187961. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés príbatestekben létrejövő repedésmegindulás és terjedés mérésére

187 96 i 2 A találmány tárgya eljárás és berendezés fémes anyagokban fellépő repedésmegindulás és repedés­­terjedés mérésére. Szerkezetek szilárdsági méretezésénél a törésme­chanika mind nagyobb szerepet kap. A törésme­chanikában az egyik legfontosabb feladat az anyagban létrejövő repedésmegindulás meghatáro­zása és a repedésterjedés mérése a terhelési paramé­ter függvényében. A repedés megindulásának meg­határozása tulajdonképpen egy extrapolálás a zé­rus repedésterjedésre. A törésmeehanikai vizsgála­tokat általában szabványosított alakú és méretű ún. próbatesteken végzik. Mint ismeretes, a repedésterjedés vizsgálati mód­szerei a méréseknél kihasznált fizikai jelenségek alapján optikai, mechanikai, elektromos, mágne­ses, ultrahangos és akusztikus emissziós csoportok­ra oszthatók. Az elektromos elven működő mérési módszerek közül a leghasználatosabb az ún. elekt­romos potenciál-különbség módszer. A módszer lényege az, hogy ha repedés keletkezik illetve terjed a vizsgált próbatestben, annak elektromos ellenál­lása megváltozik. A mérés lényege az, hogy állandó egyen- vagy váltakozóáramot bocsátanak át a pró­batesten, és a repedésterjedés hatására fellépő ellen­­állásváltozást a repedés két oldalán elhelyezkedő szondák közötti feszültségméréssel indikálják. A módszer előnye, hogy robosztus, olcsó, magas és alacsony hőmérsékleten jól használható, átlagos repedéshosszt mér, beilleszthető automatikus mérés­adatgyűjtő rendszerekbe. Hátránya, hogy kalib­rálni kell (Vagyis minden egyes próbatest típusra, méretre, áram hozzá vezetés és feszültségelvezetés geometriára meg kel! határozni a feszültségváltozás - repedésterjedés mérete közti összefüggést. Az összefüggés meghatározásánál más — abszolút, pl. optikai — módszerek jöhetnek számításba) és hogy a próbatestet elektromosan el kell szigetelni a vizs­gáló géptől, (pl. szakítógéptől) Váltakozóáramú potenciálkülönbségmérés elvén működő repedésterjedés-vízsgáló berendezést kö­zöl az ASTM-STP 631. kiadvány (Flaw Growth and Fracture. Proc of 10th National Conference on Fracture Mechanic. 1976. aug. 23 — 25 462-476 oldalak). Az ismertetés szerint váltakozóáramú áramgenerátor áramát bocsátják át a vizsgálandó próbatesten és egy referencia próbatesten. Mindkét próbatesten eső feszültséget külön-külön erősítik, egyenirányítják, majd az így nyert egyenfeszültsé­­gek különbségét képezik és ezt a feszültség-különb­séget mérik. Ezzel az ún. hídkapcsolással (ugyanis két azonos anyagú és méretű próbatesten eső fe­szültségek különbségét mérik, ahol az egyik próba­test a mérendő, amelyben terhelés hatására elindul a repedés, a másik csak referenciául szolgál, nem terhelik) növelni lehet a mérés érzékenységét, csök­kenteni az áramgenerátor áramingadozása és a hő­mérsékletingadozások okozta mérési hibákat. A 173491 1. számú csehszlovák szabadalmi leírás olyan berendezést ismertet, ahol csak egy próbates­tet alkalmaznak, amelyen átfolyatják az áramgene­rátor áramát, de három potenciál vezetőt helyeznek fel a próbatestre. Az első és második polenciálveze­­tő között van a repedés, amelyet a kísérlet során növelnek, és e két elvezető közötti feszültséget erő­sítik egy erősítővel, amelynek erősítését egy érzé­kenységszabályozó áramkör szabályozza. Az érzé­kenység szabályozó a bemenő jelét a második és harmadik potenciálvezető közötti feszültségből kapja. Ezzel a megoldással csökkenteni tudták a hőmérsékletingadozások és áramingadozások okozta hibákat, növelni a mérés érzékenységét. A váltakozóáramú potenciálkülönbség mérés el­vén működő ismert repedésterjedés vizsgáló beren­dezések hátránya, hogy nagyon érzékenyek a külső e-edetű elektromos és mágneses zajokra, zavarok­ra. (A gyakorlatban pV, vagy még ennél kisebb váltakozófeszültségű jelek méréséről van szó!) Ah­hoz, hogy minél kisebb repedésterjedés indikálható legyen az szükséges, hogy növeljék az erősítést. Az erősítés növelésének két körülmény szab határt: az egyik a külső eredetű zaj, zavar, a másik az, hogy még hídelrendezés esetében sem biztosítható az in­dulási kiegyenlítés - vagyis az, hogy a két próba­testen azonos nagyságú feszültség mellett további hátrány, hogy az ismert hideirendezések mellett nem biztosítható a híd kiegyenlítése. Amennyiben növelni akarják a berendezések mérési érzékenysé­gét (vagyis hogy minél kisebb repedésterjedés ki­mutatható legyen), az alkalmazott mérőáram erős­ségét kell emelni, mivel az erősítés növelésének a zajérzékenység szab határt. Az áram növelésével azonban további hátrányok származnak: a nagy áram a próbatestekben^ felmelegedést okoz (külö­nösen a repedés csúcsában, ahol a legnagyobb az áramsűrűség), ami meghamisítja a mérhető szilárd­sági, törésmechanikai jellemzőket, hiszen ezek erő­sen hőmérsékletfüggőek, (A gyakorlatban általá­ban 10— 100 A áramerősséggel dolgoznak). A nagy áramerősség alkalmazása konstrukciós problémá­kat is jelent: nehezebb nagy áramerősségre megfele­lő stabilitású áramgenerátort építeni, valamint a próbatestekhez való áramhozzávezetéseknek, kon­taktusoknak is robosztusabbaknak kell lenniük. A találmánnyal célunk a fentiekben vázolt vala­mennyi nehézség egyidejű kiküszöbölése és olyan megoldást adni, amellyel jelentősen csökkenteni lehet a külső zavarokra, zajokra való érzékenysé­get, biztosítani lehet hídelrendezés esetében a híd kiegyenlítését, ezáltal növelni lehet az alkalmazha­tó erősítést és csökkenteni a méröáram erősségét. A találmánnyal megoldandó feladat ennek meg­felelően egy olyan mérési elrendezés kialakítása, amely egyrészt kevésbé érzékeny a külső eredetű zajokra, zavarokra, másrészt amelynél biztosítani lehet a híd kiegyenlítését. A találmány alapja az a felismerés, hogy a kitű­zött feladat egyszerűen megoldódik, ha a próbates­ten egy vezérelhető frekvenciájú áramgenerátor áramát bocsátjuk át, és a próbatesten eső feszültsé­get erősítés után egy szinkron egyenirányítóval egyenirányítjuk, majd szűrjük, és mérjük az így nyert egyenfeszükséget, és amely szinkron egyen­irányítót ugyanannak az óragenerátornak a frek­venciájával szinkronozzuk, amellyel vezéreljük az áramgenerátor frekvenciáját, továbbá hídelrende­zés esetében az áramgenerátor áramát a referencia próbatesten és/vagy egy kiegyenlítő elemen is átve­zetjük és képezzük a próbatesten valamint a refe­­renciapróbatesten és/vagy a kiegyenlítő elemen eső 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 05 2

Next

/
Thumbnails
Contents