187769. lajstromszámú szabadalom • Elektrolit-oldat alapú szilárdanyagmentes fúrási folyadék

1 187769 2 A találmány elektrolitoldat-alapú szilárdanyag­­mentes mélyfúrási folyadékra vonatkozik, ahol az elektrolit kalciumklorid vagy kalciumbromid vizes oldata. Ismeretes, hogy a kőolajkutak fúrásához alkalma­zott fúrási folyadéknak számos funkciót kell betölte­nie. A korszerű technológia által támasztott követelmé­nyek között hangsúlyozott szerepet kap három ténye­ző: — a fúrási sebesség növekedésének elősegítése, — a lyukfal stabilitásának biztosítása, — a hőtűrőképesség. Ismeretes az is, hogy az öblítőfolyadék szilárd­­anyagtartalmának növekedésével a fúrási sebesség drasztikusan csökken, (Lummus, J. L.: Polymer mud a new drilling concept. Petroleum Engineer, 1968. márc.). A fúrási sebesség csökkenésének kiküszöbölése cél­jából a különböző hidrofil polimerekkel — vinilace­­tát-maleinsavanhidrid kopolimer, részlegesen hidroli­­zált poiiakrilamid, biopolimerek, stb. - kialakított alacsony szilárdanyagtartalmú, illetve szilárdanyag mentes öblítőfolyadékokat vezették be (Donnán .1.: Kőolaj és Földgáz, 1976. jún.). Ezen öblítőfolyadé­kok az alacsony szilárdanyagtartalom, vagy szilárd­­anyagmentesség fenntartását is elősegítik azáltal, hogy gátolják a felfúrt kőzet diszpergálódását, előse­gítik a kőzet eltávolítását - többnyire mechanikai úton - a rendszerből. A hazai gyakorlat eredményei azt mutatták, hogy ily módon átlagosan 20-30 %-os fúrási sebesség nö­vekedés érhető el. Mivel azonban a szénhidrogén­kutató fúrások rendszerint túlnyomásos (a hidroszta­tikusnál nagyobb nyomású) rétegeket harántolnak át, szükségessé válhat a fúrási folyadék sűrűségének nö­velése. Erre a célra jelenleg baritot vagy mészkőlisztet - tehát szilárdanyagokat - alkalmaznak. Követke­zésképpen az öblítőfolyadék elveszíti „alacsony szi­lárdanyagtartalmú” jellegét, s az ezzel járó előnyös tulajdonságokat. Az 1.448.240 lajstromszámú angol szabadalmi le­írás olyan elektrolitoldat-alapú fúrási folyadékot is­mertet, amely a Teológiai tulajdonságok és részben a vízleadás szabályozására dolomit-kalciumoxid-mag­­néziumoxid-magnéziumszulfáí kombinációt tartal­maz, tengervíz alapú elektrolitoldatban. Az így kiala­kuló magnéziumoxid-hidroxid gél szuszpenziója az alapfolyadék, amelyet még kálium és/vagy nátrium­­kloriddal is adalékolni kell. A vizlcadás szabályozásá­ra kemcnyílő-polivinilalkohoi kombinációt alkalmaz­nak, a keményítő kb. 28- 85 kg/m3 koncentrációban, a polivinilalkoholt kb. 5,5-28 kg/m3 koncentráció­ban. A keményítő csak vízoldható, ún. prezselatinált típusú lehet. Az így előállított fúrási folyadék sűrűsé­gét vízben nem oldható nehezítőanyagokkal (pl. barit, mészkőliszt, ilmenit) növelik. A fúrási folyadékkal szemben támasztott további, igen fontos követelmény, hogy biztosítsa a fúrt lyuk falának stabilitását még vízérzékeny kőzetek átfúrása­kor is (Darley H. C. H.: Laboratory investigation of borehole stability. Journal of Petroleum Technology, 1969. jit!.). Mivel a hazai fúrási gyakorlatban különösen magas réteghőmérsékletek fordulnak elő, különösen fontos, hogy az alkalmazott öblítőfolyadék nagy hőstabllitás­­sal