187677. lajstromszámú szabadalom • Szubsztituált metánfoszfonsav-származékokat tartalmazó herbicid kompozíciók és eljárás a hatóanyagok előállítására
1 2 137 677 annyiban térünk el, hogy oldószerként acetonitril ahol a betűjelzések jelentése azonos a III. táblázathelyett diklór-metánt használunk. nál megadottakkal. 9. példa Az 1. táblázatban feltüntetett 5. sz. vegyület herbicid hatásának vizsgálata 5 g felületaktív anyag-keveréket (1 súlyrész Tween 85 /szorbitán-trioleát 20 mólekvivalens etilén-oxiddal képezett kondenzációs terméke/ és 2 súlyrész Synperonic NPE 1800 /p-nonil-fenol, propilén-oxid és etilén-oxid kondenzátuma/ keveréke) 100 ml ciklohexanonban oldottunk fel. 0,7 ml így kapott oldatot 0,07 g N-(etoxi-karbonil-karbonil)amino-metil-foszfonsavval (az I. táblázatban feltüntetett 5. sz. vegyület) kevertünk össze, a keveréket üveggyöngyökkel összeráztuk, majd vízzel 7 ml végtérfogatra hígítottuk. A kikelés utáni hatásvizsgálatok során az így kapott permetlevet 1000 liter/hektár (= 10 kg hatóanyag/hektár) mennyiségben cserepekben termesztett fiatal növényekre permeteztük. A kezelés után 14 nappal a kezeletlen, kontrollokkal összehasonlítva meghatároztuk a növények károsodását. A károsodást 0-tól 3-ig terjedő számskálával jellemeztük, ahol a 0 érték azt jelenti, hogy a kompozíció hatástalan, míg a 3-as érték 75-100%-os pusztulást jelöl. A kikelés előtti hatásvizsgálatok során a növények magvait műanyag tálcán szétterített talajra szórtuk, majd a talajt 1000 liter/hektár fenti permedével permeteztük be. A magvakat talajréteggel fedtük be. 3 hét elteltével a kezelt talajon növekedő növények állapotát összehasonlítottuk a kezeletlen talajon növekedő növényekével. Az eredményeket 0-tól 3-ig terjedő számskálával jellemeztük, ahol az egyes számadatok jelentése a fenti. Az eredményeket a III. táblázatban közöljük. AIII. táblázatban feltüntetett betűjelzések jelentése a következő: Sa: saláta Pa: paradicsom Av: Avena fatua St: Setaria viridis Cn: Cynodon rotundus Ll: Lolium perenne III. táblázat A kezelés módja Vizsgált növények Sa Pa Av St Ll Cn Kikelés előtt Kikelés után 0 3 113 2 3 3 3 3 3 3 10. példa Az I. táblázatban feltüntetett 2., 3. és 7. sz. vegyület herbicid aktivitásának vizsgálata A hatóanyagokból a 9. példában közöltek szerint permetleveket készítettünk. A kezelést és az értékelést a 9. példában megadott módon végeztük. Az eredményeket a IV. táblázatban soroljuk fel, IV. táblázat A Vizsgált A vegyület hatóanyag A kezelés növények sorszama mennyisemódja Sa Pa Av Sl Ll Cn 10 ge kg/'ha 2. 4 után 1 2 2 3 0 3 3. 4 előtt l 0 2 3 2 3 után 3 3 3 3 2 3 15 7. 4 elölt 2 0 3 3 3 3 után 3 3 3 3 3 3 Összehasonlításként a vizsgálatot glifozát-tartalmú permedével is elvégeztük. Ez a készítmény a kikelés 20 előtti kezeléskor hatástalan volt. 11. példa Az 1. táblázatban felsorolt vegyületek herbicid 25 aktivitásának vizsgálata 21,8 g/l Span 80-at (szorbitán-monolaurátot tartalmazó felületaktív anyag) és 78,2 g/l Tween 20-at (szorbitán-monolaurát 20 mól etilén-oxiddal képe- 3Q zett kondenzátumát tartalmazó felületaktív anyag) tartalmazó 160 ml metil-ciklohexanonos oldatot vízzel 500 ml-re hígítottunk. 5 ml így kapott emulzióhoz hozzáadtuk az V. táblázatban megadott kezelési aránynak megfelelő mennyiségű vizsgálandó 35 hatóanyagot (0,2 g, illetve 0,16 g), a keveréket üveggyöngyökkel összeráztuk, majd vízzel 40 ml végtérfogatra hígítottuk. A kikelés utáni hatásvizsgálatok során az így kapott permetlevet 1000 liter/hektár mennyiségben az V. táblázatban felsorolt, csere- 4Q pekben termesztett fiatal növényekre permeteztük. 14 nappal a kezelés után a kezeletlen kontroliokkal összehasonlítva meghatároztuk a növények károsodását. A károsodást 0-tól 5-ig terjedő számskálával jellemeztük, ahol 0 0-20%-os károsodást, 5 45 pedig teljes pusztulást jelöl. 'vj A kikelés előtti hatásvizsgálatok során a vizsgálandó növények magvait farostlemez-tálcán szétteritett talajra szórtuk, és a magvakat 1000 liter/hektár mennyiségben a fentiek szerint előállított 5Q permetlevekkel permeteztük be. Ezután a magvakat talajréteggel fedtük be. 3 hét elteltével a növények állapotát összehasonlítottuk a kezeletlen talajon növekedő növények állapotával. A károsodást 0-tól 5-ig terjedő számskálával jellemeztük, ahol az egyes számadatok jelentése a fenti. Az eredményeket az V. táblázatban ismertetjük. Az V. táblázatban szereplő vízszintes vonalak azt jelzik, hogy az adott esetben nem végeztünk kísérletet. 60 65 8
