187660. lajstromszámú szabadalom • Melegvizes kazán főképpen szilárd tüzelőanyagokhoz
1 187 660 2 A találmány melegvizes kazán elsősorban szilárd tüzelőanyagok, esetleg hulladékok eltüzelésére, mely alkalmas családi házak, kisebb bérházak és középületek fűtésének és/vagy melegvízszolgáltatásának ellátására. A jelenleg gyártott ill. forgalomban lévő kistelje - sitményű fűtőkazánok lemezből, csövekből készülnek síkrostélyos, esetleg alsó vagy felső égésű aknás tüzeléssel. A síkrostélyos tüzelésre példának tekinthető a TOTYA néven belföldön forgalomban lévő kazán. Ennél, valamint más kazántípusoknál is a nagy rostélyfelület és tűztér ellenére a naponkénti felhasználásra szükséges tüzelőanyag mennyiségét csak többszöri hamuzás és rárakással ill. betöltéssel lehet elégetni.' Ezek általában nagy sugárzott hőátvevő felülettel rendelkeznek, ami szabályozhatóságukat teszi kérdésessé, emellett konvektiv hőátvevő felületük kicsiny, ami hatásfokukat hátrányosan befolyásolja. A mai igényeket jobban kielégítik az aknatüzelésű kazánok, melyeknél kisebb a rostély és a besugárzott hőátvevő felület, ugyanakkor nagyobb a konvektiv felület, aminek következtében égésük jól szabályozható, hatásfokuk is jó, viszont tűzterük általában kicsi. Alsóégésű aknatüzelésre példa lehet a magyar „Modul” kazán. Ennek is kicsi a tüztere, s ezért napjában többször is kezelni, ill. salakozni kell. Bár nem minden esetben kell újragyújtani, de ez nem sokat javít az előzőleg említett hátrányán Felsőégésű aknatüzelésre ismertként említhető még a magyar RIVÁL-kazán. Ez ugyancsak nem rendelkezik elég nagy tűzaknával, amibe az egész napi tüzelőanyag beférhetne, emiatt napjában kétszer-háromszor kell salakozni és megrakni, esetleg újragyújtani. Az előbbi kazánoknak a kezelési igényességük mellett további hátrányuk, hogy meghibásodás esetén javításuk csak körülményesen, vagy egyáltalán nem lehetséges. Ismeretesként említendő még a 179 122 lajstromszámú szabadalomban ismertetett hasonló rendeltetésű kazán, melynél a tűztér és a fűtött határoló felület növelése érdekében a fix rostélyt kiegészítő ún. csúszórostély csökkentett méretű. Ezzel a tűzte.ret sikerült ugyan megnövelni, de a berakható tüzelőanyag (szén) mennyiségét ennél továbbra is beha tárolja a tüzelő ajtó magassága, úgyhogy ez a kazán legfeljebb kb. 12 óra szénmennyiség befogadására alkalmas. Kezelést nem igénylő, automatizált üzemű a „Carborobot” néven forgalomban levő kazán. Ez megfelelő tüzelő esetén, napokig elmegy utánpótlás nélkül és a salakot is elég napjában egyszer elrendezni. Ennél hátrányos a kényes szerkezetek meghibásodásának lehetősége mellett, a hagyományos kazánokénál jóval magasabb ár, úgyhogy a piac igénye továbbra is fennmarad az egyszerűbb, olcsóbb és kevesebb meghibásodási lehetőséggel rendelkező kazánszerkezetekre. A találmány szerinti hőcserélővel ellátott kazán a felsorolt, valamint a forgalomban lévő kazántípusok hátrányainak megszüntetésére tervezett kis teljesítményű, főképp - de nem kizárólag - szilárd tüzelőhöz használható. Ennél a szénbeadagolás, begyújtás és a huzat beszabályozása után további 2 ; kezelésre nincs szükség és szünet nélkül üzemeltethető a másnapi salakozásig. A könnyű kezelhetőség mellett a találmány megvalósításának célkitűzése a szerkezet olcsó kivitelezhetősége, a könnyű javíthatóság és a jó hatásfok elérése. A találmány azon felismerésen alapul, hogy amennyiben a kazán konvektiv hőcserélőjét különálló lapokból állítjuk össze, azesetben a lapok vastagsága és a füstjárat szélessége csökkenthető. Ez biztosítja a jó hatásfokot és lehetővé teszi a tűzakna keresztmetszetének a növelését - a kazán méretének a változtatása nélkül - oly mértékig, hogy az elég lehet megfelelő tüzelő esetén a napi adag egyszerre való befogadására. A kazántesttől külön egységet képező hőcserélő lehetővé teszi továbbá, hogy meghibásodás esetén a kazán bármely része hozzáférhető legyen a javítás elvégzésére. Ezen felismerés alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan kazánszerkezettel valósítjuk meg, mely a tűzaknát magába foglaló kazántestből és attól elkülönülő konvektiv hőcserélőből áll, melynek meghatározója, hogy az utóbbi a visszatérő vezetékből kiinduló elosztó-, és az elmenő vezetékbe torkolló gyűjtőcsőhöz csatlakozó, a füstgázáramlással párhuzamos hőátvevő lapokból van összeállítva. Felsőégésű aknatüzelés esetén előnyös, ha a rostély billenthetően van kialakítva, ha a tüzelőajtó nem a tűzakna oldalán, hanem a tetején van elhelyezve. Célszerű megoldásként a tűzaknának hátrafelé a kazán oldalfalait alkotó két, alul zárható koromkihúzó nyílással ellátott nyúlványa van, melyek között elhelyezhető a lapokból kialakított konvektiv hőcserélő, továbbá kialakul a hőcserélő és tűzakna között a lángakna. Előnyös kialakítás továbbá találmányi megoldásunknál, hogy a konvektiv hőcserélő hátsó lapja egyúttal a kazán hátoldalát alkotja és ha a többi lap hossza a hátlapénál fokozatosan kisebb, illetve a hátfal felé növekszik, ami lehetővé teszi a füstcsatornák füstgázzal való egyenletesebb ellátását. Célszerűen kialakított megoldás a lángakna és az átömlőcsatorna felett a kazán két oldalfala között a tűzakna vízteréhez csatlakozó mennyezet, amelyen a lángakna egy része felett kívülről működtetett lappal lezárható nyílás van. Előnyös megoldás továbbá, ha a lángakna és hőcserélő felett levehető, tömítetten szerelt, füstcsonkkal és zárható kormozó nyílással ellátott, célszerűen magasított fedél van. A találmány szerinti kazánt példaképpen egy egyaknás (felső égésű) tüztérrel rendelkező változaton mutatjuk be. Ettől függetlenül a kazán bármely tüzelési rendszerben megépíthető. A példakénti kiviteli alakot a mellékelt rajzok segítségével az alábbi leírás ismerteti. A rajzokon az 1. ábra a kazán-függőleges hosszanti metszetét oldalról nézve mutatja, a 2. ábra annak A-A harántmetszetét szemlélteti. A tüzelőanyag befogadására való az 1 tűzakna, melyet az alatta kialakított 2 hamutértől a billenthető 3 rostély választ el. A rostély üzemi helyzetben való rögzítésére a 4 kar szolgál, mely ilyenkor a rögzített vagy kihúzható 5 támaszon nyugszik. A 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
