187761. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadékszállítást megvalósító létesítmények, előnyösen vízművek üzemének komplex vezérlésére
5 187 761 ö annak jele állapotváltozást idéz elő az első szabályozó ASZ egység kimenetén, az első vezérelt VK kapcsolószerv kikapcsolt állapotba vált és a BSZ búvárszivatytyú M hajtása leáll. Hasonlóképpen leállnak a TSZ1 és TSZ2 toronyszivattyúk M hajtásai is. ha a HG víztorony tárolóterénél elrendezett felső SZ6 küszőbszintcrzékclőt ellepi a víz. Ha a fogyasztás folytán a folyadékszint a felső küszöbszint alá csökken, megszakad a villamos kapcsolat a felső SZ4, illetve SZ6 küszöbszintérzékelőknél, de mindaddig, amíg az alsó SZ3, illetve SZS küszöbszintérzékelőket még ellepi a víz, azok tarlójele fenntartja a szabályozó ASZ egység reteszclését, így a megfelelő VK kapcsolószerv továbbra sem vált át bekapcsolt állapotba. A folyadékszint további süllyedése esetén végül az alsó SZ3, illetve SZ5 küszöbszintérzékelőnél is megszakad a villamos áramkör és így a megfelelő VK kapcsolószerv újra bekapcsolt állapotba vált át, a megfelelő M hajtás(ok) megindulnak), feltéve, hogy ekkor a leválasztó LV egység egyik bemenetére sem jut rendellenességet jelző reteszelő jel. A találmány szerinti berendezéssel vezérelt vízműnél tehát valamely szivattyú hajtása megindul, ha sem a hálózatfelügyelő szerv, sem a leszívást felügyelő szerv nincs tiltó állapotban és a vízszint nem éri el az alsó SZ3, illetve SZ5 küszöbszintérzékelőt. Bármely M hajtás azonnal leáll, ha az alábbi állapotoknak akárcsak az egyike is fennáll: a) a leszívást felügyelő szerv jelzi, hogy nincs meg a minimális vízszint, b) a hálózatfelügyelő szerv fáziskiesést vagy valamely fázisnál a feszültség meg nem engedett mértékű csökkenését reprezentáló tillójelct ad, c) a megfelelő felső SZ4, illetve SZ6 küszöbszintérzékelő telitődést jelez. Az eddigiek alapján belátható, hogy mind a működtető kapcsolók száma, mind az egy működtető kapcsolón át táplált hajtások száma tetszőlegesen választható és minden működtető kapcsolóhoz rendelhető egy-egy - alapvetően egyező felépítésű — szabályozó A lánc. Ha a vízmű csak egyetlen víztárolóval rendelkezik, természetesen csak egyetlen A lánc alkalmazandó; több tárolótér esetén is elképzelhető, hogy az adott üzemi feltételek között csak egy találmány szerinti szabályozó A lánc alkalmazandó, míg a másik (többi) működtető kapcsoló eltérő módon vezérelhető. A hálózatfelügyeiő szerv rendeltetése, hogy fázisonként érzékelje a pillanatnyi fázisfeszültséget és ennek megfelelő három állapotjelet szolgáltasson, az állapotjeleket kiértékelje és hiba esetén a szerv kimenetére tiltójelet adjon. Egy példakénti hálózatfelügyelő szervet vázlatosan mutat a 3. ábra. Az RST fázisvezetékekre csatlakozó - önmagában ismert módon is kialakítható - D mérőadók kimenőjeleit a példa szerinti kialakítás esetén logikai NAND-funkciót megvalósító N hálózat bemeneteire adjuk, s az N hálózat - vagy az arra láncban csatlakozó, pl. leválasztó vagy kapcsoló üzemű E erősítő - kimeneté alkotja a szerv F kimenetét. A D mérőadó példakénti felépítését egyetlen fázis - példánk szerint az S fázis - D mérőadójának kirészletezésével mutatja a 4. ábra. A D méröadó kimenő fokozatát Zener diódás Z1 áramkör alkotja, mely műveleti IC erősítő kimenetére csatlakozik és a műveleti IC erősitö bemenetére B híd- pl, cllcnálláshid - egyik átlója csatlakozik, mely B híd másik átlójára a berendezés P tápforrása csatlakozik. A D mérőadó bemenő fokozatát a megfelelő S fázis és a berendezés közös potenciálú 0 pontja közé iktatott feszültségosztó alkotja, melyet szelcphatású V ellenállás — pl. ohmos ellenállással sorbakötött félvezető dióda — és párhuzamos X RC-tag soros kapcsolása alkot. A szelephatású V ellenállás és a párhuzamos X RC-tag közösítési Q pontja a B híd olyan W csomópontjára van kötve, mely a műveleti IC erősítő egyik bemenetére csatlakozik. Normál üzemállapotban a feszültségosztó Q közösítési pontján az üzemi fázisfeszültségnek az osztásarány szerinti része jelenik meg, mely a B hid W csomópontjára jutva kibillenti a B hidat egyensúlyi helyzetéből. A műveleti IC erősítőre ekkor olyan vezérlés jut, hogy kimenőfeszültsége túllépi a Zl áramkör Zener-feszültségét és a logikai N hálózat megfelelő bemenetére logikai I szint jut. Ha mindhárom fázisnál ez a normál állapot áll lenn, a logikai N hálózat kimenetén és megfelelően a hálózatfelügyeiő szerv F kimenetén logikai 0 szint lesz, ami a példakénti kapcsolásnál nem befolyásolja a szintszabályozó ASZ egységek működését. Ha bármelyik R, S vagy T fázisnál feszültségkimaradás vagy lényeges feszültségcsökkenés lép fel, az adott D mérőadó B hídja egyensúlyba kerül, a műveleti IC erősítő kimcnöfcszültscgc a Zl áramkör Zener-fcszüllségc alá esik és így a logikai N hálózat megfelelő bemenetére logikai 0 szint kerül, ami elegendő ahhoz, hogy a logikai N hálózat kimenete logikai 1 állapotra váltson és a szabályozó ASZ egység a megfelelő bemenetén át tiltójclcí kap, így a VK kapcsolószerv kikapcsol. Természetesen ilyen elrendezésben a letiltás azonnal megszűnik, amint mindhárom RST fázisban ismét jelen van az üzemszerű fázisfeszültség. Ha tehát nem kívánatos az önműködő újraindítás, a tiltóágat tartószervvel kell kiegészíteni. Már említettük, hogy a szabályozó A láncnak a már leírt módon való működtetése sokféle szerkezeti kialakítással érhető el Az 5. ábra szerinti példakénti kiviteli alaknál első, második, harmadik és negyedik T1...T4 tranzisztor van láncba kapcsolva. Az első TI tranzisztor báziskörére csatlakozik a leszívást felügyelő SZÍ szerv, a második T2 tranzisztoremitterkörérc a hálózatfelügyeiő szerv F kimeneté. Fz a két fokozat alkotja tehát e példakénti kivitelnél a leválasztó LV egységet. A szintszabályozó ASZ egység itt kétfokozatú egyenáramú erősítő. Az alsó és felső SZ3 és SZ4 kiiszöbszíntérzékelők jeleit célszerűen a harmadik T3 tranzisztor bázisára csatoljuk, bár ez nem szükségszerű. A becsatolás módja sokféle lehet; általában a két — alsó, illetve felső - SZ3 és SZ4 küszöbszintérzékclö tekintetében a becsatolás módja eltérő, hiszen a felső SZ4 küszöbszintérzékelő kikapcsoló funkciót teljesít, míg az alsó SZ3 küszöbszintérzékelő előbb tartó, majd bekapcsoló funkciót teljesít. (A tartófunkció megvalósítható pl. úgy, hogy a vízzel még ellepett alsó SZ3 küszöbszintérzékelő jele az M hajtás nyugalmi állapotban lévő mágneskapcsolójának zárt segédérintkezőjén át adja a tartójelet a harmadik T3 tranzisztorra). A negyedik T4 tranzisztor kollektorkörébe van kapcsolva egy optoelektronikus FC csatolószerv fényemittáló diódája, az FC csatolószerv munkaellenállására pedig a vezérelt VK 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4