187891. lajstromszámú szabadalom • Áramköri elrendezés impulzuserősítők alapvonalának helyreállítására és stabilizálására

1 187 891 2 A találmány tárgya áramköri elrendezés impulzuserő­sítők alapvonalának helyreállítására és stabilitására, ame­lyet elsősorban a nukleáris mérésteclinika területén hasz­nálnak. A nukleáris méréstechnikában az impulzuserősítők­nél, különösen a spektroszkópia területén az alapvonal stabilitása elsőrendű követelmény, mert az energiamérés feszültségimpulzusok amplitúdójának mérésére van visz­­szavezetve. Ezért vált általánossá az erősítőkben egy spe­ciális áramkörnek, az alapvonal visszaállítónak, elterjedt angol nevén a „base line restorer”-nek az alkalmazása. Az alapvonal elvándorlása részben az erősítőlánc vala­melyik fokozatánál alkalmazott kondenzátoros csatolás következtében lép fel, részben pedig az alkalmazott aktív elemek hőfüggése, továbbá a brummfeszüitség, a mikro­fonja és egyéb zaj jellegű zavarok miatt következik be. Az előbbi okok miatt fellépő elvándorlás az átlagos be­ütésszámtól azaz a nukleáris forrás intenzitásától függ, ugyanis növekvő intenzitás esetén nő az alapvonal el­vándorlása, az utóbbi zaj jellegű zavarok pedig az alapvo­nalnak a hasznos jel időtartamához képest lassú ütemben történő ingadozását eredményezik. Az alapvonal elvándorlását kiküszöbölő alapvonal helyreállító áramköröknek nagyon sok fajtája létezik. Ezek sorozatában a legelső és legegyszerűbb, legkeveseb­bet nyújtó az L. B. Robinson által a Rév. Sei. Instr. 32. kötet 1057. oldalán 1961-ben ismertetett áramkör, amelynél a sorosat) alkalmazott kondenzátorokon azaz csatoló kondenzátorokon felhalmozott töltést egy pozi­tív és egy negatív irányú áramgenerátor tünteti el és az áramgenerátorokat egyszerű diódás kapcsolók üzemelte­tik. Az áramgenerátorok megvalósítására, azok vezérlésé­re, azaz pontos ki- és bekapcsolására azóta számos áram­köri megoldás született, Alapvető probléma az alapvonal helyreállítók konstruk­ciójánál a helyreállítás sebességének a megválasztása. Túl nagy sebesség a jel/zaj viszonyt rontja, túl lassú hely­reállítás pedig a feldolgozható átlagbeütésszámot korlá­tozza. E két ellentmondó szempont vezette a konstruk­tőröket az aszimmetrikus alapvonal helyreállítók alkal­mazásához, amelyeknél a kondenzátor töltő árama és ki­sütő árama nem egyezik meg. Itt és a továbbiakban töltő áramnak azt oz áramot nevezzük, amely a hasznos jel alatt igyekszik az alapvonalat helyrehúzni és kisütő áramnak azt, amely a hasznos jel időtartama után húzza helyre az alapvonalat. A kisütő áram általában 3—10-szer nagyobb a töltő áramnál. Egy ilyen aszimmetrikus alap­vonal helyre állítót ismerteti E. Fairstein az IEEE. Trans, en Nucl Sei. folyóirat NS—22 kötetének 463. oldalán 1975-ben megjelent cikkében. Ez a cikk jól összefoglalja az alapvonal helyreállítók tervezési pontjait és ismertet egy alapvonal helyreállító áramkört. Ez alapvetően egy kétbemeneíű erősítőből, egy komparátor erősítőből, egy- pozitív és egy negatív irányú áramgenerátorból és egy kondenzátorból áll. Az erősítő egyik bemenete és a kimenete képezik az alapvonal helyreállító bemenetét és kimenetét, az erősí­tő másik bemenete egy kondenzátorra csatlakozik, amely kondenzátort a két áramgenerátor kétirányban tölt ás kisüt. Az áramgenerátorokat az erősítő kimenetére csatla­kozó komparátor vezérli attól függően, hogy az erősítő kimenetének feszültsége pozitív vagy negatív irányban mozdult el. Az általuk föltöltődő és kisütődő konden­zátor az erősítő alapvonalát helyrehúzza. Az erősítő ki­menő szintjének a pozitív irányú elmozdulása esetén be­kapcsolódó töltő áramgenerátor árama nem szabályoz­ható, a kimenő szint negatív irányú elmozdulásakor be­kapcsolódó áramgenerátor árama pedig három fokozat­ban változtatható, a töltőáram tízszereséig növelhető. Meg kell még jegyezni, hogy az itt ismertetett áramkör nem tartalmaz soros kondenzátort, a tároló kondenzátor. párhuzamos ágban van elhelyezve és az irodalomban el­­terjedten „Wrap-around” típusú alapvonal helyreállító­nak nevezik. Az ismertetett alapvonal helyreállító előnye aszim­metrikus voltából adódik, tudniillik szükség esetén a ki­sütő áramgenerátor áramának növelésével a kisütési idő a töltési időhöz képest lecsökkenthető, ezzel a feldolgoz­ható átlagos beütésszám növelhető. Hátránya a következő: Ha az erősítőn végighaladó impulzus nem tökéletesen egy polarítású azaz lefutó éle túllövéssel áll be az alapvonalra, akkor az aszimmetrikus alapvonal helyreállító működése következtében hamis impulzusok keletkeznek. Egy másik káros hatás, hogy az erősítőn végighaladó zajimpulzusokra az áramkör egyen­irányítóként működik és ennek következtében az alap­vonal kismértékben eltolódik. így az aszimmetrikus alap­vonal helyreállítók alkalmazásánál mindig mérlegelés szükséges: az aszimmetria előnyeit és hátrányait össze­vetve az adott átlagos beütésszám mellett el kell dönteni, hogy milyen mértékű aszimmetria alkalmazása célszerű. Ez a hátrány különösen akkor jelentkezik, amikor az áramkör alkalmazásával megépített készüiéket nem kép­zett személy kezeli. Ennek a hátránynak a megszüntetését célozza meg a találmány, amely azon a felismerésen alapul, hogy az aszimmetria mértékének szabályozása automatikussá te­hető, ha a kondenzátort kisütő áramgenerátort villamos jeliel szabályozhatva tesszük, és egy átlagbeütésszámot mérő rateméterről vezéreljük. A találmány szerinti áramkör elrendezés tömbvázlata az 1. ábrán látható. Az áramköri elrendezés IN bemenőkapcsa 1 hangolt­­erősítőn keresztül 2 műveleti erősítő invertáló bemene­tére, a 2 műveleti erősítő kimenete, amely egyben az OUT kimenőkapocs, két kimenetű 7 komparátor beme­netére csatlakozik. A 7 komparátor egyik kimenete elektronikusan vezérelhető első KI kapcsoló vezérlő be­menetére, másik kimenete elektronikusan vezérelhető második K2 kapcsoló vezérlő bemenetére van kötve. A Kl, K2 kapcsolók egyik-egyik kapcsolópontja a 2 mű­veleti erősítő neminvertáló bemenetére és 5 kondenzátor egyik fegyverzetére; az első KI kapcsoló másik kapcsoló­pontja első 3 áramgenerátor, a második K2 kapcsoló má­sik kapcsolópontja második 4 áramgenerátor nem földelt csatlakozási pontjára, az első és második 3, 4 áramgene­rátor másik pontja és az 5 kondenzátor másik fegyverze­te földpontra van kötve. Az áramköri elrendezésre jel­lemző, hogy tartalmaz továbbá 6 ratametert és a máso­dik 4 áramgenerátor vezérelhető. A 6 ratemeter bemene­te az 1 hangolterősítő kimenetére és a 2 műveleti erősítő invertáló bemenetére, kimenete a vezérelhető második4 áramgenerátor vezérlő pontjára csatlakozik. A találmány szerinti áramköri elrendezés működése a következő : Az IN bemenőkapocsra érkező impulzussorozat az 1 hangolterősítő bemenetére jut. Az 1 hangolterősítő azon kívül, hogy erősíti a beérkező impulzusokat formálja is azokat közelítően Gauss-görbe jelalakra. A kimenetén 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents