávolítjuk, és a maradékot például diklór-metánból, triklór-metánból, tetra- 10 . klór-metánból, n-pentánbói, n-hexánból, dietiléter­­ből, metil-terc-butiléterből, 1,2-diklór-etánból, 1,1,1 -triklór-etánból, 1,1,2-triklór-etánból átkristá­lyosítjuk, mire a végterméket tiszta állapotban kap­juk. Ugyancsak előnyös módszer az, ha a reakció- 15 terméket lehűtjük, és a kivált végterméket szűréssel elválasztjuk. A reakcióelegy feldolgozása folyamán célszerű a +30°C, előnyösen +10°C, különösen előnyösen - 10 °C hőmérsékletet betartani. A találmány szerint előállítható 1-klór-etil-20 karbamidsav-klorid fontos kiindulási anyag az la képletü 1-klór-etil-izocianát és az Ib képletű vinil­­izocianát előállítására. így például —10 °C és + 150 °C közötti hőmérsékleten 0,5 óra és 6 óra közötti reakcióidő alatt a-pinén jelenlétében, elő- 25 nyösen 1 mól végtermékre számított 2-20 mól a-pi­­nént alkalmazva, la képletű 1-klór-etil-izocianát és 1b képletű vinil-izocianát elegyet kapunk, és ezt keverékként dolgozhatjuk fel; de a reakcióelegyből az la és 1b képletű végtermékeket célszerűen köz- 30 vétlenül a reakció után a hőmérséklet emelésével frakcionált desztillálással egymástól el is választ­hatjuk. A II képletű 1-monoklór-etil-karbamidsav-klori­­dot a 1. egy III általános képletű halogénmentes 35 izocianáttal - ebben a képletben R1 alkil-, cikloal­­kil-, aril-, aralkil-, vagy alkil-arilcsoportot jelent - és/vagy a 2. egy IV általános képletű diizocianáttal - ebben a képletben R2 alkilén-, cikloalkilén-, ari­­lén-, alkilarilén- vagy aril-alkiléncsoportot jelent - 40 reagáltathatjuk, vagy a 3. Ib képletű vinil-aizocia­­náttal la képletű 1-monoklórozott etil-izocianát és Ib képletű vinil-izocianát elegyévé alakíthatjuk. 1 -klór-etil-karbamidsav-klorid, hexametilén­­diizocianát vagy vinil-izocianát alkalmazása esetén 45 a reakciót a [B] és [C] reakcióvázlatokon mutatjuk be. A II képletü és III általános képletű kiindulási vegyületeket (a 1. reakció) vagy a ÎI képletű és IV általános képletű (a 2. reakció) vagy az Ib képletű 50 és II képletű (a 3. reakció) kiindulási vegyületeket stöchiometrikus arányban vagy mindegyik alkotó­részt a másikhoz képest fölöslegben alkalmazva reagáltathatjuk; az a 1. eljárás esetében előnyösen II képletű vegyület-mólonként 15-25 mól III álta-55 lános képletű vegyületet, az a 2. eljárás esetében II képletű vegyület-mólonként 3-14 mól IV általános képletű vegyületet, az a 3. eljárás esetében Ib képle­tű vegyület-mólonként 0,5-1 mól II képletű vegyü­letet használunk. A találmány szerinti a 1. reakció 60 esetében általában Ib képletü végtermék-mólon­ként. 0,05-0,2 mól la képletű végterméket kapunk, és az előbb említett célszerű kiindulási anyagmeny­­nyiségeket használva, Ib képletű végtermék-mólon­ként 0,05-0,1 mól la képletű végterméket kapunk;55 az a 2. reakció esetében Ib képletű végtermék­mólonként 0,2-0,7 mól la képletű végterméket ka­punk, és az említett célszerű kiindulási anyagmeny­­nyiségeket használva, Ib képletü végtermék-mólon­ként 0,3-0,6 mól la képletű végtermék keletkezik; az a 3. reakció esetében Ib képletű végtermék­mólonként 2-20 mól la képletű végterméket ka­punk, és az említett célszerű kiindulási anyagmeny­­nyiségeket használva, Ib képletü végtermék-mólon­ként 7-20 mól la képletű végtermék keletkezik. Mi­nél nagyobb az a 1. reakcióban a III általános képletű vegyületnek, az a 2. reakcióban a IV általá­nos képletű vegyületnek és az a 3. reakcióban a II képletü vegyületnek az aránya a mindenkori másik kiindulási anyaghoz viszonyítva, annál nagyobb lesz az a 1. eljárásban az Ib képletű végtermék aránya, az a 2. eljárásban az Ib képletű végtermék aránya és az a 3. eljárásban az la képletű végtermék aránya a kapott elegyben. így egy megfelelő kísér­lettel minden eljáráshoz az la és íb képletű végter­mékek kívánt arányát, illetve a végtermék elegyben lényegileg csak egy alkotórész keletkezéséhez szük­séges arányt könnyen meghatározhatjuk. Az a 3. eljárás esetén lényegileg csak la képletű végtermé­ket, az a 1. és a 2. eljárás esetében lényegileg csak Ib képletű végterméket kapunk. Előnyös III és IV általános képletű kiindulási vegyületek és következésképpen előnyös la és Ib képletű végtermékek azok, amelyek képletében R1 1-12, előnyösen 1-6 szénatomos alkilcsoportot, ciklohexilcsoportot, 7—12 szén atomos aralkil- vagy alkilarilcsoportot vagy fenilcsoportot, R2 1-12, előnyösen Î-6 szénatomos alkiléncsoportot, ciklo­­hexiléncsoportot, 7-12 szénatomos aralkilén- vagy alkilariléncsoportot vagy feniléncsoportot jelent. R1 cikloalkilcsoportként vagy R2 cikloalkiléncso­­portként célszerűen mono- vagy biciklusos, adott esetben 1-3 szénatomos alkilcsoporttal szubsztitu­­ált csoport lehet; biciklusos csoport esetében a két cikloalkilmag összekapcsolódott vagy közvetlenül vagy metiléncsoporttaí lehet egymással összekötve; a IV általános képletű kiindulási anyag esetében a két izocianátcsoport 1. mindkettő egy cikloalkilma­­gon vagy 2. mindkettő a két cikloalkilmag egyikén vagy 3. a két cikloalkilmag egyikén csak egy izocia­nátcsoport és a másik a két ci kloalkilcsoport mási­kán lehet, vagy 4. egy vagy mindkét izocianátcso­port 1-3 szénatomos alkiléncsoporton át lehet egy vagy mindkét cikloalkilmagga l összekötve. A reak­ció után a reakcióelegyből például desztillálással elkülönített Ib képletű végterméket az a 3. eljárás­ban az egyik vagy másik végtermék nagyobb kiter­melése érdekében újabb reagáltatásra alkalmazhat­juk. Adott esetben a II képletű kiindulási anyagot a III és IV általános képletű kiindulási anyag és az Ib képletű vinil-izocianát elegyével is reagáltathat­juk. Alkalmas III általános képdetü kiindulási anya­gok például a következők lehetnek: etil-izocianát, propil-izocianát, izopropil-izocianát, butil-izocia­­nát, izobutil-izocianát, szek-butil-izocianát, terc­­butil-izocianát, pentil-izocianát, 3-metil-butil­­izocianát, hexil-izocianát, 2-etil-hexiI-izocianát, ciklohexil-izocianát, fenil-izocianát, benzil-izocia­­nát, 3-metil-fenil-izocianát, a-naftil-izocianát. 4

Next

/
Thumbnails
Contents