187947. lajstromszámú szabadalom • Mágneses zárbetét
1 187 947 2 nyelmes, ha egyedi zárokat nyitó, nagy kulcstömeg helyett egyetlen fő- vagy vezérkulcs is alkalmazható. Ezen kulcs valamennyi egyedi kulcsával működtethető zárbetéteket is nyitni, illetve zárni képes. Korábban az is kézenfekvő volt, hogy az olyan zár, amelyet két különböző kulccsal, például saját- és főkulcsával zárnak, sok tagból álló főkulcsos csoportok esetén nem olyan biztonságos, mint amelyet csak a sajátkulcsára készítettek. A mágneses rendszerű zárak a találmányunk szerinti zárrendszerben kiküszöbölik a mechanikus zárak e kényes hibáját, és egyben biztosítják az elvárt biztonsági követelményeket zárrendszerben alkalmazva. A fő-, illetve vezérkulcsos találmány szerinti zárrendszer egyik példakénti kiviteli alakját rajz alapján ismertetjük. A 10-12. ábrákon olyan kétbázisú rotorházakat mutatunk be, amelyeken két-két reteszcsatorna van kialakítva abból a célból, hogy az egyik reteszcsatorna a saját, azaz az egyedi kulcsok rendszerét szolgálja, míg a másik reteszcsatornából a fő- vagy vezérkulcs rendszerét képezzük ki. A zárrendszereket oly módon választhatjuk el egymástól, hogy a mágnesezés alaphelyzetét a koordinátarendszerben eltérő szöghelyzetben állítjuk be, és úgy a rotorkészletben nem szerepelhet szimmetrikus rotor. A reteszcsatornák, valamint a mágneses helyek számának kombinációiból alakítunk ki jelentős nagyságú vezérkulcs rendszert. Ezen túlmenően még bővítjük is a záriparban szokatlanul magas igényű variációk számát a különböző hosszúságú 21 és 22 ellencsapok alkalmazásával, valamint a 10 kulcscsatorna eltérő vállainak száma és mérete alapján. A 10. ábrán lévő 100, 102, all. ábrán a 100, 103, a 12. ábrán a 100, 104 reteszcsatornák példája szerinti zárrendszer modell építhető ki, amelynek a 13. ábra szerinti rotorsorok mágnesezésének kombinációjával a 14. ábra szerinti kulcsmágnesek kombinációja párosítható és ily módon a kombináció azáltal növelhető, hogy a 100-104 reteszcsatornák helyzetének változtatásával, valamint a mágneses mező választott osztásának a koordináta rendszerben való forgatásával a kombinációk száma növelhető. Tételezzük fel, hogy a kulcs egyoldalas és három mágneshellyel rendelkezik (14. ábra). A példaként bemutatott rotorkészlet közül a 13a—13c ábrán csak néhány lehetőséget mutatunk be, amellyel jói érzékeltethető, hogy a vezérkulcs rendszer elemei alapján nagyszámú alcsoport tagokkal hozható létre a zárrendszer. A modellezésnél a rotoroknál az első szám csatornája a vezérkulcs bázisát, a második szám pedig a fő- és sajátkulcsok rendszerét jelenti. összefoglalva a találmány szerinti 6 rotor kialakítható egynél több. 100—104 reteszcsatornával, amelyek közül az egyik, például 100 reteszcsatorna az egyéni 3 sajátkulcs részére, egy második 102, 103 vagy 104 reteszcsatorna pedig főkulcs vagy vezérkulcs részére szolgál. A 100 reteszcsatorna egyidejűleg szolgálhat a 3 sajátkulcs és a főkulcs részére is, míg a további 101-104 reteszcsatornák a vezérkulcs vagy további kulcsok részére hasznosítható. A 100—104 reteszcsatornák a 360 fok tetszőleges osztásával alakíthatók ki. A 6 rotorok 5 rotormágnestestének mágnesezési iránya a 100-104 reteszcsatornák irányához képest a 360 fok tetszőleges osztásával választható. Ilyen módon a 100-104 reteszcsatornák és az 5 rotormágnestestek mágneseinek