187696. lajstromszámú szabadalom • Szakaszos eljárás furfurol előállítására, pentozán-tartalmú növényi hulladékokból és pentóz oldatokból

1 187 696 2 A találmány tárgya eljárás furfurol szakaszos üzemmódban történő előállítására pentozántartal­­mú növényi anyagokból és pentóztartalmú vizes oldatokból Ismeretes, hogy a növényi vázanyagokban po­tenciálisan jelenlévő furfurol különféle poliszacha­­ridok (hexozánok és pentozánok) formájában ta­lálható meg. A poliszacharidok erős ásványi savak­kal való főzés közben vízoldható, egyszerű cukrok­ká (pentóz, hexóz) esnek szét, majd a bomlástermé­keket képező pentózokból fő termékként furfurol, a hexózokból oximetil-furfurol keletkezik. E ter­mékek savas közegben az adott hőmérsékleten to­vábbi bomlást szenvednek, aminek során konden­zációs termékek, gyanták és különféle szerves sa­vak képződnek. Valamennyi részfolyamatot az al­kalmazott erős ásványi savak (sósav, kénsav, fosz­forsav stb.) katalizálják. Az iparban megvalósított ciklikus (szakaszos) furfurol előállítási folyamatok alapvetően abban különböznek, hogy a furfurolgyártó reakció kiin­dulási anyaga vagy növényi (szilárd) hulladék, vagy pentóztartalmú vizes oldat. Az előbbieket ún. egy­lépcsős technológiáknak hívjuk, miután a furfurol előállítás lényegében egy készülékben történik. Ha külön készülék szolgál a pentozánok hidrolíziséből származó pentóztartalmú cukoroldat előállítására, és egy másikban e cukoroldatból történik a furfurol előállítása, kétlépcsős eljárásról beszélhetünk. A szilárd hulladékokkal üzemelő egylépcsős eljá­rásoknál a pentozántartalmú alapanyagot a szilárd fázis 30-50 tömeg%-át képező, 1-5 tömeg% ásvá­nyi savat tartalmazó vizes oldattal nedvesítik. Az így kezelt biomasszát 160-200 °C, 6-12 bar nyomá­sú reaktortérbe viszik. A reaktorban először a pen­tozánok bomlása (hidrolízise) játszódik le úgy, hogy a pentozán váz felbomlása után a pentózok a vizes, savas oldatba mennek. A pentózkoncentrá­­ció a nedvesítésről függően elérheti a 150-300 g/1 értéket is. A pentozán váz bomlásával egy időben, de annál lényegesen kisebb mértékben megindul a hexózképződés is. A pentózok megjelenése után a jelenlévő savak katalizáló hatására megindul a fur­furol képződése és a nem kivánt melléktermékek képződése is. Hogy a képződött furfurol további bomlását elkerüljék (az alkalmazott magas hőmér­sékleten és savas közegben a furfurol bomlása szá­mottevő!) a reaktortéren átfújt telített vízgőzzel a keletkezett furfurolt kigőzölik, mivel a furfurol a gőzfázisban sokkal jobban dúsul, mint a folyadék­szilárd fázisban. Az alkalmazott gőz/nedves bio­massza arány általában 2.. .6 : 1. A furfurol képző­désével párhuzamos mellékreakciók miatt azonban a furfurol kihozatala még a legintenzívebb kigőzö­lés esetén sem éri el az elméleti hozam 60-65%-át. Bár a melléktermékek képződési sebessége a nedve­sítő vizes fázis pentózkoncentrációjával arányos, a szokásosnál nagyobb mértékű nedvesítés a későb­bi, kigőzölés után nyert kondenzátum felhígulásá­hoz vezet, ami nehezíti és gazdaságtalanná teszi a további feldolgozást. Úgyszintén gazdaságossági okai vannak ama ténynek, hogy furfurolt csak olyan növényi alap­anyagokból állítanak elő, melyeknek legalább 10 tömeg%-a kitermelhető furfurol. Azonban az előbb említett gyakorlati hozamadatokat figyelembe véve ez azt jelenti, hogy csak azok a növényi anyagok jöhetnek számításba, melyek potenciális furfurol­­tartalma legalább 15 tömeg%. Ilyen növényi hulla­dék lehet a kukoricacsutka (22 tömeg%), zabhéj (18 tömeg%), a kisajtolt cukornád szár, más néven bagasz (16 tömeg%), néhány lombos faféle (15 tö­­meg%), és az édesvízi nád (17 tömeg%). A ciklikus technológiát megvalósító Quaker- Oats cég (203 691 brit szabadalom) kénsav katali­zátort felhasználva, forgóhengeres reaktorban csu­pán 30-35%-os furfurolhozamot ér el zabhéj alap­anyag feldolgozása esetén. Az Agrifurán eljárás (Herman, F. J. és Venzel) „The Chemical Technology of World” New York, (1970) szabad foszforsav tartalmú foszfátkatalizá­tort használ. 23 tömeg% potenciális furfuroltartal­­mú kukoricacsutkából 40% kihozatallal üzemel. Egy tonna desztillált furfurolhoz 90 kg P205 tartal­mú katalizátort és 24 t 10 bar nyomású vízgőzt használ fel. MILOVANOV, A. az ORIENTÓI Egyetem IV. Kémiai Konferenciáján (1968) bagaszból való fur­­furolgyártás lehetőségeiről számol be. 15 tömeg% koncentrációjú kénsavval kezelték a bagaszzúzalé­­kot. A nedvesítő szer tömege a szilárd fázis száraz tömegének 30%-a volt. 160 °C-os átlaghőmérsékle­ten, 70 perces refluxáltatott kigőzöléssel, mintegy 65%-os hozamot értek el. A pentózoldatokból kiinduló furfurolgyártások (kétlépcsős eljárások) a már említett gazdaságossá­gi okokból általában 150 g/1 pentóztartalomnál töményebb oldatokat dolgoznak fel, általában az előzőekhez hasonló kigőzöléses módszerrel, csak ott folyadékfázist érintkeztetnek a 2...6-szoros mennyiségű vízgőzzel. (Vízgőz helyett ajánlanak szerves extrakciós oldószereket is.) A ciklikus (szakaszos) eljárások mellett az újabb időkben folyamatos rendszereket terveznek. Ezen eljárásoknál sem sikerült ez ideig a 60-65%-nál magasabb kihozatalt elérni. A Natta eljárás (2 689 250 USA szabadalom) például 50%-os kiho­zatalt biztosít 40 tömegszázalékos sósav katalizátor és 260 °C-os vízgőz felhasználásával gumibélésű reaktorban igen rövid reakcióidő esetén. Mig a folyamatos technológiáknál a nyersanyag nyomás alatti térbe való beadagolása jelenti a leg­főbb műszaki problémát, addig a szakaszos techno­lógiák erre nem érzékenyek, de kisebb termelékeny­­ségűek és nagyobb a hőveszteségük. Mindkét tech­nológiánál alapvető probléma, hogy a vizes furfu­rol rektifikációval történő dúsítása során a jelenlé­vő szerves savak (ecetsav, hangyasav) a furfurol további jelentős bomlását idézik elő, ami általában további 10-15%-os kihozatali veszteséget jelent. Ráadásul a víz-furfurol rendszer azeotróp volta miatt a rektifikálást minimum két lépésben kell elvégezni. A furfurolgyártás meglehetősen közepes hozam­­növekedése elviekben háromféle módon oldható meg. a) Ha a mellékreakciókat visszaszorítjuk valami­lyen alkalmas katalizátor adagolásával, és/vagy hí­­gabb pentózoldat biztosításával, amennyiben meg­oldjuk a továbbfeldolgozás gazdaságosságát. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents