187993. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mezőgazdasági termelőhelyek ökológiai értékének és legkedvezőbb termelési eljárásának a meghatározására, főleg szántóföldi növénytermesztés céljára
1 187 993 2 A talaj kémhatása alatt pH-értékét értjük. A növénytermesztés céljára alkalmas talajok pH-értéke igen változatos lehet; azonban túlnyomórészt 4,5 és 8,6 között mozog. Általában a semleges körüli kémhatás a legkedvezőbb a növények tápanyagfelvételére és a talajban lévő mikroszervezetek tevékenységéhez is. (A talajok pH-értékének meghatározását a MÉM NAK „Talajtani laboratóriumok módszerkönyve” ismerteti.) A talaj kémhatásának pontértékét a 4. táblázatban foglaltak szerint határozzuk meg. 4. táblázat A talaj pontértéke a pH függvényében pH Pontérték 4,50 ALATT 1,0 4,50-4,75 2,0 4,76-5,00 2,0 5,01-5,25 3,o 5,26-5,50 3,o 5,51-5,75 4,o 5,76-6,00 4,o 6,01 -6,25 5,o 6,26-6,50 6,0 6,51-6,75 6,5 6,76-7,00 7,o 7,01-7,25 7,5 7,26-7,40 7,o 7,41-7,55 6,5 7,56-7,70 6,0 7,71-7,85 5,o 7,86-8,00 4.0 8,01 -8,15 3,o 8,16-8,30 3,o 8,31-8,45 2,0 8,46-8,60 2,0 8,60 FELETT 1,0 A mechanikai összetétel alatt a talaj szilárd fázisát alkotó elemi részecskék méret szerinti megoszlását értjük. A növénytermesztés számára az optimális feltételeket a vályog talajok, a legrosszabb feltételeket pedig a homok talajok adják. A talaj fizikai tulajdonságainak meghatározása a MÉM NAK „Talajtani laboratóriumok módszerkönyve’' alapján végezhető el az Arany-féle kötöttségi szám segítségével. A talaj fizikai jellemzőitől, amelyek egyike a kötöttség, nagymértékben függ a talajvíz hasznosulása. A kötöttség a talajnak az a tulajdonsága, amely megszabja a művelhetőséget és befolyásolja a talaj vízgazdálkodását, a szükséges vonóerőt. Â kötöttség értékét az Arany-féle kötöttségi számmal fejezhetjük ki. Ez a képlékenység felső határára jellemző, ml-ben kifejezett azon vízmennyiség, amelyet 1000 g légszáraz talajhoz kell adagolni egy meghatározott konzisztencia eléréséig; értékét az ún. fonalpróbával határozzuk meg. A legkisebb pontértéket az a fizikai talajféleség kapta, amelynek termésnövelő hatása minimális, a legnagyobb pontértéket pedig az a fizikai talajféleség, amelynek optimális a termésnövelő hatása. A talajok pontértékét az a KA érték függvényében az. 5. táblázat alapján határozzuk meg. 5. táblázat A talaj pontértéke a KA érték függvényében Ka érték Pontérték 23,0 alatt 1,0 23,1-24,0 1,5 24,1-25,0 2,0 25,1-26,0 2,5 26,1-27,0 3,0 27,1 -28,0 3,5 28,1-29,0 4,0 29,1-30,0 4,5 30,1-31,0 5,0 3 i,1-32,0 5,5 32,1 -33,0 6,0 33,1 -34,0 6,5 34,1-35,0 7,0 35,1 -36.0 7,5 36,1 -37,0 8,0 .IT!-38,0 8,5 38,1 -39,0 9,0 39,1-40,0 8,5 40,1-41,0 8,0 41,1 —42,0 7,5 42,1-44,0 7,0 44,1 -46,0 6,5 46,1-48,0 6,0 48,1-50,0 5,5 50,1 -52,0 5,0 52,1-54,0 4,5. 54,1-56,0 4,0 50,1 -58,0 3,5 58,1 -60,0 3,0 60,1-62,0 2,5 62,1-64,0 2,0 64,1 — 66,0 1,5 66,0 felett 1,0 A talajok humuszkészletének meghatározását a humuszos réteg vastagságának, a szervesanyagtartaiom és a térfogatsúly figyelembevételével végezzük. Humuszos réteg alatt a viszonylag egyenletesen összefüggő humuszos réteget értjük. Szántóföldi művelés alá vont talajoknál a humusztartalom alatt a teljes szántott réteg humuszmennyiségét és az alatta lévő humuszos réteg humusztartalmát értjÜK. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 11