aktuális szöghelyzetei határozzák meg a zárrendszer alapvető variációi számát, figyelembevéve, hogy az egyéni 3 sajátkulcsban lévő 12 mágnesek mágnesezési iránya a 6 rotor 100 egyéni reteszcsatornájához rendelt 5 rotormágnestestek mágnesezési irányával; a fő-, illetve vezérkulcsban lévő 12 mágnesek mágnesezési iránya pedig a 6 rotor 102—104 reteszcsatornáihoz rendelt 5 reteszmágnestestek mágnesezési irányával esik egybe. A találmány szerinti zárrendszer variációjának száma fentieken túlmenően a 100—104 reteszcsatornák számának és/vagy a mágnesmezők alaphelyzetének szögeltolásával, vagy a mágneses mezők osztásszámának növelésével fokozható. A 13a ábrán az I—VII alaprotorok saját kulcs csatornáit és a mágnesezési irányait tüntettük fel. A 13b ábrán látható rotorokat az I—VII rotorok kombinációja alapján készítettük, oly módon, hogy a 13b ábrán a római számokkal jelölt rotorok első számjegyét, például XII rotornál az I rotor szerinti vezérkulcsra, a második számjegyet XII rotornál a II alaprotor szerint képeztük ki a sajátkulcs alkalmazására. A 13c ábra a fentiek szerint képezhető rotorsorok származtatásának példáját (modelljét) mutatja. A 14a-14c ábrák a 13a-13c ábrák alapján képezhető rotorok példakénti kiviteli alakjait a hozzájuk rendelt kulcsok mágnesmezőinek helyzetével együttesen szemléltetik. Szabadalmi igénypontok 1. Mágnestestekkel működtethető hengerzár, amely mágneses kulccsal záró, illetve nyitó helyzetbe forgatható belső hengert magában foglaló vagy egyetlen zártestből álló - a zárszerkezet tolókavivőjéhez csatlakozó - zárbetétként, vagy a tolókavivőt két oldalról közrefogó, egymással tengelyszimmetrikusan elrendezett két zártestből álló zárbetétként alkalmazható, a zártestben elhelyezett henger sajátkulccsal elforgathatóan úgy van elrendezve, hogy a henger két oldalán kialakított reteszhornyokban lévő reteszek a hengerrel együttesen forgathatók el a zártestben; a rotortartók fészekszerű bemélyedéseiben rotorokból alkotott egy-egy rotorsor van elhelyezve, ahol a rotorok tengelyeiken forgathatóan vannak ágyazva és retesz befogadására alkalmas reteszcsatornával rendelkeznek; továbbá hogy a kiékelt helyzetű retesz képezi a sajátkulcstól idegen eszközzel való elforgatást gátló szervet; továbbá hogy a rotortartók a rotorházzal együtt a henger átellenes palástfelületi oldalaiban besüiylyesztett helyzetben vannak elrendezve; továbbá hogy a hengernek a zártest elforgathatóságát és a sajátkulcs kivehető állását meghatározó csappantyúval, vagy acélgolyóval ellátott tájolócsapja van; továbbá hogy a henger furatokkal rendelkezik, amelyekbe eltérő hosszúságú — a sajátkulcs lépcsőzetei által azonos hosszúságúra beállítható — a henger elforgatását gátló ellencsapok nyúlnak be, azzal jellemezve, hogy a henger (2) és a zártest (1) között két szabályozógyűrű (29a, 29b) van elhelyezve, amelyek egy-egy a henger (2) elfordulását gátló, a retesz (8) részét - célszerűen legömbölyített részét - befogadó reteszhoronnyal (9) rendelkeznek; továbbá hogy a rotor (6) házában a retesz (8) másik részét csak a sajátkulcs (3) és a rotormágnestest (5) által meghatározott mágneses egyensúlyi helyzetben befogadni képes a mágnestest húrja mentén kialakított reteszcsatornával (11) rendelkezik; és hogy a sajátkulcsnak (3) a kulcscsatornába (10) illesz-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 30 65 6
