187717. lajstromszámú szabadalom • Ciklohexán-1,3-dion-származékokat hatóanyagként tartalmazó gyomírtószerek és eljárás ciklohexán-1,3-dion-származékok előállítására

1 .187 717 2 alkohol-poli(glikol-éter)-acetált, szorbitésztert, lig­nint, szulfitszennylúgot és metil-cellulózt. Porokat, porozó- és szórószereket a hatóanyag­nak szilárd hordozóanyaggal való összekeverésével és/vagy összeőrlésével készíthetünk. Granulátumokat, például bevont, impregnált és homogén granulátumokat a hatóanyagnak szilárd hordozóanyagon való megkötésével állíthatunk elő. Szilárd hordozóanyagként például természetes vagy mesterséges ásványi anyagot, így kovasavgélt, szilikátot, talkumot, kaolint, mészkövet, bóluszt, löszt, agyagot, dolomitot, kovaföldet, kalcium- és magnézium-szulfátot, magnézium-oxidot; őrölt műanyagot; műtrágyát, így ammónium-szulfátot, ammónium-foszfátot, ammónium-nitrátot, karba­­midot, valamint növényi eredetű anyagokat, így gabonalisztet, fakéreg-, fa- és csonthéj-őrleményt, cellulózport és egyéb szilárd hordozóanyagot hasz­nálhatunk. A következő példákban a találmány szerinti né­hány jellegzetes szer előállítását és összetételét is­mertetjük. A hatóanyagokat az előállítási példájuk sorszámával jelöljük. a) példa 90 sr. 1. hatóanyagot összekeverünk 10 sr. N- metil-a-pirrolidonnal és így apró cseppek alakjában felhasználható, 90 s% hatóanyagot tartalmazó ele­­gyet kapunk. h) példa 10 sr. 2. hatóanyagot feloldunk 90 sr. xilolból, 8-10 mól etilén-oxid és 1 mól olajsav-N-mono­­etanol-amid 6 súlyrésznyi addíciós termékéből, 2 sr. dodecil-benzolszulfonsav-kalciumsóból, vala­mint 40 mól etilén-oxid és 1 mól ricinusolaj 2 súly­résznyi addíciós termékéből készült elegyben. c) példa 20 sr. 3. hatóanyagot feloldunk 60 sr. ciklohexa­­nonból, 30 sr. izobutanolból, 7 mól etilén-oxid és 1 mól izooktil-fenol 5 súlyrésznyi addíciós terméké­ből, valamint 40 mól etilén-oxid és 1 mól ricinus­olaj 5 súlyrésznyi addíciós termékéből készült elegyben. d) példa 20 sr. 1. hatóanyagot feloldunk 25 sr. ciklohexa­­nonból, 65 sr. 210-280 °C forráspontú ásványolaj­frakcióból, valamint 40 mól etilén-oxid és 1 mól ricinusolaj 10 súlyrésznyi addíciós termékéből ké­szült elegyben. e) példa 80 sr. 1. hatóanyagot alaposan összekeverünk 3 sr. diizobutil-naftalin-a-szulfonsav-nátriumsó­­val, szulfit-szennylúgból származó 10 súlyrésznyi ligninszulfonsav-nátriumsóval és 7 sr. porított ko­­vasavgéllel, majd kalapácsmalomban összeőröljük. f) példa 5 sr. I. hatóanyagot alaposan összekeverünk 95 sr. porított kaolinnal. A kapott porozószer 5 s% hatóanyagot tartalmaz. g) példa 30 sr. 1. hatóanyagot alaposan összekeverünk 92 sr. porított kovasavgéllel és a kovasavgélre per­metezett 8 sr. paraffinolajjal. így jó tapadóképessé­­gü szert kapunk. hj példa 40 sr. 1. hatóanyagot alaposan összekeverünk egy fenolszulfonsav. karbamid és formaldehid kon­­denzátum 10 súlyrésznyi nátriumsójával, 2 sr. ko­vasavgéllel és 48 sr. vízzel. Stabil, vizes diszperziót kapunk. i) példa 20 sr. 1. hatóanyagot alaposan összekeverünk 12 sr. dodecil-benzolszulfonsav-kalciumsóval, 8 sr. zsiralkohol-poli(glikol-éter)-rel, fenolszulfonsav, karbamid és formaldehid kondenzátum 2 súlyrész­nyi nátriumsójával és 68 sr. paraffinos ásványolaj­jal. Stabil, olajos diszperziót kapunk. A ciklohexán-l,3-dion-származékokat tartalma­zó szereknek a tűszerű növényekre (Gramineae) és széleslevelű haszonnövényekre kifejtett hatását nö­vényházi és szabadföldi vizsgálatokban tanulmá­nyoztuk. A kísérletek során a fűszerü növények kczé tartozó haszonnövények is elpusztulhattak, illetve erősen károsodhattak. Ez a gyakorlatban gyakran kívánatos lehet, mivel bizonyos haszonnö­vény-ültetvényekben gyomnövényeknek minősül­hetnek, ha a talajban maradt magvaikból más ha­szonnövény-ültetvényekben kikelnek, ilyennek mi­nősül például a télirepcében az árpa és szójababban a cirok. A kísérletekhez 300 ml-es, körülbelül 1,5 s% hu­muszt tartalmazó agyagos homokkal töltött teuyészedényeket használtunk. Szója esetében a ta­lajhoz némi tőzeget kevertünk a fejlődés előmozdí­tásához. A vizsgálati növények magvait a talajba fajtánként elkülönítve sekélyen vetettük. A kikelés előtti kezelésnél a hatóanyagokat tar­talmazó szereket a talaj felületére juttattuk. A szert (készül az e) példa szerint) vízben szuszpendáltuk vagy emulgeáltuk és finom porlasztású permetező­vé juttattuk ki. A felhasznált mennyiség a ható­anyagra vonatkoztatva 3,0 kg/ha-nak felelt meg. A szer kijuttatása után az edényeket kissé meglo­csoltuk, hogy a csírázást és a fejlődést megindítsuk. Ezután az edényeket átlátszó műanyag tetővel be­fedtük, míg a növények kikeltek. A letakarás előse­gítette a magvak egyenletes csírázását, amennyiben a hatóanyag nem befolyásolta. A kikelés utáni kezeléshez a növényeket 3-15 cm magasságra hagytuk nőni - jellegüktől függően -, majd a kezelést ezután végeztük. A kikelés utáni kezelésnél a hatóanyag felhasznált mennyisége a hatóanyagtól és a felhasználási céltól függött, és 0,125, 0,25, 0,5 és 1,0 kg/ha volt. A kikelés utáni kezelésnél ismert összehasonlító szereket is alkalmaztunk, nevezetesen a 2439104 számú német szövetségi köztársasági közzétételi iratból ismert A képletü hatóanyagot tartalmazó szert 0,25 kg/ha mennyiségben, valamint a B, illet­ve C képletü hatóanyagot tartalmazó szert 0,25 és 0,5 kg/ha mennyiségben. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 7

Next

/
Thumbnails
Contents