187666. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 3-(4-izopropil-fenil)-1,1 dimetilkarbamidot és 2-(2,4-diklór-fenoxi)-propionsavat és/vagy 3,6-diklór-2-metoxi-benzoesavat tartalmazó szinergikus hatású herbicid kompozíciók
1 187 666 2 A találmány olyan szinergetikus hatású herbicid készítményekre vonatkozik, amelyek hatóanyagaként 3-(4-izopropil-fenil) 1,1 -dimetilkarbamidot (Izoproturon) és 2-(2,4-diklór-fenoxi)-propionsavat (Diklórprop) és/vagy 3,6-diklór-2-metoxi benzoesavat (Dicamba) tartalmaznak a peszticidek szokásos vivő-, segéd- és egyéb adalékanyagai mellett. A kompozíciók a hatóanyagok meghatározott súlyaránya esetén rendelkeznek szinergetikus hatással. Ezek a szinergetikus készítmények előnyösen alkalmazhatók a növényi kultúrák, főleg a kukorica gyomnövényeinek posztemergens irtására. Ismeretes, hogy jelenleg a kukorica vegyszeres gyomirtásához számos herbicid készítmény áll rendelkezésre. Ezek hatóanyaga valamilyen sz-triazin típusú vegyület, pl. 2-klór-4-etilamino-6-izopropilamino-l,3,5-triazin (Atrazin), 2-terc.butilamino-4- etilamino-6-metiltio-l,3,5-triazin (Terbutrin) vagy ezeknek más típusú vegyületekkel, pl. 2-klór-NIzopropilacetanilid (Propaklór), 2-klór-2’ ,6'-dietil-N-(metoxi-metil) acetanilid (Alaklór), 2-klór-6'-etil-N-(2-metoxi-l-metil-etil) acet-o-toluidid (Metolaklór) alkotott keveréke. A kukorica gyomirtására gyakran alkalmazott, ismert herbicidek pl. a 3-(3,4-diklórfenil)-1 -metoxi-1 -metilkarbamid (Linuron) és a 3-(4-bróm-3-klórfenil)-l-metoxi-1- -metilkarbamid (Klórbromuron), valamint az antidótummal kombinált S-etil-dipropil tiokarbamát (EPTC), S-etil-di-izobutil tiokarbamát (Butilát) és az S-propil-dipropil-tiokarbamát (Vemolát) is. Ezen hatóanyagok felhasználásával készült kompozíciókat hosszú éveken keresztül eredményesen alkalmazták kukorica kultúrában gyomirtásra. Az első komolyabb problémák a monokultúrás Iparszerű Kukoricatermelési Rendszer bevezetése után kezdtek jelentkezni, amikor is az addig megfelelő hatékonyságú herbicid készítmények bizonyos gyomfajok irtására egyre kevésbé mutatkoztak alkalmasnak. E jelenség fő oka az azóta egyre súlyosbodó triazin-rezisztencia, illetve -tolerancia volt. A gyomfajok közül kezdetben a Panicum miliaceum (hajszálágú köles) és a Sorghum halepense (fenyércirok), később az Amaranthus retroflexus (szőrös disznóparéj) tömeges elterjedése volt megfigyelhető. A triazin-rezisztens és -toleráns gyomok veszélyességéről közöl adatokat a Növényvédelem 1979. évi 12. száma és a Magyar Mezőgazdaság 1980. évi 30. sz. melléklete. A mezőgazdászokat és a kutatókat erősen foglalkoztatja e gyomfajok leküzdésének lehetősége. Csala-Hartmann; Az Amaranthus retroflexus L. terjedésének vizsgálata a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát monokultúrás kukorica területein című cikkében a megoldást a mielőbbi herbicid rotáció kidolgozásában és alkalmazásában látja (Növényvédelem 1978. 1. sz.). Mások szerint a herbicidek választékát kell bővíteni és a régieket újabb, a monokultúrában hatékonyabb, posztermergensen alkalmazható kombinációkkal kell kiegészíteni illetve felváltani (Növényvédelem 1979. 12. sz. 529-533. old.). Magyarországon a kiemelt kukoricatermesztési övezetekben a rezisztens disznóparéj és a köles fajok fordulnak elő dominánsan. A szőrös disznóparéj rezisztens biotípusa ellen sikerült szelektív gyomirtószereket találni, pl. 3-izopropil-(lH)-benzo-2,1,3-tiadiazin-4-on-2,2-dioxid (Bentazon) és a 6- -klór-3-fenilpiridazin-4-yl-S-oktil tiokarbonát (Pyridate). Ezek gyomirtási spektruma azonban igen szűk. A kétszikű gyomokat alig pusztítják, az egyszikűek ellen pedig teljesen hatástalanok. A kukoricában uralkodó gyomok közül a legfőbb problémát a köles fajok okozzák, mivel ez ideig irtásuk semmiféle szelektív herbiciddel nem volt megoldható. Tekintettel arra, hogy az Iparszerű Kukoricatermelési Rendszerben a termőterületen uralkodó gyomok, vagyis a rezisztens disznóparéj és a köles fajok irtása jelenleg nem megoldott, azt a célt tűztük ki, hogy a kukorica károsítása nélkül ezeket a gyomokat együttesen, hatékony és gazdaságos módszerrel kiirtsuk. A cél érdekében feladatunk olyan kompozíciók kifejlesztésére irányult, amelyek a kémiai növényvédelem eszközeiként különösen alkalmasak a kukorica e veszedelmes gyomjainak elpusztítására. Kísérleteinket több éven át végeztük. Ezalatt megvizsgáltunk számos herbicid hatású vegyületet önmagukban és kombinációban, közöttük olyanokat is, amelyeket ez ideig még nem használtak a kukorica gyomirtására. A hatástani vizsgálatok olyan eredményekről tanúskodtak, amilyenekre előre nem is számítottunk, arról tudniillik, hogy egyes herbicid hatású vegyületek adott arányú kombinációja szinergetikus hatást mutat. Ezek a meglepő eredmények szükségszerűen olyan irányba terelték a kutató munkát, hogy a korábbi feladatköri ki kellett szélesítenünk, vagyis meg kellett határoznunk a találmány szerinti kompozíciók hatóanyagául szolgáló vegyületek szinergetikus kombinációinak pontos arányait is. Vizsgálati eredményeink egyértelműen bizonyítják, hogy az Izoproturon és Diklórprop és/vagy Dicamba hatóanyagú készítmények, amelyek a peszticid formálásnál általánosan használt vivő-, segéd- és egyéb adalékanyagokat tartalmazzák, meghatározott hatóanyag arányok esetén a kukorica rezisztens és toleráns gyomnövényeit eredményesen pusztítják. A gyomirtó hatás független attól, hogy milyen a kompozíció fizikai formája, így pl. lehet 5-85 s% összes hatóanyag tartalmú vízben szuszpendálható por (WP), vizes szuszpenzió koncentrátum (FW), granulátum (G) vagy a kívánt alkalmazástechnikának leginkább megfelelő egyéb típusú forma. Annál inkább függ a gyomirtó hatás a hatóanyagoknak a kompozíción belüli egymáshoz viszonyított arányától. Szinergetikus hatást tapasztaltunk Izoproturon : Diklórprop = 1 : 5-5 : 1, előnyösen 1 : 2-1,5 : 1 közötti, Izoproturon : Dicamba = 1 : 0,6- 1 :0,I, előnyösen 1 : 0,3-1 : 0,2 közötti és ' Izoproturon : Diklórprop : Dicamba = 1 : 2 : 0,1-2 : l : 0,4 illetve 1 : 2 : 0,1-2 : 1 : 0,1, előnyösen 1 : 1 : 0,2-1 : 1 •: 0,1 közötti arányoknál. A találmány szerinti kompozícióknak az a rendkívüli előnyük, hogy minden más, korábban használt készítménnyel ellentétben hatékonyan irtják a kukorica gyomnövényeit, közöttük a két legveszedelmesebb és egyre inkább terjedőben levő triazinrezisztens és -toleráns Amaranthus és Panicum biotípusokat. A nagymérvű gyomirtó hatékonyság a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