rendelkezzen, vagyis 450 — 470 °K-on is felhasznál­ható legyen. A találmányunk azon a felismerésen alapul, hogy fúrási folyadékok előállításakor a reológiai és filtráci­­ós tulajdonságok magas hőmérsékleten történő sza­bályozására a különböző nemionos poliszacharidok keményítő, dextrán, karboximetil — hidroxietil — cellulóz (továbbiakban CMHEC) hidroxietil — cellu­lóz (továbbiakban HF.C), valamint bizonyos szinteti­kus polimerek (polivinilalkohol, polivinilpirrolidon) között szinenergetikus kölcsönhatás jön létre. A kí­vánt sűrűség beállítására pedig különböző, vízben jól oldódó elektrolitokat alkalmazzunk. E célra legalkal­masabbnak a kalciumkloridot (CaCI2), illetve a kal­­ciumbromídot(CaBr2) találtuk. Az előbbivel kb. 1400 kg/ns3, az utóbbival kb. 1850 kg/m3 sűrűségű folyadé­kok is előállíthatok. Az elektrolit koncentrációjának változtatásával, illeltve a két elektrolit kombinált fel­használásával az 1050-1850 kg/m3 tartományban bármely kívánt sűrűség beállítható. Az egyszerű elektrolit oldat viszkozitása azonban a szükségesnél rendszerint alacsonyabb, s folyadékle­adása (kiszürödes a porózus rétegekbe) rendkívül nagy. Mindkét tulajdonság hatékonyan szabályozha­tó keményítő felhasználásával. A keményítő hőtűrő­képessége viszont korlátozott s ez a tény kedvezőtlen értékben határozná meg a rendszer hőstabilitását. Két vizoldhaló és elektrolittűrő szintetikus polimer: a polivinilalkohol (továbbikban PVA), és a polivinilpir­rolidon (továbbiakbn PVP) bármelyike a keményítő­vel együtt alkalmazva igen kedvező kölcsönhatást (szinergizmust) fejt ki. Ez az előnyös jelenség érvénye­sül akkor is, ha a keményítő helyett egyéb nemionos — tehát elek troli ttűrő — poliszacharid-származékot, azaz karboximetil-hidroxietil-cellulózt (CMHEC) vagy hidroxiclil-ccilulózl (HEC) alkalmazunk. Találmányunk szerinti elektrolit oldat alapú mély­fúrási folyadék az alábbi előnyökkel bír: — Ez a rendszer egyáltalán nem tartalmaz szilárd­anyagot sem a szerkezetképzés (viszkozitás, tixotró­­pia), sem a sűrűségnövclés céljából. Ez utóbbi az elektrolit koncentrációjának növelésével valósítható meg. — Ebben a rendszerben a nemionos poliszachari­dok és a többi polimer (PVA, PVP) a reológiai tulaj­donságok és a vízleadás szabályozására együttesen szolgálnak. — A keményítőnek (és a többi nemionos polisza­­charidnak) nem kell vízoldhatónak lennie, ugyanis a kalciumklorid/kalciumbromid pozitív oldáshője biz­tosítja a kezeletlen keményítő feloldását is. — A nagy elektrolitkoncentráció különösen nagy­fokú hidratációt és komplexképződést is eredményez, ezért többnyire már 10-20 kg/m3 koncentrációban is elegendő a keményítő a mélyfúráshoz szükséges visz­kozitás és vízleadás biztosításához. — A rendszer különleges kémiai közeget biztosít a lyukfal stabilitásának megőrzéséhez; ugyanakkor meghaladja az ismert vizesközegü fúrási folyadékok hőstabilitását. A találmányunk szerint olyan szilárdanyagmentes fúrási folyadékot készítünk, amelynek alapja a szük­séges sűrűségű CaCl2, vagy CaBr2 oldat, s reológiai és filtrációs tulajdonságait a kívánalmaktól függően, 5 10 15 20 25 30 35 4C 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents