187680. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elsősorban baromfipestis elleni aeroszol előállítására
1 187 680 2 5. példa Oltási reakció és szikimmunitás kapcsolatának vizsgálata A következő példában bemutatjuk a szikimmunítás és kor hatását a vakcinázási reakcióra és az ellenanyagválasz nagyságára. Naposcsirkéket immunizáltunk a vírus aeroszoljával. A szikimmunitással nem bíró csirkék, melyek 4 pm-nél nagyobb cseppecskéket is kaptak, erős vakcinázási reakciót mutattak (30 állatból 27 mutatott súlyos nehezített légzést). A csak 4 pm-nél kisebb cseppecskékkel immunizált csoport nagy részén (24/30) észleltünk szintén nehezített légzést, de az előbbinél enyhébb klinikai tünetekkel. A nagy cseppecskéket is kapó csoportnál 1 : 47, a csak kis cseppecskéket belélegzőknél 1 : 38 HAG-titert kaptunk 2 hét után. A magas szikimmunitással bíró naposcsirkék aeroszol immunizálása után az előbbieknél jóval enyhébb vakcinázási reakciót észleltünk, de az immunválasz is alacsony volt (1 : 8-1 : 13,3). Az 5. napos korban szikimmunitással bíró csirkék aeroszol immunizálása után igen enyhe vakcinázási reakciót tapasztaltunk, és magas HAG-titereket az immunizálást követően (1 : 104-1 : 134) a különböző csoportok átlagában). A 10-12 napos korú csirkék között az aeroszol immunizálás után vakcinázási reakciót csak egykét fejlődésében visszamaradt csirke mutatott. Az 5. példához tartozó adatok összefoglaló táblázata: [Az oltási reakció alakulása különböző szikimmunitással bíró csibeállományokban] Aeroszolrészecske Vizsgált Oltási Szikimmunitás állatok kora, reakció száma alakulása Átl. HAG-titerek 4 um-1 nap 30 db 27/30 erős 1 : 47 4 pm-1 nap 30 db 24/30 enyhe ! : 38 4 pm magas 1 nap 35 db 21/35 erős 1 : 13,3 4 pm magas 1 nap 36 db 12/36 enyhe 1 : 8 4 pm mérsékelt 5 nap 27 db 15/27 enyhe 1 : 104 4 pm mérsékelt 5 nap 27 db 8/27 enyhe 1 : 134 Az oltási reakció alakulásánál a számlálóban a nehezített légzést mutató állatok számát jelöltük, a nevezőben az összes vizsgáltat. 6. példa A vírus túlélésének vizsgálata Az alábbi példában bemutatunk néhány adatot a La Sota vírus levegőbeni túlélését befolyásoló tényezőkről. Az aeroszol képzés idején, majd utána a levegőből mintákat vettünk, és meghatároztuk az elnyelető folyadék vírus-titerét. Az aeroszol képzés alatt 104'J‘’3/ml vírusmennyiség világosban 102,35/ ml értékre, világosban de vitaminokkal kiegészítve 102,95/ml értékre csökkent. Tehát a vitaminok mérsékelték a vírusaeroszol veszteségét. Sötét helyiségben az aeroszolban a víruskárosodás mérsékelt volt (104,l-103,8/ml). Tehát a fény károsítja az aeroszolban lévő vírust. 7. példa Az aeroszol stabilizálása 5 10 15 20 25 30 35 cseppecskék nagysága (pm) 1,0 1,5 2,0 4,0 Desztillált víz 10. perc NM* NM NM NM 10%-os glukóz 10. perc 30. perc >3,0x 105** 7,0 x 10* >3,0 x 105 4,8 x 10* >3,0x 105 3,6 x 104 4,4 x 103 103 10%-os szacharóz 10. perc 30. perc > 3,0 x 105 2,8 x 105 > 3,0 x 105 2,4 x 105 > 3,0 x 105 2,1 x 105 1,2 x 105 2,0 x 104 20%-os szacharóz 10. perc 30. perc 2,8 x 105 9,0 x 10* 1,9 x 105 6,8 x 104 y* sT- O X X o © * Gi 1,6 x 104 103 NM: nincs mérhető cseppecske ** cseppecskeszám/liter A táblázatból kitűnik, hogy a cukoroldatból képzett aeroszol még 30 perc elteltével is 10^5/liter cseppecskeszámot mutatott. Ez biztosítja az ilyen nagyságú részecskék retencióját az alsó légutakban, ami lehetséges feltétele az immunválasz kialakulásának. 4
