187831. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a bestatin gammaformájú kristályainak előállítására
1 187 831 2 3. Valóságos fajsúly A gamma-formájú kristály valóságos fajsúlya 1,173 g/ml piknométerrel mérve és diszpergáló közegként kerozint használva. 4. Higroszkopicitás A gamma-formájú kristályt (szárítási vesztesége 0,5%-nál kisebb) 25 °C-on és 37 °C-on, illetve 31%os és 83%-os relatív páratartalom mellett állni hagyjuk. Mindkét esetben nem figyelhető meg súlyváltozás. így megállapítható, hogy a gammaformájú kristály nem higroszkópos. Ugyanakkor a béta-formájú kristály súlynövekedése 8,2%, illetve 9,7% 6 órás állásidő után 31%-ós, illetve 82%-os relatív pára tartalmú térben. A találmány szerinti gamma-formájú kristályok - miként említettük - az a) és a b) eljárással állíthatók elő. Az a) eljárás során az alfa- vagy béta-formájú kristályokat 148 °C és a bestatin olvadáspontjának megfelelő hőmérséklet közé eső hőmérsékleten, előnyösen 150-200 °C-on hevítjük. A 148 °C-os hőmérséklet az a hőmérséklet, amelyen a béta-formájú kristály átalakul gamma-formájú kristállyá. Ennél a hőmérsékletnél alacsonyabb hőmérsékleteken az alfa-formájú kristály alakul át béta-formájúvá, gamma-formájú azonban nem képződik. Ugyanakkor a bestatin kedvezőtlen módon bomlik olvadáspontjánál magasabb hőmérsékleteken. A hevítési hőmérséklet előnyösen legalább 1 óra. Ha ugyanis rövidebb, a gamma-formává való átalakulás nem teljes. A b) eljárás során az alfa- vagy béta-formájú kristályt a korábban említett oldószerek valamelyikében vagy több ilyen oldószerben szuszpendáljuk vagy ezekkel az oldószerekkel gyúrjuk. Oldószerként tehát használhatjuk víz és metanol elegyét, előnyösen 6-88 térfogat% metanolt és 10-80 térfogat% vizet tartalmazó elegyeket, továbbá acetont, metil-etil-ketont, dietil-ketont, tetrahidrofuránt, etil-acetátot, dioxánt vagy izopropanolt. Ezeket az oldószereket tehát olyan elegyek formájában is hasznosíthatjuk, amelyek két vagy több oldószerből állnak. A vizes metanoltól eltekintve mindegyik oldószer előnyösen mentes víztől, bár tartalmazhatnak vizet olyan mennyiségben, amely még a kristályformát nem befolyásolja lényegesen. (Vizes oldószerből kapott bestatin kristályformáját a következőképpen határozzuk meg: A kristálymintát röntgendiffrakciós elemzésnek vetjük alá, majd megállapítjuk az alfa-, béta- és gamma-kristályfprmákra jellemző csúcsok erősségének arányát. így eldöntjük a kapott arányértékekből az említett formák mennyiségét. Ilyen vonatkozásban a jellemző csúcsok diffrakciós szöge a következő: az alfa-forma 20 értéke: 5,1° a béta-forma 20 értéke: 5,5° és a gamma-forma 20 értéke: 6,5°.) így például az aceton tartalmazhat legfeljebb 20 térfogat%, előnyösen legfeljebb 15 térfogat% vizet. Az említett oldószerek közül az alacsony forráspontúak, például az alacsony víztartalmú, azaz 10-50 térfogat% vizet tartalmazó metanol, aceton és tetrahidrofurán az előnyösek az oldószer később szükséges eltávolításának a szempontjából; leginkább előnyös az aceton. Bár a szuszpendálás vagy gyúrás időtartama különböző körülményektől, például a hőmérséklettől függ, rendszerint hosszabb 10 percnél és gyakorlatilag mintegy 20 perc és 3 óra között változik. Ugyanakkor a szuszpendálás vagy a gyúrás hőmérséklete nem lényeges, rendszerint azonban a környezet hőmérsékletén dolgozunk. Ami az oldószereknek az alfa- vagy béta-formájú bestatinhoz való arányát illeti, ez az arány nem lényeges, ha az oldószer mennyisége kielégítő ahhoz, hogy az átalakítandó kristályokat tökéletesen nedvesítse. így például 1 súlyrész kristályra vonatkoztatva 0,3 súlyrész használata kielégítő lehet. A találmány szerinti eljárásban kiindulási anyagként használt alfa-formájú bestatint a 4 281 180 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismertetett módon szintetizálhatjuk, majd izoelektromos ponton végzett kicsapás módszerével, vizes oldatából 5-6 pH-értéken különíthetjük el. A béta-formájú kristályokat az alfa-formájú kristályok 148 °C alatti hőmérsékleten végrehajtott szárításával állíthatjuk elő. A találmányt közelebbről a következő kiviteli példákkal kívánjuk megvilágítani. A példák szerint előállitott gamma-formájú kristályokat a korábban ismertetett módon röntgendiffrakciós vizsgálat alapján azonosítottuk. 1. példa 100 g, izoelektromos ponton végzett kicsapás módszerével kapott alfa-formájú bestatin-kristályt szárítóban 150 °C-on tartunk 3 órán át. Az ezt követően végrehajtott röntgendiffrakciós vizsgálat alapján megállapítható, hogy a bestatin gammaformájú kristályainak kitermelése 89,5%. 2. példa 10 g, az 1. példában említett alfa-formájú kristály 60 °C-on való szárítása útján kapott béta-formájú kristályt 100 ml acetonban szuszpendálunk. A szuszpenziót szobahőmérsékleten 1 órán át keverjük, majd szűrjük. A szűrőlepényt csökkentett nyomáson 30 °C-on 3 órán át szárítjuk, 9,3 g menynyiségben gamma-formájú kristályokat kapva. 3. példa 10 g béta-formájú bestatin-kristályt 100 ml metiletil-ketonban szuszpendálunk, majd a szuszpenziót 30 percen át keverjük és ezután szűrjük. A kapott szűrőlepényt 60 °C-os levegő 5 órán át történő átfúvatásával megszárítjuk. így 7,6 g mennyiségben kapunk gamma-formájú kristályokat. 4. példa 100 g alfa-formájú kristályt 600 g dietil-ketonban szuszpendálunk, majd a szuszpenziót szobahőméri 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
