187785. lajstromszámú szabadalom • Eljárás brímjód-benzol-származékok előállítására
187 785 A találmány szerinti bróm-jód-benzol-származékokkal végzett összehasonlító kísérletek eredményei a következők. /. Konlrasztképesség A kontrasztképcsségct (opacitást) közvetlenül határoztuk meg azon nyomjel alapján, mely egy fényképező filmen keletkezett akkor, amidőn röntgensugarak haladtak át a találmány szerinti vegyületek vizes oldatát tartalmazó cellán. Előhívás után a film átlátszóságát optikai denzítométer segítségével határoztuk meg. A meghatározást minden egyes esetben azonos filmen, és azonos röntgenforrással (70 kV) határoztuk meg az összehasonlításul használt kontrasztanyaggal. Az összehasonlításra használt anyag (referens anyag) a Hexabrix, az ioxaglinsav nátrium- és metilglukamin-sójának vizes oldata, mely 32 % jódot tartalmaz. A találmány szerinti vegyületeket metil-glukaminsóik vizes oldatainak formájában vizsgáltuk. Az oldat molaritása azonos volt a Hexabrix-et tartalmazó vizes oldat molaritásával. Eredményeinket a 111. táblázat tartalmazza. III. táblázat A Hexabrix-re Vegyület vonatkoztatott kontrasztképesség 1 0,91 2 0,92 5 0,92 A fenti eredményekből világosan látható, hogy a találmány szerinti vegyületek kontrasztképessége a Hexabrix opacitásához igen közel áll. A Hexabrix olyan, kizárólag jódot tartalmazó vegyület, melynek szerkezete hasonló a találmány szerinti vegyületek szerkezetéhez. Ahhoz, hogy a találmány szerinti vegyületekkel ugyanolyan kontrasztképességet érjünk el, mint a kizárólag jódatomokat tartalmazó vegyületek esetében, mindössze 1,09-szer több mólt kell belőlük alkalmaznunk. 2. A kiegészítő anyag aktiválása E. C. Lasser munkái [Investig. Radiol. 9, 4 6A (1974)] kimutatták, hogy a kontrasztközegek aktiválnak egy kiegészítő anyagot, amely szérumfehérjék kombinációjából áll. Ez az aktiválási folyamat súlyos anafilaxiás reakciókhoz vezethet. Ennek az aktiválási folyamatnak a meghatározását úgy végezzük, hogy meghatározzuk az 50 %-os hemolízist előidéző koncentrációt, ezt HC50 értéknek nevezzük. Úgy tekintjük, hogy olyan vegyületek, melyek a kiegészítő anyagra kisebb aktiváló hatást fejtenek ki, azaz HCJ0 értékük magasabb, kisebb mértékben idéznek elő anafilaxiás típusú mellékhatásokat, s így toleranciájuk kedvezőbb. Vizsgálati eredményeinket a IV. táblázat tartalmazza. IV. táblázat Vizsgált vegyület HC5o mól/ml 1 20,2 2 20,8 \z 1 és 2 vegyületek teljesen jódozott analógjai 17,9 5 7,4 Az 5 vegyület teljesen jódozott analógja 3,8 7 10,0 8 11,5 12 11,0 13 15,3 3. Akut intraciszternális toxicitás Az akut intraciszternális loxicilásl patkányokon határoztuk meg E. Melartin és munkatársai módszerévei [Investig, Radiol., 5. köt. 1. szám 1, 13. old. (1970)]. Eredményeinket az V. táblázat tartalmazza. V. táblázat Akut intraciszter-Vegyület nális toxicitás patkányokon 2 170 A 2 vegyüld teljesen jódozott analógja 75 5 10,5 A z 5 vegyület teljesen jódozott analógja 3,7 A találmány szerinti bróm-jód-benzol-származékok tehát hasznos kontrasztanyagok röntgensugarakkal szemben. A vegyületek előnyös gyógyszerformája a fentiekben meghatározott egy vagy több bróm-jód-származekokat tartalmazó vizes oldat. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 18
