187791. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dörzshegesztés közben keletkező sorja eltávolítására
1 187 791 2 A találmány tárgya eljárás dörzslicgcsztés közben keletkező sorja eltávolítására a munkadarabról a dörzshegesztő gépről való levétel előtt forgácsolás útján, a technika állásához képest kedvezőbb módon. Ismeretes, hogy a hegesztési technológia sajátos változatát képező dörzshegesztés az így összehegcsztett (fél)készterméken sorját (ún. gallért) hagy hátra. Ha a gallér esztétikus megjelenésű, általában csak akkor szükséges annak eltávolítása, ha az zavarja a munkadarab további feldolgozását vagy rendeltetésszerű használatát. Ilyenkor az eltávolítást végezhetjük a dörzshegesztő gépbe még befogott munkadarab megmunkálásával, de ha a munkadarabot olyan eszközön kell tovább feldolgozni, amely a sorja eltávolítására is alkalmas, pl. esztergapadon, akkor egyszerűbb a sorját a további megmunkálás első lépéseként a további megmunkálásra alkalmazott gépen eltávolítani. Leginkább kétféle eljárással távolítják el a sorját a még a dörzshegesztőgépbe befogott munkadarabról: melegzömítéssel vagy forgácsolással. A melegzömítő eljáráshoz annyi külön szerszám szükséges, ahány eltérő átmérőjű munkadarabról kell eltávolítani a sorját. Ez az eljárás tehát akkor lehet előnyös és gazdaságos, amikor egyező átmérőjű munkadarabok nagy számáról kell eltávolítani a dörzshegesztés során keletkezett sorját. Ha kis tételszámú eltérő átmérőjű munkadarabok sorjatlanítására van szükség, univerzális rendeltetésű céleszközök alkalmazásának van értelme. A dörzshegesztési technológia szélesebb körű elterjesztését az mozdíthatja elő, ha univerzális céleszközök, szerszámok használhatók. Erre a forgácsolási technológia ad lehetőséget. Az eddig szokásos módon alkalmazva a sorjátlauitó forgácsolást azonban azt tapasztaltuk, hogy a dörzshegesztés közben keletkező sorja eltávolítására ebben a formában a forgácsolás nem előnyös. Amikor a sorjátlanító kés — a munkadarab hossztengelyével párhuzamos irányban haladva — elforgácsolja a sorját, a művelet végén a sorjából visszamaradó gyűrű veszi körül a munkadarabot, amelynek eltávolítása körülményes, s ez nagymértekben rontja a technológia termelékenységét, gazdaságosságát. A találmány alapja az a felismerés, hogy a gallér sajátos alakja miatt hagyományos forgácsolási művelet során fellépő gyűrűképződés elkerülhető, ha a forgácsolást — ellenkező előtolási irányú — két fázisban végezzük. Az első fázisban a sorjának a hegesztési síktól legtávolabb fekvő pontján kívül eső helyzetből indítjuk a kés egyik irányú előtolását és a forgácsoló műveletet akkor állítjuk le, amikor a vágóéi a sorja olyan kitüntetett keresztmetszeti síkjában áll, amely síkban a sorja a munkadarab hossztengelyétől a sorja — sugárirányban - szélső pontjáig összefüggő szövetet alkot, majd a második fázisban a sorjának a hegesztési síktól — a munkadarab másik vége felé — legtávolabb fekvő pontján kívüleső kündulási helyzetből indítjuk a kés ellenkező irányú előtolását, azt addig folytatva, amíg a kés áthaladt a sorja kitüntetett keresztmetszeti síkján. Az eljárás foganatosítható úgy is, hogy egyazon kést előbb az egyik irányban toljuk elő a kitüntetett keresztmetszeti síkig, majd a kést megfelelő kitérő menesztéssel átvisszük a munkadarab másik végéhez és onnan végezzük a forgácsolást ellenkező irányú előtolással (két ellentétes irányú vágóéllel kialakított kést használva, vagy a kést a másik oldalra «télkor megfordítva); az eljárás foganatosítható úgy is, hogy ellentétes irányítással elrendezett vágóéllel két kést alkalmazunk, amelyeket egyidejűleg, vagy egymást követően mozgatunk két oldal felől a kitüntetett keresztmetszeti sík felé. A sorjatlanítást végezhetjük úgy, hogy az első fázisban nagyoló forgácsolást végzünk a kitüntetett síkig, a második fázisban pedig simító forgácsolást végzünk és a második fázisban az előtolást nemcsak a kitüntetett keresztmetszeti síkig végezzük, hanem az első fázisbani kiindulási helyzetig, végigsin.ítva így az először csak nagyolássa! forgácsolt felületei is. Végül az is elképzelhető, hogy első lépésként a sorja középső szakaszában két kitüntetett keresztmetszeti sík között beszúrást végzünk és utána egyidejűleg kétolda! felől párhuzamosan hajtjuk végre mindkét fázist úgy hogy a kitüntetett egyik, illetve másik keresztmetszeti síkon áthaladt két vágóéi nem fut össze. A találmányt ábra segítségével magyarázzuk részletesebben. Az ábrán látható, hogy a példakénti munkadarab két 101, 102 féltestnek a hegesztési 103 síkban való dörzshegesztéses összesajt olásával keletkezett. A dörzshegesztési művelet közben a hegesztési 103 síkban a két 101 és 102 féltest végeinek anyaga kitiiremlett. Így olyan sorja (gallér) keletkezett, amely sajátos geometriájú különböző szakaszokból tevődik össze. Az ábrán mutatott sorja a hegesztési 103 síkra gyakorlatilag síkszimmetrikus; a valóságban ez pl. akkor ál! fenn, ha hasonló alakú, tehetetlenségi nyomatékú, illetve keresztmetszeti tényezőjű és anyagi minőségű 101 és 102 féltesteket hegesztettünk össze. Ha ez nincs így, általában a sorja nem lesz szigorúan síkszimmetrikus, de ennek nincs jelentősége, mert aszimmetrikus sorja esetében is kimutathatók azok a sajátosságok, amelyeket a továbbiakban ismertetünk, s amelyekből a találmány megalkotásánál kiindultunk; ezért könnyebb követhetőség kedvéért a mutatott síkszimmetrikus sorját vizsgáljuk. Az ábrán látható, hogy a sorjának van a hegesztési síkkal párhuzamos 104 és 105 síkok által határolt középső szakasza, amelyben az egyik 106 félszakasz az egyik 101 féltestből való, a másik 107 félszakasz a másik 102 féltestből való, a két 106 és 107 félszakasz a hegesztési 103 sík mentén olyan keresztmetszetben tapad egymáshoz, amely sugárirányban a 110 körívig terjed. A középső szakaszra mondhatjuk, hogy annak bármely - a hegesztési 103 síkkal párhuzamos — 117 síkjában a sorja a munkadarab 118 hossztengelyétől a sorja sugárirányban szélső 119 pontjáig összefüggő szövetét alkot. A sorjának a határoló Ï04 és 105 síkokon kívül eső részei visszagörbülve kihajtanak, ezeket kihajló 108 és 109 szakaszoknak nevezzük. Ha a munkadarab palá’stfelületét ábrázoló 121 vonal menetét követjük a 120 inetszcsvonaitót befelé, azt látjuk, hogy a sorja kihajló 109 részének 122 csúcsáig futó görbevonal légközt határol, amely a 102 féltest palástja és a sorja kihajló 109 részének belső palástfelülete közé ékelődve azt eredményezi, hogy a sorja csak a középső szakasznak a hegesztési 103 síkkal pár5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
