187704. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a talaj vízgazdálkodásának javítására
1 .187 704 2 kiegészítőként használjuk és/vagy műtrágya-oldattal telítjük -, s a kijuttatást ismert trágyaszóró gépekkel egy, előnyösen két trágyázási rotációban végezzük. A kijuttatott hulladékanyagok mennyiségét a talajvízmozgástól függően állapítjuk meg. Ipari hulladékanyagként előnyösen textilipari, papíripari, vagy műanyagipari természetes és/vagy mesterséges eredetű anyagokat, például cellulóz alapú, regenerált cellulóz alapú, fehérje alapú, továbbá polimerizációval, polikondenzációval és/vagy poliaddícióval előállított polimereket alkalmazunk. Célszerűen az ipari hulladékanyagok felületét megnöveljük a kijuttatás előtt. Ezt általában mechanikus kezeléssel, aprítással, tépéssel és/vagy darálással végezzük. Adott esetben műtrágya-oldattal itatjuk át kijuttatás előtt az ipari hulladékanyagokat. A talaj típusától és vízkészletétől függően általában 3-6 tonna ipari halladékot juttatunk 1 hektár talajterületre. A találmány szerinti eljárás kedvezően befolyásolja különféle típusú talajok szerkezetét és ezzel együtt a vízgazdálkodását, ugyanakkor elhelyezést is biztosít olyan hulladékanyagok számára, amelyek eltávolítása az üzem területéről és a környezetvédelmi szempontok betartásával való elhelyezése költséget és gondot jelentett. Igen előnyös, ha a talaj javítására felhasznált hulladékanyagokat előzetesen alomként, vagy alomkiegészítőként használjuk, adott esetben a hulladékanyagokat az ismert aprító-tépő gépekkel daraboljuk, ezáltal alomként való alkalmazásuk előnyösebbé válik. Ezeknek az anyagoknak a darabolása különösebb gondot nem jelent. A legtöbb álattartó telepen az almozásra használt növényi hulladékot, szármaradványt egyébként is aprítják. Az állatok komfortérzetét a hulladékból és a szalmából kevert alom kedvezően befolyásolja, tisztán maradnak, csökken a láb- és tőgymegbetegedésben szenvedő állatok száma, megkönnyíthető, illetve egyszerűsíthető a kitrágyázás, tekintettel a hulladékanyagok és a szalmaalom együttes megnövelt nedvszívó hatására. A talajba kijuttatott szalmás trágya nem eredményez pentozán hatást, tekintettel a szerves trágyával átitatott alomanyag megfelelő nitrogéntartalmára. A találmány szerinti eljárást az alábbiakban leírt példa kapcsán ismertetjük, laboratóriumi és parcellás kísérletek eredményei alapján. Példa : A kísérleteket részben kötött, igen alacsony víznyelő képességű talajokon, részben nagy gravitációs pórusterü homok, kavics és egyéb laza-talajokon végeztük. Kötött talajok esetében a csapadék jelentős része a felszínen elfolyt, laza talajok esetében a csapadék gyorsan elhagyta a gyökérzónát, a talajok igen hamar kiszáradtak, sülevényesekké váltak. A kísérletek megkezdése előtt megvizsgáltuk a talajok vízmozgását: víznyelését és vízvezetését. Ennek megállapítása után mesterséges alapanyagú polimerizációs hulladékokat, műbőr-hulladékokat, textil alapú hulladékokat és természetes eredetű, főként cellulóz alapanyagú hulladékokat készítettünk elő, azaz vágtuk, téptük és daráltuk. A felaprított hulladékot az alomhoz kevertük és a szokásos trágyázási mód szerint felhasználtuk. A hulladékanyagok az alom 25-50%-át tették ki. Az így kezelt trágyát a kötött talajba kevertük a szokásos trágyázási rotációban. A kijuttatott mennyiség 4-5 t volt hektáronként. A kontrollként alkalmazott parcellához viszonyítva azt tapasztaltuk, hogy a kezelt hulladékkal kevert talaj termőképessége 15-20%-kai jobb lett. A laboratóriumi eredmények azt mutatták, hogy a talaj víznyelő képessége 4^16-szorosára volt növelhető. Laza talajok esetében a természetes vagy regenerált cellulóz alapú, vagy fehérje alapú darabolt textil származékok talajba keverésével végeztünk kísérletet. Ezek főképpen gyapot, gyapjú, pamuthulladékok, háncs-rosthulladékok voltak, megfelelően előkészítve: aprítva, vágva, darálva. Ezeket az anyagokat előbb szintén alomként alkalmaztuk. Ezek az anyagok különösen hidroszkóposnak bizonyultak és jelentős mennyiségű nedvességet voltak képesek felszívni, tárolni és visszatartani a gyökérzónában. így a talaj kiszáradási folyamata 14-16 nappal volt meghosszabbítható, ami aszályos időszakok áthidalásánál jelentős időtartam. A továbbiakban a találmány szerinti eljárást példaként két talajtípusnál mutatjuk be. /. Laza, nagy gravitációs pórusterű homok, homokos vályog, vályogtalajoknál a) Istállóalomként, mélyalomként 10 t bátort, maghéjas gyapotot, egyéb textilfeldolgozási hulladékot használtunk. A híg és szilárd ürülékkel együtt összességében 50 t kiváló minőségű istállótrágyát kaptunk. Más kísérletnél az általában ismert alomanyagok hatékonyságát úgy növeltük, hogy az állások első felében hagyományos alomanyagot használtunk, míg az állások másik felében a nedvességet jól felszívó textilalapú hulladékokat, bátort, fonodái port stb. raktunk. Ekkor a teljes alomanyag 30- 50%-át pótoltuk hulladékanyaggal, így összességében 10-12,5 t szalma mellett 3-5 t textilhulladékot alkalmaztunk alomként és 50 t jó minőségű istállótrágyát nyertünk. b) Hígtrágya felitatásához olcsó fonodái olajos hulladékot, fonodái pinceport, szálhulladékokat használtunk. A mérések és gyakorlati tapasztalatok azt mutatták, hogy az átlagos sertéstelepi hígtrágyából - melynek kb. 18-20%-a szilárd fázistextilhulladék : szilárdfázis : hígfázis 1:2:7 arányú összetétele mellett igen jó minőségű darabos trágyát kaptunk. Ebben az esetben 50 t szervestrágya előállításához 5 t textilhulladékkal 45 t hígtrágyát itattunk fel, melyből eredetileg csak mintegy 15 t volt a szilárd fázis. A hígtrágya felitatást úgy végeztük, hogy töltések között kialakított mederben 20-50 cm-es rétegek5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
