187993. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mezőgazdasági termelőhelyek ökológiai értékének és legkedvezőbb termelési eljárásának a meghatározására, főleg szántóföldi növénytermesztés céljára
1 187 993 2 A 10. táblázat folytatása Kitettség Sík D, DNy DK, Ny ÉNy, K ÉK, É É % 11 — 0,86 0,84 0,82 0,80 0J8 12 — 0,84 0,82 0,80 0,78 0,76 13 — 0,82 0,80 0,78 0,76 0,74 14 — 0,80 0,78 0,76 0,74 0,72 15 — 0,78 0,76 0,74 0,72 0,70 16 — 0,76 0,74 0,72 0,70 0,68 17 — 0,74 0,72 0,70 0,68 0,66 18 — 0,72 0,70 0,68 0,66 0,64 19 0,70 0,68 0,66 0,64 0,62 20 — 0,68 0,66 0,64 0,62 0,60 21 — 0,66 0,64 0,62 0,60 0,58 22 “ 0,64 0,62 0,66 0,58 0,56 23 — 0,62 0,60 0,58 0,56 0,54 24 — 0,60 0,58 0,56 0,54 0,52 25-0,58 0,56 0,54 0,52 0,50 25 felett 0,56 0,54 0,52 0,50 0,48 A klíma pontértéket az adott növényfaj klimatikus igényének függvényében a csapadékösszeg, a 30 napfényes órák száma, a hőösszeg és a növényfajra élettani szempontból kritikusnak ítélt két hónap csapadék- és hőviszonyai alapján határozzuk meg. A csapadékösszeget a saját adatokból, vagy a 35 legközelebbi meteorológiai állomás adataiból minden egyes növényfajra all. táblázat szerinti jellemző időszakra külön keli megállapítani. Figyelembe kell venni a teljes termelési ciklust a talajelőkészítéstől a betakarításig; így az év valamennyi hónapjának adatai szerepelnek benne. Például búza esetében július 1-től a következő év június 30-ig, a kukorica esetében pedig október 1-től szeptember 30-ig terjed a figyelembe veendő időszak. A napfényes órák számát all. táblázat szerinti 15 jellemző időszakban mért napfényes órák összege adja. A meteorológiai hálózat mérési adatai alapján határozható meg. A hőösszeg a vizsgált növény 11. táblázat szerinti jellemző időszakán belül 9 hónap napjainak a hő- >0 összeg értékével azonos, amelyet úgy kapunk, hogy december, január és február kivételével a fennmaradó minden egyes hónap átlaghőmérsékletét szorozzuk az illető hónap napjainak számával, és a kapott kilenc értéket összegezzük. All. táblázat alapján megállapítjuk a vizsgált növénynek megfelelő két kritikus hónapot, és ezekre meteorológiai adatokból megmérjük a csapadék összegét mm-ben (N) és az átlaghőmérsékletet °C- ban A csapadék számszerű összegét osztjuk az átlaghőmérséklet (1) számszerüségének kétszeresével; a művelet eredménye „1" xerotermikus index, képletben: ahol a betű jelek jelentése a fenti. A kritikus hónapok pl. búzatermesztés esetén ápri is és május, kukoricatermesztés esetén július és augusztus, lucerna esetén május és június. A i elmondottak szerint meghatározott klímaelemek'nez a növénytől függően a 12. táblázat szerint 4 khmapontértéket rendelünk. E táblázatban a 3 klímaelem és a xerotermikus index értékét pontértékben fejezzük ki. E pontértékeket összegezzük, és az így kapott klímapontértékből a 13. táblázat alapján meghatározzuk a klíma-együtthatót. 15
