187820. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és eszköz (módosító test) radiológiai kép előállítására, előnyösen anyagvizsgálatokhoz való alkalmazásra
1 187.820 2 H - megegyezik a sugárzásnak a test Összefüggő anyagában való legnagyobb úthosszával. A találmány szerinti módositótest lamellás test, amelyben a vizsgálandó test sűrűségével egyenlő vagy annál nagyobb sűrűségű, önmagában gyakorlatilag homogén legalább három síklemez (fólia) van - ragasztás, hőkezeléses sajtolás vagy ezekkel egyenértékű mechanikus kötést biztosító eljárás útján - réteges vékonylemeztestté egyesítve. Az elemi síklemezek hordozófóliára lehetnek kasírozva. A találmány alkalmazását jól szemléltetik az 1-12. ábrák, amelyekben a jelölések jelentése: A, B, C ábraváltozatok F sugárzást fogadó eszköz (továbbiakban: film) K viszonyítási méretet reprezentáló módosító test H viszonyítási méretet reprezentáló kiegészítő test (éketalon) L hosszméretet reprezentáló (vizsgált) test M, M, hosszméretet reprezentáló metszékvonal: a y sugárzásnak az L, K és H testekben megtett, az F filmre vetített útja (i = 1,2...) O kezdőpont P kollimátor R sugár S falvastagság U valamely forgótest kihajtása V tartóöv, amely a forgó testre helyezett K testet és F filmet forgás közben is megtartja helyzetében Q, Qj középpont (i = 1,2,...) y* sugárforrás helyzete oa egyenletes körmozgás szögsebessége f * a metszékvonal csúcspontjának idealizált helyzete Fe vas Pb ólom X teljes anyagvastagság, amelyen a sugár áthalad X' a módosító K test anyagvastagsága db darabszám mm milliméter Az ábrák tartalmát és jelentését a szakember az alábbi magyarázatok alapján követheti: 1. ábra A rétegelt szerkezetű módosító K test nemlineáris diagramja Pb-Fe esetében 2. ábra R sugarú, S falvastagságú cső M metszékvonalai és burkológörbéje 3. ábra A 2. ábrán mutatott csőével egyező sűrűségű, homogén síktest összesített metszékvonalai és burkológörbéje 4. ábra A 2. ábrán mutatott csőénél lényegesen nagyobb sűrűségű (Fe-Pb) K test módosító hatása az M metszékvonalra 5. ábra Az M metszékvonal alakulása koncentrikus csőfalak esetén, ha a sugárforrás távoli (A változat), illetve közeli (B változat) 6. ábra Az 5. ábra módosulása nem koncentrikus csőfalak esetén 7. ábra Három különböző nézetben (A, B, C változatok) mutatja S falvastagságú L test, H test, K test és az F film viszonylagos helyzetét; y* jelöli a sugárforrás helyzetét 8. ábra Gyakorlatilag a 7. ábra szerinti elrendezésben, a legnagyobb vastagság M metszékvonaláhak megfelelően exponált film ideális esetben a burkológörbéket azonos feketedésü pozíciókként mutatja; az A változatnál megfelelő méretű, a B változatnál annál kisebb, a C változatnál annál nagyobb méretű kompenzáló H testet alkalmaztunk 9. ábra Egyébként egyező feltételek között, de a 8 ábra szerinti M értéknél kisebb expozíció esetén kapott kép 10. ábra Egyébként egyező feltételek között, de a 8. ábra szerinti M értéknél nagyobb expozíció esetén kapott kép 11. ábra to szögsebességgel forgó testre az U kihajtásnál szerelt F film feketedési sávváltozásai: a B változat az éketalon alkalmazásával (H test), az A változat az anélkül készült képet mutatja 12. ábra to szögsebességgel forgó test perturbációs gyorsulásváltozásainak kimutatása oly módon, hogy az U kihajtásnál a vizsgált L testre szerelt K testet és F filmet V tartóöv rögzíti. A y* helyzetű sugárforrást P kollimátorral keskeny résre kell kollimálni (az ábrán ez erősen torzított), a sugarat H testen át vagy anélkül kell az összeszerelt szerkezetre irányítani. A szerkezet egyenletes to szögsebességgel való forgatásakor fellépő lokális gyorsulásváltozások all. ábrán látható csíkozást eredményezik. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás radiológiai kép előállítására, előnyösen anyag állapotának radiológiai úton való meghatározása céljából, amelynek során radiológiai (röntgen, gamma, izotóp) sugarat bocsátunk a vizsgálandó testet magában foglaló tér kitüntetett részébe és a test mögött elrendezett sugárzást fogadó eszköz (pl. film, képfelvevő) által adott képet kiértékeljük, szükség szerint figyelembe véve a vizsgálandó test ismert jellemzőit, azzal jellemezve, hogy a vizsgálandó test és a sugárzást fogadó eszköz közötti sugárpálya szakaszban elemi vékonylemezek (továbbiakban: fóliák) egymásra helyezésével kialakított többrétegű vékony testet (továbbiakban: módosító test) rendezünk el úgy, hogy a sugárterjedési pálya iránya a fólia lapjára merőleges tengellyel 60°-ot meg nem haladó szöget zár be, előnyösen a merőlegessel párhuzamos és a kiértékelésnél figyelembe vesszük a módosító test anyagi és geometriai jellemzőit is. 2. Az l. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a sugárforrás és a sugárzást fogadó eszköz közötti sugárpálya szakaszban - a vizsgálandó test előtt vagy mögött - homogén testet képező kiegyenlítő kompenzátort rendezünk el, amelynek a sugárforrás felé mutató palástja a sugárzás irányára merőleges tengellyel <p 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5
