187778. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés zárt terek mikroklímájának automatikus szabályozására

A találmány tárgya élőlények tartózkodására szol­gáló zárt terek, különösen állattartó épületek mikrok­límájának automatikus szabályozására vonatkozó el­járás valamint az eljárást megvalósító berendezés. A szakirodalomból ismertek automatikus szabá­lyozó berendezések, melyek zárt terek mikroklíma jellemzőinek befolyásolására alkalmasak. Ezek általá­ban hideg időszakban a helyiség hőhiányának pótlá­sát, meleg időszakban a hőfelesleg csökkentését vég­zik. Zárt terek mikroklímájának szabályozására álta­lánosan alkalmazott eljárás a szellőztető levegő tömeg­áramának szabályozása, amely átmeneti időszakban füles, illetve hűtés nélkül is közel egyenletes hőmér­sékletet biztosíthat. Ilyen rendszereket ismertet Kirschner: Klimatechnik in der Tierproduktion (VEB Verlag Technik, Berlin, 1976) című könyvének 6. feje­zete. Ezek a szabályozó berendezések általában a zárt tér egy mikroklíma jellemzője - leggyakrabban a légtér hőmérséklete - érzékelése alapján végzik a beavatko­zást (említett mű 5.10.2. fejezet). Várjon Dénes: Klímaberendezések automatizálása (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1976.) című köny­vének 5. fejezetében olyan berendezéseket ismertet, melyek a belső légtér hőmérsékletét és relatív nedves­ségtartamát külön-külön egymástól függetlenül sza­bályozzák a megkívánt értékre. A fentiekhez hasonló eljárást ismertet az 1 154 493 számú brit, illetve 335 831 számú svájci szabadalmi leírás, ahol a mikroklíma jellemzők szabályozását a légtér hőmérséklete vagy relatív nedvességtartama alapján végzik olymódon, hogy az eltávolított hasz­nált levegőt megfelelő arányban friss levegővel keve­rik, majd visszajuttatják a szabályozandó légtérbe. A 174 791 számú magyar szabadalmi leírás a légtér páraelvonására és a pára lecsapódásakor felszabadu­ló rejtett hőenergia hasznosítására vonatkozó eljárást és azt megvalósító berendezést ismertet, de nem tér ki sem a szabályozási kör ismertetésére, sem arra, hogy milyen paraméterek alapján történik a szabályozás. Ugyancsak páraelvonásra alkalmas légkondicioná­ló berendezést ismertet a 166 780 számú osztrák sza­badalmi leírás is. A felsorolt eljárásoknál és berendezéseknél hiá­nyosságként fogható fel, hogy nincs lehetőség annak figyelembevételére, hogy a helyiségben tartózkodó élőlények, állatok vagy emberek komfortérzete több paraméter együttes hatására alakul ki, melynek jelem­­zésére az úgynevezett komfortzóna szolgál. Ezek a paraméterek a levegő hőmérséklete, relativ nedvesség­­tartalma, átlagos mozgási sebessége és a légteret hatá­roló felületek közepes sugárzási hőmérséklete. így például légtérhőmérséklet-figyclés alapján mű­ködő szabályozásnál a téli időszakban gyakori, hogy alacsony hőmérsékletű határoló felületek, vagy inten­zív légmozgás esetén egyébként megfelelőnek tartott légtérhőmérséklet mellett is hidegérzet alakul ki. Ugyanakkor a nyári időszakban a környező felületek külső hőmérsékletének emelkedésével a sugárzásos hőveszteség erősen lecsökken, amelynek hatását a belső légtérhőmérséklet nem jelzi. Klimatizált légte­rekben adott viszonyok között előfordul, hogy a fűtés vagy hűtés felesleges energiafelhasználást jelent, mert elegendő lenne például a légsebesség vagy a páratarta­lom változtatása is. Az ismertetett elven működő berendezések tehát nem rendelkeznek olyan egységgel, amely megmutat­ná, hogy a szabályozott légtér mikroklíma jellemzői a konfortzónában vannak-e vagy sem, így a szabályo­zás eredményeképpen a légtér mikroklíma jellemzői csak esetlegesen, szinte véletlenszerűen esnek a kom­fortzónába és erről információ sem áll rendelkezésre. Állatok esetében, melyek konforlérzetükről nem képesek információt továbbítani, csak hosszú idő el­telte után, a termelés visszaeséséből lehet következtet­ni arra, hogy a mikroklíma jellemzők az idő jelentős részében kívül esnek a komfortzóna területén. Ez ter­mészetesen számottevő anyagi veszteséget okozhat. A találmánnyal célunk zárt terek mikroklímájának automatikus szabályozására alkalmas eljárás vala­mint az eljárást megvalósító berendezés létrehozása, melynek révén adott zárt tér mikroklímája a lehető legkevesebb energiaráfordítással közel állandó szin­ten tartható, és amelynek alkalmazása nem igényel túlságosan beruházási és munkaráfordításokat. A találmány alapja az a felismerés, hogy zárt terek mikroklíma jellemzőit oly módon tudjuk szabályozni, hogy azok az adott térre jellemző komfortzónába essenek, amelyet a katatermometriális (lehűiési) érték­kel, valamint a levegő relatív nedvességtartalmával határozzuk meg. A kitűzött feladatot olyan zárt terek mikroklímájá­nak automatikus szabályozására alkalmas eljárással oldottuk meg, amelynek során a helyiség hőmérsékle­tét vagy relatív nedvességtartalmát mérjük és a mért értéket választhatóan meghatározott névleges érték­kel összehasonlítjuk, majd az összehasonlítás eredmé­nyeképpen a helyiség hőmérsékletét a légcsere fokozá­sával csökkentjük vagy fűtéssel növeljük. Ezt a talál­mány értelmében oly módon fejlesztettük tovább, hogy a helyiség levegőjének relatív nedvességtartalma mellett katatermometriális értéket mérünk, majd megvizsgáljuk, hogy a mért értékek az adott helyiség komfortzónájára jellemző tartományon belül hclycz­­kcdnck-c el, és amennyiben az egyik, vagy mindkét érték kívül esik a komfortzónán, a helyiség mikroklí­máját elsősorban a légcsere, másodsorban fűtés, har­madsorban párásítás és negyedsorban hűtés változta­tásával a komfortzóna tartományába szabályozzuk A találmány szerinti eljárás előnyös foganatosilási módja szerint a zárt tér levegőjének relatív nedvesség­­tartalmát és kata-értékét szakaszosan mérjük. Ily mó­don lehetőséget biztosítunk arra, hogy a tér mikroklí­mája beavatkozásaink hatására valamilyen irányban megváltozhasson. Előnyös a találmány szerinti eljárás olyan fogana­­tosítási módja, amelynek során a mikroklíma szabá­lyozása során hűtés helyett legkeverést alkalmazunk. Ez a megoldás sokkal olcsóbb és az esetek nagy részé­ben kielégítő eredményt biztosít. A találmány szerinti eljárást olyan berendezéssel valósítjuk meg, amely hőmérsékletérzékelőt, illetve nedvességérzékelőt, azzal összekötött összehasonlító­fokozatot, erősítőfokozatot és az erősitőfokozathoz csatlakozó beavatkozó szervet tartalmaz. Ezt a beren­dezést találmány szerint úgy fejlesztettük tovább, hogy nedvességérzékelője és katahőmérője van, me­lyek kimenete a beavatkozószervek működtetési sor­rendjét meghatározó logikai hálózat bemenetéire csatlakozik, és a logikai hálózat legalább két kimenete 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents