187688. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sertésbőrök kombinált cserzésére
1 187 688 2 A találmány tárgya eljárás sertésbőrök kombinált cserzésére első lépésben alumínium-formaldehid, második lépésben króm, vagy króm és növényi cser/.öanyagok segítségével. Ismeretes az, hogy a bőrök, így a sertésbőrök cserzésére elsősorban a krómcserzést alkalmazzák. A krómcserzés során a pőrét savakkal és duzzadást csökkentő sókkal (pikkel) savas kémhatásra állítják be, majd bázikus króm-szulfáttal a pőrét cserzik. A bőr a krómcserzés során hajlékonnyá válik, erős, rendkívül tartós, hideg- és forróvíz-álló készbőrök állíthatók elő. Számos előnye mellett a krómcserzés olyan hátrányokkal jár, amelyek miatt a környezetvédelemben egyre nagyobb és költségesebb megoldásokat igényel a szennyvíz illetve a szennyező anyagok megsemmisítése. A krómcserzés hatóanyaga, a használt cserzőlevek CrJ+ iontartalma szennyvizekben csak korlátozottan engedhető be, mivel a megengedett krómtartalom - különböző előírásoktól függően - 1-10 mg/liter lehet. Hasonló problémát jelent a bőrök krómeserzését követő mechanikai műveletek folyamán keletkezett körülvágási hulladékok, a faragási forgácsok, hasíték-hulladékok megsemmisítése is. A krómcserzés hulladékkibocsátása rendkívül nagy, 1 tonna sertés nyersbőrre számítva 1 m3 1-8 g/liter Cr203-tartalmú használt cserzőlé és 150-200 kg bőrhulladék képződik. A krómcserzés ismert hátrányainak kiküszöbölésére, illetve krómcserzés nélküli előcserzésre, továbbá a krómtartalmú faragási bőrhulladékok krómmentesítésére és további hasznosítására számos kísérletet végeztek. Az előcserzésre felhasználható alumínium-szulfát, növényi cserzőanyagok (mimóza, gesztenyefakivonat stb.) timsós vagy formaldehides cserzési mód. Mindezen eljárások azonban - a krómeserzéshez képest - a készbőrben jelentkező minőségi hátrányok miatt csak rendkívül korlátozott mértékben kerülnek ipari hasznosításra. Ezeket az eljárásokat a Bőr- és Szőrmeipari Kézikönyv (Műszaki Könyvkiadó, 1961) ismerteti. A krómcserzésnél képződő nagy mennyiségű hulladék képződésének csökkentése a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően szükségessé tette a krómcserzés részbeni helyettesítését a késztermék minőségi tulajdonságainak megtartása mellett. A krómalumínium cserzés kombinációja egy ilyen lehetőséget jelent, hátránya azonban, hogy az alumínium nyers bőrhöz való kötődése nem megfelelő és könynyen kimosódik a kezelt bőrből. Más megoldás szerint módosított glutáraldehid és alumíniumsók kombinációjával a króm felerészbeni helyettesítése megoldható. A krómcserzés részbeni pótlására felhasználnak aldehid-dialdehid- és szulfonált szénhidrogén kondenzátumokat is. (Bőrtechnológusok és Bőrvegyészek Nemzetközi Uniójának XIV. Kongresszusa; OMKDK: 1981, 180-186, 234-240 és 303-323 oldalak.) Az ismert módszerek nem terjedtek el az ipari gyakorlatban, mivel egyrészt nem eredményeznek a krómcserzéssel azonos minőségű készbőröket; másrészt nem kivitelezhetők a szokásos bőripari berendezésekben ill. az igényelt technológiai idők hosszabbodnak. A találmány célkitűzése sertésbőrök cserzésénél krómmentes előcserzés alkalmazása, majd az előkezelt bőr szokásos módszerrel történő olyan utócserzése, amellyel a krómozott vagy egyéb módon cserzett sertésbőrrel azonos minőségű készbőrök előállítása válik lehetővé. Felismertük azt, hogy a sertésbőrök alumíniumformaldehides cserzésével, a mechanikai műveletek elvégzése után a bőrök krómos vagy egyéb utáncserzésével, a bőr teljes keresztmetszetében jó cserzőanyagkötődés valósítható meg, a készbőr mechanikai tulajdonságai megfelelnek a krómcserzéssel készült bőrök tulajdonságainak. A találmány szerinti eljárás sertésbőrök kombinált cserzésére abban foglalható össze, hogy a cserzésre előkészített pácolt pőrét pikkelezés után a nyersbőr tömegére számítva 2-4 tömeg% káliumalumínium-szulfáttal, vagy alumínium-szulfáttal kezeljük, lúgosítás után az alumínium-szulfáttartalmú vegyszerrel kezelt bőrt 2-4 tömeg% 38-42 tömeg% koncentrációjú vizes formaldehiddel cserezzük, cserzés után az előcserzett bőr pH értékét 6,5-7,6-re állítjuk be, majd az előcserzett bőrt ismert módon mechanikai műveleteknek majd krómos vagy krómos-növényi utócserzésnek vetjük alá. Az alumínium-szulfát-tartalmú vegyszeres kezelés előtt a nyersbőrt elektroliálló, anionos bőrzsírzó lickerrel és diszpergálószerrel kezeljük. A bőrzsírzó licker tetszés szerinti, a bőriparban használt 2-4 közötti pH-értéken stabil anionos zsírzóanyag lehet. Ilyen zsírzóanyag például a Sultosol C és Sultosol RS 5 [a Busetti olasz cég termékei, amelyek anionaktív, szintetikus és állati zsírokból álló keverékek, vízben finomdiszperz, stabilis 6 pH körüli emulziót képeznek], A diszpergálószer egy zsíralkoholszulfonát, szulfonált zsírsavszármazék, így a Tergolix A [Sandoz svájci cég terméke, amely amfoter jellegű, szulfo-csoportokat tartalmazó szirsav-származék] vagy etoxilezett nonil-fenolt tartalmazó felületaktív anyagkeverék [Lutensol AP-6 és AP-10, BASF termékek], A felhasznált kálium-alumínium-szulfát (timsó) Al203-tartalma 10,8 tömeg%, amely 3 tömeg% timsó alkalmazása esetén a nyersbőrre számítva 3,24 AI203-tartalomnak felel meg. Hasonló hatást fejt ki maga az alumínium-szulfát is, mely 15,3 tömeg% Al203-t tartalmaz. Az alumínium-szulfát-tartalmú vegyszerrel kezelt bőrt fokozatosan lúgosítjuk, a lúgosítás nátrium-karbonát-nátrium-hidrogén-karbonát- vagy nátrium-formiát alkalmazásával történhet. Rendszerint a nyersbőr tömegére számítva 1,5-2,0 tömeg% nátrium-karbonát vagy ezzel egyenértékű egyéb lúgósítószer alkalmazható. A formaldehides kezelést előnyösen két lépésben hajtjuk végre, majd a bőr pH-értékét nátrium-hidrbgén-karbonáttal állítjuk be az előírt értékre. A találmányt arra a felismerésre alapozzuk, hogy a setésbőr kombinált cserzésénél a krómcserzéssel azonos előnyök érhetők el, ha az előírt műveleteket betartjuk. Nagymértékben javul a cserzőanyag kötődése, mivel az alumínium kötődése cserzés közben a bőrön a lúgosság növelésével érhető el, az ezt követő formaldehides kezelés során pedig az aldehidkötődés optimális pH-értéken megy végbe. A pH-érték fokozatos emelésével teljes keresztmetszetben a bőr átcserződik. A vizsgálatok alapján a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
