187924. lajstromszámú szabadalom • Kötött kesztyű és eljárás annak előállítására

1 187 924 2 Az eltérés és egyben újdonság a tak.mány szerinti 1 kesztyűknél abban van, hogy a szempálcák száma a 9 csuklórész kötött kelmerészén kisebb, mint a kéz 8 alsó tenyér- és kézfej kötött kelmerészén, a 9 csuklórész kö­tött kelmerészének hossza kétszer akkora, mint a 9 csuklórész hossza a végtermékben, a 9 csuklórész kötött kelméje vissza van hajtva és a 9 csuklórész kötött kelmé­jének záró szemsorát és szegélyét a kéz 8 alsó tenyér- és kézfeje, illetve a 9 csuklórész közötti határral egyesítjük. További eltérés, hogy egy néhány szemsorból álló 10 fej­tőszakaszt alakítunk ki. Az 1 kesztyű valamennyi szaka­szának kötött kelméje lehet sima, plüsskötésű és áttört mintázatú. A találmány szerinti eljárásnál a 9 csuklórész kötési tokozatában megfelelő számú 11 tűt — azok közül, me­lyek a kéz tenyér- és kézfejrészének kötésében részt­­vettek — működésen kívül helyezünk, miközben a kötési műveletet a többi 12 tű végzi, miáltal a 9 csuklórészen a szempálcák számát csökkentjük a kéz tenyér- és kézfej­részének szempálcáihoz viszonyítva. Ennek eredménye­ként a szorító erő a 9 csuklórészen növekszik. Az 1. ábra szerinti kiviteli alaknál a 9 csuklórész szempárainak száma fele a kéz 8 alsó tenyér- és kézfej szempálcáinak és a kötési művelet után a kötött 1 kesz­tyű teljesen kifordul. A találmány szerinti kötési eljárást a következőkben ismertetjük. A találmány szerinti kötési eljárás annyiban megegyezik a hagyományos kesztyűkötési eljárással, hogy a 9 csuklórészt a 2 kisujj, a 3 gyűrűs ujj, a 4 közép­ső ujj, az 5 mutatóujj, a 6 felső tenyér- és kézfejrész, a 7 hüvelykujj és a 8 alsó tenyér- és kézfejrészt követően kötjük. A kötési művelet lefolyása tehát a 8 alsó te.nyér- és kézfejrészt utolsó szemsoráig azonos a hagyományos módszerrel. Amint ezt a 3. ábra sematikusan mutatja, a 8 alsó te­nyér- és kézfejrész utolsó szenisoráig valamennyi tűt használjuk a kötött kelme készítéséhez, amely lehet si­ma, plüss vagy mintás áru. A 9 csuklórész kötési művele­tének kezdetekor néhány 11 tűt működésen kívül tar­tunk úgy, hogy azok a kötött kelme hurokszemét tart­ják. Amilyen mértékben növekszik a működésen kívül helyezett 11 tűk száma, úgy csökken a 9 csuklórész szempálcáinak száma és ennek következtében növekszik a szorító erő a viselés idején. Ha azonban az 1 kesztyű 9 csuklórészének átmérője túlságosan kicsi a csukló mére­téhez viszonyítva, akkor a kesztyű viselése kellemetlenné válik. Ezért a működésen kívül helyezett 11 tűk aránya a működő 12 tűk számához viszonyítva rendszerint 1:1, 1: 2 vagy 2: 2. A fonaladagolás a 12 tűkhöz más, amikor a 11 tűk mű-, kódésen kívüli helyzetben vannak és a 9 csuklórészt a !2 tűk kötik. A fonalak vastagságát és fajtáját, amelyeket ebben az eljárási lépésben használunk, megfelelőképpen kell kiválasztani. Amint ez a 4. ábrán látható, a 9a kötött rész, amely a 9 csuklórészt képezi, lenyomott helyzetben van és lelóg a 8 alsó tenyér- cs kézfejrész zsákszerű részébe, az ábrán nem látható platina működése következtében. A 8 alsó tenyér- és kézfejrész a működésen kívüli 11 tűkhöz kap­csolódva leesik a 9 csuklórész és a 8 alsó tenyér- és kéz­fejrész határvonalában, majd nyugalmi helyzetben ma­rad. Amikor a 9 csuklórész 9a jelű kötött részének kel­méje a 9 csuklórér.nek megfelelő előre meghatározott hosszúságban elkész ít, amint ezt az 5. ábra mutatja, ak­kor a 11 tűk, amely .’két eddig működésen kívüli helyzet­ben tartottunk, műi ádő helyzetbe emelkednek. Ezután — amint <:» a 6. ábrán látható — valamennyi tű fonaladagolása megindul és megkezdődik a következő szemsor kötése. Amikor a 9 csul lórész 9a jelű kötött részének kötése befejeződött, a 9a r. Stött rész szervesen kapcsolódik a 8 alsó tenyér- és kézi:) kötött részéhez. Ezt követően né­hány szemsoron ke észtül, valamennyi tű részvételével a 10 fejtő (veszteségi) szemsorszakaszt kötjük. \ 10 fejtő szemsorszakasz kötésének befejezése után a fonalakat elvágjuk és ez a szakasz maradhat úgy, ahogy van,"Vagy ha ez szükséges, a szakasz fonalai feldolgozha­tok . A 10 fejtő szemsorszakasz eldolgozása annak erősség­­növelése érdekében kiegészíthető hőre olvadó fonalak al­kalmazásával az említett szakaszban. Ezen szakasz hőke­zelésével az említett fonalak megolvaszthatok, egymás­hoz kapcsolhatók, vagy a fonalvégek a 10 fejtő szemsor­­szakaszhoz köthetők, ezáltal megakadályozva ezen sza­kasz hurokszemeinek bomlását. Ezt követően kiemeljük a 9 csuklórészt, amely lelóg a 8 alsó tenyér- és kézfej­­részbe, és így abba a helyzetbe kerül, ahol a 10 fejtősor körési szakasza a külső oldalon található — amint ez a 7. ábrán látható. Ezután a kesztyű zsákszerű részét teljesen ki kell fordítani úgy, hogy a 10 fejtősor kötési szakasza a be'ső oldalra kerüljön. Ily módon elkészült a találmány szerinti kesztyű, amint az az 1. cs 2. ábrán látható. A találmány szerinti eljárásnál, ha a kesztyűsima kö­téssel készül, fordított hurokszemek láthatók a végter­mék felületén. A fordított hurokszemek hatására a kesz­tyű felületi súrlódása növekszik, ami a kézről való lecsú­szását használat közben megakadályozza. A találmány szerinti eljárásnál, ha a kesztyű plüss kel­méből készül, a plüss hurokszemek a kesztyű belső felü­letén 1 áthatok és ha ezt a kesztyűt teljesen kifordítjuk, sűrű plíissfelülettel rendelkező kesztyűt nyerünk. A találmány segítségével - mivel a csuklórész kötésé­hez használt 11 tűk száma kisebb, mint a 8 tenyér- és ké’fejrész kötéséhez használt 11 tűk száma - a 9 csukló­­rész mérete kisebb a 8 tenyér- és kézfejrész méreténél és ezért még ha nem is kötnek be részlegesen rugalmas fo ­nalat a 9 csuklórészbe, jelentékeny csuklószoritó hatás érhető el. A 9 csuklórész kialakításának során a kötött kelme hossza kétszerese a késztermék csuklórész hosszának, ezt visszahajtjuk és a behajtott kelme zárószegélyét a 6, 8 te­nyér- és kézfejrész, valamint a 9 csuklórész közötti határ­vonallal egyesítjük. Ennek megfelelően a kötött kelme behajtott része a 9 csuklórész szegélyén jelenik meg. Amikor az elkészült kesztyűt felvesszük, felfejtődés en­nél a résznél egyáltalán nem jelentkezhet. Az előzőekben említett kiviteli alaknál és előállítási eljárásnál a szemoszlopok száma a 9 tenyér- és kézfej­­részben különbözik a 9 csuklórész szemoszlopainak szá­mától. Magától értetődik, hogy a találmány alkalmazása ese­té;'. nemcsak a számoszlopok száma, de a fonal vastagsá­ga és a hurokszemek száma is különböző lehet a 8 tenyér- és kézfejrész, valamint a 9 csuklórész között. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents