187845. lajstromszámú szabadalom • Kötőszuszpenzió kerámia öntőformák első bevonat-rétegének előállításához

1 187 845 2 A találmány szerinti kötőszuszpenzióval bonyo­lult öntőformák esetén is jó minőségű bevonat állít­ható elő, ha a formát önmagában vagy kötegben a merítőkádban enyhén mozgatjuk vagy forgatjuk. A felesleges kötőszuszpenziót kiemelés után enyhe forgatással lecsepegtetjük. Ezután a szokásos mó­don enyhe forgatással egy homokréteget szórunk fel. A találmány szerinti adalékanyagok kiválasztása során arra kell figyelni, hogy csak olyan anyagot használjunk, amely a kiolvasztás és az égetés során nem okoz a kerámiaformában szilárdságot csök­kentő reakciókat, és leöntés során nem lép nem kívánatos reakcióba az olvadékkal. A találmány szerinti adalékanyagok megfelelnek ezeknek a kö­vetelményeknek. A találmány szerinti kötőszuszpenzió az eddig használtakkal szemben az alábbi előnyökkel ren­delkezik:- etil-szilikát kötőszuszpenziók esetén kisebb a fajlagos anyagfelhasználás a kovasayas kötőszusz­penziókhoz viszonyított kisebb Si02-tartalom mi­att, ami költségmegtakarítást eredményez,- a folyási tulajdonságok találmány szerinti mó­dosítása következtében az etil-szilikát kötőszusz­penziók ugyanolyan jól felhasználhatók az első be­vonatréteg felvitelére, mint a kovasavas kötőszusz­penziók. Ez azzal az előnnyel jár, hogy az első bevonatréteghez használt etil-szilikát kötőszusz­penzió maradékát egyesíteni lehet a következő be­vonatrétegek felvitelére használt kötőszuszpenzió­val, melyhez általában etil-szilikát kötőszuszpenzi­ót használnak. Ezzel szemben a kovasavas kötő­szuszpenzió alkalmazása esetén különleges előírá­sokat kell betartani, mivel az etil-szilikát kötő­szuszpenzióval történő keveredése idő előtti kike­­ményedést okoz. A találmány szerinti kötőszuszpenziót a követ­kező példák közelebbről megvilágítják. I. példa 500 ml etil-szilikátból, amely 40",, Si02-t tartal­maz, 1040 ml vízből, 4,5 ml koncentrált kénsavból és 11 ml 50"'„-os anionaktív „Rodapon” tenzidol­­datból megfelelő hidrolízises eljárással tiszta homo­gén kötőanyagoldatot állítunk elő. Ehhez az oldat­hoz 3600 g kvarclisztet adunk, melyben a zúzott szemcsék eloszlása az ultrahangos iszapszitálás alapján azonos az 1. ábrán szereplő eloszlással. Egy legalább 2 órás szuszpendálási idő után a szuszpen­zió felfutási ideje a TGL 14301-nek megfelelő edényben és 5 mm fúvóka átmérővel mérve 32 másodperc. Egy speciális mérőhengerrel ellátott ro­tációs viszkoziméterrel mértük a folyási tulajdonsá­gokat, melyet a 2. ábra 1 görbéje mutat. A mért oldat dilatánsnak minősíthető. A kötőszuszpenzió­val elérhető rétegvastagságot egy fémlemez segítsé­gével határozzuk meg. A lemezt teljesen a kötő­szuszpenzióba merítjük, kiemelés után függőlege­sen felfüggesztjük és rövid csepegési idő után gyor­san kiegyensúlyozzuk. A lemez mérete meghatáro­zott és felülete sima. Ha ismerjük a kötőszuszpen­zió sűrűségét, akkor a felvitt szuszpenziófilm súlyá­nak r- egmérésével meghatározhatjuk a tagságot egy függőleges lemezen. A rétegvastagság a fenti szuszpenziónál 0,091 mm. Ezzel a kötőszusz­penzióval elkészíthetjük egy kerámia öntőforma első bevonatrétegét oly módon, hogy egy viaszmo­­dellt forgatás közben a szuszpenzióba merítünk, majd a felesleges szuszpenziót forgatással lecsepeg­tetjük, egy fluidizált homokágyban forgatással egyenletes homokréteget viszünk fel 0,1-0,4 mm részecskeméretü kvarchomokból, végül a szükséges mértékben szárítjuk. A következő bevonatrétege­ket a szokásos módon etil -szilikát kötőszuszpenzió­val, durvább homokréteggel és megfelelő kiszárí­tással visszük fel. A kiolvasztási és égetési kezelés után az öntőformába .ötvözött vagy ötvözetlen acélt öntünk. A formában kapott öntvény az önt­vény alakjától függően több vagy kevesebb hibával rendelkezik, így helyi vagy általános hólyagosodás, felületi érdesség, felületi varratok-, érdesség és hó­lyagosodás az éles sarkokon és éleken, hasadások és égési foltok lehetnek. 2. példa Az 1. példa szerinti kötőanyagoldatot 3500 g 1. példa szerinti kvarcliszttel keverjük. Ehhez 13,5 g „Heweten 10” nevű mikrokristályos cellulózt adunk. Legalább két órás szuszpendálási idő után az 1. példa szerint mért felfutási idő 33 másodperc. A kötőszuszpenzió folyási tulajdonságát a 2. ábra 2a görbéje mulatja. A görbe alacsony nyírósebessé­gek tartományában enyhe szerkezeti viszkozitást mutat. A szuszpenziófilm 1. példa szerint mért ré­tegvastagsága 0,113 mm. Ezt a kötőszuszpenziót az 1. példának megfelelően viaszmodellre visszük fel. A kapott első bevonatréteg minősége jó, a kovasa­vas szuszpenzióval összemérhető. Segítségével olyan öntvények nyerhetők, melyek lényegében mentesek a felületi hibáktól. 3. példa Az 1. példa szerinti kötőanyagoldatot 3500 g 1. példa szerinti kvarchomokkal keverjük. Ehhez 110 g „K 60 S” nevű nedves úton kicsapott por alakú amfoter kovasavat adunk. Legalább két órás szuszpendálási idő után az 1. példa szerint mért felfutási idő 36 másodperc. A kötőszuszpenzió fo­lyási tulajdonságait a 2. ábra 2b görbéje mutatja. Az a kisebb nyírósebességek tartományában new­toni viselkedést mutat. A szuszpenziófilm rétegvas­tagsága az 1. példa szerint mérve 0,115 mm. Ezt a kötőszuszpenziót az 1. példában ismertetett módon viaszmodellre visszük fel. A kötőszuszpenzióval kapott első bevonatréteg jó minőségű, a kovasavas szuszpenzióval összemérhető. Segítségével olyan öntvények állíthatók elő, melyek lényegében men­tesek a felületi hibáktól. 4. példa Az 1. példában ismertetett kötőanyagoldatot >500 g 1. példa szerinti kvarcliszttel keverjük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents