187899. lajstromszámú szabadalom • Épület, különösen kisállattartáshoz, például baromfi- és tojástermeléshez
1 187 899 2 A találmány épületre, különösen kisállattartó épületre vonatkozik, amely elsősorban baromfi- és tojástermeléshez alkalmazható előnyösen. A kisállattartás korábban túlnyomórészt magángazdaságokra volt jellemző, az utóbbi évtizedekben azonban — különösen a baromfitartás vonatkozásában — egyre nagyobb teret hódított a nagyüzem. A nagyüzemi ketreces baromfitartás általában belső alátámasztás nélküli, viszonylag nagy fesztávolságú, dobozszerű épületekben folyik. A vázszerkezetek többnyire vastag falú hengerelt vagy hegesztett aéélprofilokból álló befogott keretekkel rendelkeznek, amelyek állékonyságát szelemenek, szélrácsok és ferde kitámasztók biztosítják. Az épületekbe utólag szerelik be a ketrecsorokat, külön e célra szolgáló alátámasztó szerkezeteken, vagyis a ketrecek tartószerkezetei önálló statikai egységekként jelennek meg egy másik szerkezettel lefedett térben. A jobb helykihasználás érdekében az egymás felett elhelyezkedő ketrecsorok számát igyekeznek növelni (három-négyszintes megoldások), azonban sorszámmal egyenes arányban növekszik a ketrecek alátámasztására szolgáló acélszerkezetek menynyisége. A ketrecalátámasztó szerkezetet a technológia határozza meg, ily módon (technológiaként tervezve) a szerkezet további — terhelések felvételére alkalmas, de ki nem használt — feszültségtartalékokkal rendelkezik, ami a gazdaságosság rovására megy. További hátrányos, a beruházási költségeket növelő tényezőként jelentkezik, hogy a nagy fesztávolságú keretek oszlopainak a talptartományában igen nagy vízszintes erőkkel kell számolni, ezért az oszlopok és alaptestek csatlakozásánál igen nagy betontömböket kell beépíteni, amelyek lényegében lehorgonyzó-szerkezetekként funkcionálnak. Szereléstechnikailag az okoz nehézséget, hogy a befogott, nagy fesztávolságú keretek, és a szelemen-rendszer gyártási és szerelési pontosságigénye igen magas, és a mezőgazdasági termelés adottságai mellett a megkívánt szakszerűségi színvonal nem mindig biztosított; az elemek deformálódnak, hegesztési és szabási pontatlanságokkal kell számolni stb. E szereléstechnikai problémák kiküszöbölését célozza egy olyan rendszer, amely kétcsuklós keretszerkezetre épül. E keretszerkezetek vastag falú 1-profilokból készülnek, tűzihorganyzott felületvédelemmel. Hátrányként jelentkezik azonban a nagy anyagfelhasználás, és az ebből következő nagy súly, ami nemcsak az alapozási, hanem a szállítási költségeket is tetemesen megnöveli. Igen nagy az élőmunka- és időszükséglet is. Tovább drágítja a jelenlegi tojás- és baromfitermelő nagyüzemi épületeket, hogy azokat úgy tervezik, hogy rendkívül igényes technológiai, légtechnikai, trágyaeltávolító stb. berendezések befogadására is alkalmasak legyenek. A jelenlegi megoldások azonban nemcsak a fent részletezett szerkezeti felépítés szempontjából kifogásolhatók. Egyre növekvő igény mutatkozik - pl. a fejlődő országokban, a magántőke szférájában — a jelenleginél kisebb kapacitású tojás- és baromfitermelő kis- és középüzemek iránt, azzal a járulékos követelménnyel, hogy az épületek a termelés fejlesztése során egyszerű módon, az üzemeltető anyagi lehetőségeinek megfelelően lépésenként bővíthetők legyenek. A találmány feladata, hogy olyan kisállattartó épületet szolgáltasson, amely szerkezetileg a jelenleg ismerteknél lényegesen kedvezőbb mind a beépítettt anyagmeny - nyiség (súly), mind az összeszerelhetőség, következésképpen a beruházási ráfordítás vonatkozásában, emellett a mindenkor megkívánt nagyságrendben (kis- és középüzem) legyen létesíthető; bővíthető legyen, és tegye lehetővé a mindenkori igényeknek megfelelő technológia alkalmazását. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy amennyiben a keretek fesztávolságát közbeiktatott oszloppal vagy oszlopokkal csökkentjük, egyrészt csökkenthetők az oszloptalpaknál fellépő vízszintes erők, ami az alapozás radikális egyszerűsítését eredményezi, másrészt a szerkezet rövid rúdelemekből állítható össze, ami lehetővé teszi hidegen hengerelt könnyű fémlemez-profilok alkalmazását, végül ezek a közbeiktatott oszlopok a ketrecek tartószerkezetéül szolgálnak, ami feleslegessé teszi külön ketrectartó szerkezet beépítését. Másként megközelítve a találmány lényegét: a ketrectartó szerkezetek - fent említett - tartalék teherviselő képességét használhatjuk ki az épület tetőgerendáinak járulékos alátámasztásához, és a sűrűbb alátámasztás miatt a tetőtartó gerendák inerciáját lényegesen csökkenteni lehet, a többtámaszúság ismert előnyeiből következően. Ugyanakkor a többtámaszúság, a rövid rúdelemekből való megépíthetőség a bővítést, valamint az igény szerinti technológia megválasztását igen egyszerűvé teszi. A kitűzött feladatot a fenti felismerés alapján a találmány értelmében olyan — különösen kisállattartó — épület segítségével oldottuk meg, amelynek tetőgerendákat és oszlopokat tartalmazó keretei, és a kereteket öszszekötő szelemenjei vannak; tetőszerkezettel, és — adott esetben — oldalsó térelhatároló szerkezetekkel, valamint a határolt térben elhelyezett térelemekkel, például ketrecekkel rendelkezik, és amelynek az a lényege, hogy a keretek olyan többtámaszú keretekként vannak kialakítva, amelyek legalább két, a szélső oszlopokon belül elhelyezkedő belső oszloppal rendelkeznek; a belső oszlopok pedig a térelemek, például ketrecek tartószerkezeteit alkotják. Egy találmányi ismérv szerint a belső oszlopokhoz azokra keresztirányú, célszerűen merőleges - vízszintes - konzolos felfüggesztőkar vagy -karok van(nak) rögzítve, és a térelemek, pl. ketrecek e felfüggesztő karokhoz vannak hozzáerősítve. Célszerű, ha az egy-egy hosszanti — a keretek síkjára merőleges geometriai síkú — sorban húzódó belső oszlopok közül két-két oszlop között a ketrecek ketrecsor által alkotott ketrecblokkokká vannak összefogva oly módon,hogy a ketrecsor végein elhelyezkedő ketrecek vannak az egymástól távközzel elhelyezkedő, ugyanazon oszlopsorban levő szomszédos belső oszlopok felfüggesztő karjaihoz rögzítve, míg a közbenső ketrecek egymáshoz, valamint az említett szélső ketrecekhez vannak csatlakoztatva. Általában a térelemek — pl. ketrecek - egymás felett több sorban vannak a belső oszlopokhoz rögzített felfüggesztő karokhoz csatlakoztatva. Egy másik kiviteli példa szerint a keretek hidegen hengerelt fémlemezből készült, profilos keresztmetszetű rúdelemekből vannak — célszerűen oldható, pl. csavaros kapcsolatokkal — összeszerelve. Mind statikai, mind funkcionális szempontból előnyös, ha betonpadozata van, amelybe az oszloptalpak tartományában - előnyösen az oszlopokhoz pl. hegesztéssel rögzített — vasszerelés van beágyazva. Egy további találmányi ismérv szerint kettős héjalású, hőszigetelő réteget és légrést tartalmazó tetőszerkezete van, és a héjalásokat — vagyis az alsó tetőlemezt és/vagy a felső tetőlemezt — alumínium trapéz-vagy/és hullámlemezek alkotják. A tetőszerkezet középső, hosszanti irág 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
