187994. lajstromszámú szabadalom • Biztosító huzallal ellátott villamoslámpa

1 187 9l>4 2 A találmány tárgya biztosító huzallal ellátott villamos lámpa, amelynek burája van, a bura az egyik végén egy, a bura belsejébe benyúló csövei van összeforrasztva, és a cső a bura belsejében levő végén az áramot bevezető vezetékeket tartó lapítás­­sal van vákuumzáróan leforrasztva, a vezetékek a bura belsejében levő fényforráshoz csatlakoznak, a burának az említett vége egy fejhez van rögzítve, a fejen érintkezők vannak, amelyekhez az áramot bevezető vezetékek csatlakoznak oly módon, hogy legalább az egyik vezeték a fej fenekén levő érintke­zőhöz csatlakozik, legalább az egyik vezeték­­szakaszba, amely az illető érintkező és a lapítás között van, villamosán szigetelő masszán keresztül­nyúló biztosító huzal van beiktatva. Ilyen lámpát ismertet az 1 060 279 számú angol szabadalmi leí­rás (General Electric Company, 1967. március 1.). Nagy jelentősége van annak, hogy villamos lám­pákba olyan biztosítót tegyenek, amely megszakít­ja az áramkört, ha túlságosan nagy áram folyik a lámpán keresztül. Jóllehet, amikor a biztosító meg­olvad, ívkisülés keletkezhet, amely átugrik a másik áramot bevezető vezetékre, vagy a lámpa fejére. Az ívkisülés azt eredményezheti, hogy a lámpa feje hozzáheged a lámpa foglalatához, továbbá kiold a lámpa áramkörében levő biztosító, vagy hogy a lámpa felrobban. Számos megoldást javasoltak en­nek a jelenségnek az elkerülésére. Számos esetben ezek a javaslatok egy további alkatrész használatá­ra vonatkoztak, aminek következtében a lámpa gyártása sokkal költségesebbé vált. Az előbb említett lámpa esetében a csövet kvarc­­homokkal vagy üveggyönggyel töltötték ki, a lám­pa fejét a lámpa burájához rögzítették, és cementtel zárták le, továbbá a lámpa léjét az üresen maradi részen habosított szintetikus anyaggal töltötték ki. Ennek eedményeként a biztosítót teljesen egyesítet­ték a villamosán szigetelő anyaggal, és ívkisülés nem tudott fellépni. Ebben a lámpában a habosított anyagnak kettős szerepe van: helyükön tartja a homok- vagy üveg­szemcséket, valamint elszigeteli a biztosítót a másik vezetéktől és a lámpa fejétől (kivéve a hozzá tarto­zó, lámpafejen levő érintkezőt). Azt találtuk, hogy a gyakorlatban ennek a szer­kezeti kialakításnak több hátránya van. A mű­anyagot, amelyből a habot kellett hő hatására kiala­kítani, gyűrűkké kellett sajtolni, amit azután a lám­pa fejében rögzítettek. A burának és a fejnek a szerelési művelete során a burát a nyakrészével felfelé kellett elhelyezni, annak érdekében, hogy megakadályozzák az üveg- vagy homokszemcsék­nek a kihullását, aminek következtében a fejet nyi­tott felével lefelé kellett elhelyezni. A gyűrűknek a sajtolása és rögzítése a lámpák árát jelentősen meg­növelte. Nagyon nagy hátrány volt azonban, hogy a habosított műanyag gyűrűk a fejgyártó gép és a lámpát szerelő gép között a lámpa fejéből ki tudott esni. Ennek következtében a szerelőgépet el kellett látni olyan ellenőrző eszközzel, amely a gyűrűk jelenlétét ellenőrizte, nehogy olyan lámpát gyártsa­nak, amelyben a biztosító huzal nincs kielégítően körülzárva szigetelő anyaggal. A találmány elé célul tüztük ki egy olyan lámpa kidolgozását, amelyben biztosító van, és amelynek szerkezeti kialakítása nagyon egyszerű. A kitűzött célt a bevezetőben körülírt lámpával a találmány szerint úgy értük el, hogy az áramot bevezető vezetékbe beiktatott biztosító huzal a fej fenekén levő érintkezőhöz csatlakozik, továbbá a csőben a lapítás melletti részen összefüggő, villa­mosán szigetelő massza van, amelybe a biztosító huzal hosszának egy részén be van ágyazva, és a szigetelő massza a lámpa működése közben fellépő hőmérsékleten is összefüggő marad. Ellentétben a technika állása szerinti kitanitással, a kísérletek azt mutatták, hogy egy megbízhatóan jó biztosítónál nem szükséges, hogy a biztosító huzal teljes hossza mentén szigetelő masszába le­gyen befoglalva, vagy hogy a biztosító huzalnak a lámpa fejének érintkezőjéhez csatlakozó, vagy an­nak közelében levő vége szigetelő anyagba legyen beágyazva. Valójában elégséges, ha a biztosító hu­zalnak csak a lapítás közelében levő vége van szige­telő masszába beágyazva. Ez valószínűleg annak a ténynek a következménye, hogy ha a szigetelő hu­zal működésbe lép és szétolvad, akkor a viszonylag vastag árambevezető huzal, amely a lapításon ke­resztül a csőbe bcnyúlik, és a biztosító huzalhoz csatlakozik, nem képes az ívkisülés számára elekt­ródaként viselkedni. A vastag árambevezető huzal valójában az ív számára csak a szigetelő masszában levő vékony csatornán keresztül férhető hozzá, amely előzőleg még a biztosító huzallal volt kitölt­ve. Jóllehet, a cső nagy részén vagy teljes egészében kitölthető szigetelő masszával, ez azonban nem szükséges. Általában elegendő, ha a biztosító hu­zalt hosszának mintegy 12 mm-es szakaszán ágyaz­zuk be szigetelő masszába. Ennek az az előnye, hogy kevesebb anyag-felhasználás szükséges, ki­sebb lesz a lámpa súlya, és a gyártás is gyorsabb lesz. Különösen, amikor az említett csövön keresz­tül egy leszívó cső is vezet a lapításhoz, akkor ebben a csőben csak nagyon szűk hely áll rendelke­zésre, és nagyon kis mennyiségű anyagot lehet be­vinni, amelybe a biztosító huzalt beágyazzuk. An­nak a ténynek a következtében, hogy a biztosító huzalt nem szükséges teljes hossza mentén, hanem csak egy részén a szigetelő masszába beágyazni, nincsen szükség arra sem, hogy a biztosító huzalt egy vastagabb huzalhoz rögzítsük, amely viszont a lámpa fejének érintkezőjéhez van rögzítve, amint az néhány ismert megoldásnál látható. A szigetelő masszát jól ellenőrizhető módon lehet bevinni, mivel ezt még a lámpa fejének felhelyezése előtt kell elvégezni. A szigetelő masszát aközben lehet bevinni, amikor a lámpa burája ugyanabban a helyzetben van, amint ez szokásos a lámpa fejé­nek felhelyezése közben: a lámpának az a vége, amelyre a fejet fel kell rögzíteni, ekkor felfelé áll. Ennek az az előnye, hogy olyan szigetelő masszát lehet alkalmazni, amely már környezeti hőmérsék­leten is megköt, és/vagy habosodik, amely anyago­kat közvetlenül a felhasználás előtt két komponens keverésével állítunk elő. Ekkor hőkezelésre sincs szükség. Ha a masszát a lámpa fejébe kellene tenni, vagy a lámpa fejét szintén ki kellene tölteni ezzel az anyaggal, akkor ilyen hidegen keményedö vagy 5 10 15 20 25 30 35 40 «5 50 55 30 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents