187810. lajstromszámú szabadalom • Egykomponenses ötvözetpor fogászati amalgám készítéséhez

1 187.810 2 » A találmány tárgya forgácsolással előállítható, ezüst-, ón- és rézbázisú egykomponenses ötvözet­por, amely a konzerváló stomatológia területén fogászati amalgám készítéséhez használható fel. (Az „egykomponenses” kifejezés itt olyan ötvözet­port jelöl, amelyben a szemcsék összetétele azonos, ellentétben a heterogén porokkal, amelyek több poritott ötvözet keverékei.) Fogászati amalgám készítéséhez már ismert ezüst-, ón- és rézbázisú ötvözet. A 2 505 934. sz. NSZK-beli közrebocsátást iratban ismertetett, fo­gászati célokra használható ötvözet 47-70 tömeg% ezüstöt, 20-32 tömeg% ónt, 8-27 tömeg% rezet és adott esetben legfeljebb 2 tömeg% cinket tartalmaz. Ezt az ötvözetport argon védőgáz atmoszféra alatt porlasztással állítják elő, aminek az a következmé­nye, hogy az egyes szemcséken belül gradiensek alakulnak ki a kémiai összetétel vonatkozásában. A 2 612 716. sz. NSZK-beli közrebocsátási irat­ban fogászati amalgám készítéséhez olyan ötvözet­port ismertetnek, amely 46-53 tömeg% ezüstöt, 29-34 tömeg% ónt és 18-24 tömeg% rezet tartal­maz, és (Ag + Cu) és Sn között az atomarány 3:1. Ezüst és/vagy réz helyett legfeljebb 2 tömeg% cink is lehet jelen, ez esetben (Ag + Cu + Zn) és Sn kö­zött az atomarány szintén mintegy 3 : 1. Az ötvö­zetport porlasztással állítják elő, ami nagy techno­lógiai ráfordítást igényel és drágább terméket ered­ményez. Emellett az így előállitott ötvözetek a belő­lük készített amalgám megszilárdulásakor zsugoro­dásra hajlamosak. A 20 tömeg%-ot meghaladó réztartalom esetén azé â CuSn összetételű fázis túl nagy térfogatará­nya miatt fennáll annak a veszélye, hogy a megfele­lő konzisztencia eléréséhez szükséges mennyiségű higanyból (vagy esetlegesen túladagolt higanyból) el nem reagált higany marad vissza az amalgám megkeményedése után. Az ilyen amalgámból álló tömés toxicitása miatt fogászati célokra nem alkal­mas. A cink beötvözése sem előnyös, tekintettel arra, hogy nedvesség jelenlétében a cinktartalmú amalgám duzzad és a tömés túlnő a kitömött lyuk szélén. Emellett a cinktartalmú amalgám kevésbé ellenálló a szájüregben uralkodó körülményekkel szemben. A 2 830 75?. sz. NSZK-beli közzétételi iratból ismert olyan ötvözetpor, amely 65-73 tömeg% ezüstből, 10-29 tömeg% ónból, legfeljebb 15 tö­­meg% rézből, legfeljebb 2 tömeg% cinkből és 0,5-5,0 tömeg% germániumból áll. Az ilyen össze­tétellel kiküszöbölhető ugyan a korrózióval szem­ben érzékeny és lágy, y2 ~ Sn7_gHg összetételű fázis, de az ebből a porból készített amalgám kike­­ményedés után az egész térfogaton át szitaszerű pórusokat tartalmaz, expanziós hajlama ennek megfelelően elég nagy. Az amalgám a szájüregben uralkodó körülmények között kifejezetten hajla­mos kúszásra, így kinő a tömés szélein, hézagok keletkeznek, élek törnek le és az egész restaurálás idő előtt tönkremegy. Ezeket a jelenségeket a cink­tartalom még fokozza, a cinktartalmú amalgámok már említett hátrányai szintén fennállnak. Össze­gezve: a konzerváló stomatológia számára az ötvö­zetpor - összetétele miatt - alkalmatlan, és a magas ezüsttartalom sem gazdaságos. A találmány célja ezüst-, ón- és rézbázisú egy­komponenses olyan ötvözetpor, amely amálgálha­­tó és higannyal való összekeverés után pórusokat alig tartalmazó, korrózióval szemben ellenálló, ki­­keményedett állapotban kúszásra kevéssé hajlamos amalgámot képez. Kiindulva azon tényből, hogy az ismert egykom­ponenses ötvözetporokból készített amalgámok a kiindulási ötvözet fázisösszetétele következtében pórusképződésre és kúszásra hajlamosak, a talál­mány azon a feladaton alapul, hogy ezüst-, ón- és réztartalmú egykomponenses ötvözetport úgy kell ötvöznünk, hogy a fogászati amalgám kikeménye­­désekor a fázisok képződése a kívánt irányban menjen végbe, azaz a lehetőleg pórusmentes szerke­zet és a szükséges méretváltozási tulajdonságok irányában. A találmány szerint ezt a feladatot olyan egy­komponenses ötvözetporral oldottuk meg, amely 50-64 tömeg% ezüstöt, 23-29 tömeg% ónt, 10-20 tömeg% rezet és együttesen 1-4 tömeg% germániu­­mot és szilíciumot tartalmaz, és a germánium, szilí­cium és ón együttes atom%-részaránya 23,5-24,5 atom%-ot tesz ki, míg a germácium és a szilícium együttes atom%-részaránya a réz atom%-részará­­nyának egy harmadánál kisebb. A szilíciumtartalom előnyösen 0,02 tömeg% és 0,5 tömeg% között van. A találmányt az alábbiakban kiviteli példák kap­csán közelebbről ismertetjük. I. példa A fogászati amalgám készítésére alkalmas egy­komponenses ötvözetpor összetétele az alábbi: tömeg% atom% ezüst 63,5 réz 10,0 16,0 ón 24,5 germánium T95 szilícium 0,05 J jv Az ötvözetet vegytiszta elemekből indukciós ol­vasztó berendezésben olvasztjuk, rudakká öntjük, ismert módon homogenizáljuk és forgácsolással, például marással pontjuk. A kapott por ismert módon higannyal keverhető. 2. példa A fogászati amalgám készítésére alkalmas egy­komponenses ötvözetpor összetétele az alábbi: 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents