187658. lajstromszámú szabadalom • Húsipari adalékanyag komozíció és eljárás húsipari termékek előállítására

1 187 658 , 2 A találmány tárgya húsipari adalékanyag kom­pozíció és eljárás húsipari termékek, éspedig kenős­áruk, hurkafélék, tartósított töltelékáruk és vörös­áruk előállítására. Ismeretes, hogy a feldolgozandó hús és a napi alapanyag-ellátás minősége és mennyisége erősen változó, ezért a hőkezelt töltelékáruk ebből adódó, nyersanyag eredetű állományhibáit megszüntető megoldásokra van szükség. A 2 464 927. sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás olyan készítményt ír le, amely búzaolajat, galluszsavésztert, lecitint és aszkorbin­­sav-palmitátot tartalmaz. Ez a készítmény - nagy zsírtartalmú élelmiszereknél - gátolja az avasodást. A 2 690 396. sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás értelmében alkil-alkoxi-fenol és lecitin elegye szalonnához adható, stabilizáló szer­ként. A 2 772 169. sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás hús kezelésére ír le antioxidáns keverékei, amely a következő összetétellel rendel­kezik ; galluszsavészter, aszkorbinsav, foszfolipid és olaj. A példa szerint búzaolajat és lecitint tartalma­zó elegyet hőkezelnek, majd ezután adják hozzá az aszkorbinsavat és palládium-gallátot. Újabb hőke­zelés után lehűtve kapják az antioxidáns kompozí­ciót. Amint a fentiekből látható, a lecitint - mint anti­­oxidánst - különféle készítmények komponense­ként alkalmazták már az élelmiszeriparban, főként zsír avasodásának megakadályozására, illetve egyes esetekben zsír emulgeálószerként. Kolbász és húsáruk tárolhatóságának javítására és kedvező kalcium-foszfor arány beállítására az 1 492 578. sz. német szövetségi köztársaságbeli közzétételi irat lecitint, kalcium-glükonátot és glü­­konsavat tartalmazó kcftnbináció alkalmazását ja­vasolja. Ismeretesek olyan megoldások is, melyek szerint lecitint levesek, pudingok, krémek és egyéb, sütő­ipari termékek emulgeátoraként alkalmazzák. Az ilyen esetekben kifejtett emulgeáló hatás azonban nyilvánvalóan nem a nagymennyiségű zsiradékból való finom emulzió képzésére irányul, mely a többi komponenshez hozzákeverve, a későbbiekben is stabil és megtartja előnyös tulajdonságait, hanem a készítmény előállítására szolgáló teljes alapkeve­réket emulgeálják. Ilyen megoldást ír le például a 3 976 800. sz. amerikai egyesült államokbeli szaba­dalmi leírás is. Aprított és pépes húskészítményeknél - az élel­miszeripari előírástól függően - több-kevesebb zsi­radékot kell a húsmasszába bevinni, minthogy a zsiradék az ízt teltebbé, az állományt pedig kelle­mesebbé teszi. A zsír azonban hőkezeléskor a töltelékből kiszi­várog és csomókba gyűlik. Ezért a zsírszemcséket a készítmények előállítása során finom cseppekké kell eloszlatni, és a cseppek összefolyását meg kell akadályozni, azaz emulziót kell kialakítáni. Stabil emulzió ez esetben keveréssel nem képezhető, mint­hogy a zsírszemcsék előbb-utóbb a felületre vándo­rolnak. Ennek elkerülésére a zsírt tartalmazó ké­szítményekhez a zsír előzetes emulgeálásához emul­­ziótartósitó anyagot, vagyis különböző növényi és állati eredetű (fehérje alapú) emulgeátorokat szok­tak alkalmazni. Az emulziót melegen, sertészsír esetében például 42 °C feletti hőmérsékleten kell képezni (Húsipari Kézikönyv, Mezőgazdasági Ki­adó, Budapest, 1973., 577. oldal). A húspépekből képezett emulziókban a zsír finom cseppekké van eloszlatva a vékony, duzzadt fehérjehártyában. Az emulzióba bedolgozható zsír mennyisége korlátozott, az adott emulgeátortól függően 50-70%. A húsiparban a fenti termékféleségekhez jelenleg rendszerint a következő állományjavító emulgeáto­rokat használják a gyakorlatban : kazeinát - fehérjealapú anyag, funkcióját tekint­ve emulgeálószer ; szójafehérje - funkcióját tekintve emulgeátor és egyidejűleg gélesítő anyag; kondenzált foszfátok - funkciójukat tekintve ál­lományszabályozók. A fehérje alapú anyagok hátránya, hogy a ken­­hetőséget ronthatják, adott esetben a vizmegkötő képességet kedvezőtlenül befolyásolhatják stb. A kondenzált foszfátok emulgeálószerként önma­gukban rendszerint nem elegendők. Az ismert anyagok külön-külön való alkalmazásával kapcso­latban általában elmondható, hogy emulziókészí­téskor ezek nehezen oldódnak, a végtermék stabili­tását - zsír- illetve vízkiválás miatt - veszélyeztetik. A találmány célkitűzése, hogy húsipari termé­kek, főleg hőkezelt töltelékáruk állományát javító, víz- és zsírkiválás megszüntetésére és megelőzésére alkalmas új, hatásosabb emulgeáló készítményt nyújtson emulziós termékek előállítására, továbbá javított eljárást biztosítson húsipari termékek, és­pedig kenősáruk, hurkafélék, tartósitott töltelék­áruk és vörösáruk előállítására. A találmány alapelvének megfelelően a hőkezelt töltelékáruk minőségének érzékszervi javítása, va­lamint az emulgeátorok hatásmechanizmusának minél előnyösebb kifejtése érdekében az egymással nem elegyedő komponenseket közel kolloid, vagy kolloid méretnagyságra kell hozni, és ily módon, továbbá speciális emulgeátorkészítmény révén biz­tosítjuk a megfelelő emulzióképzést és a stabilizá­lást. Felismertük, hogy lecitin illetve annak származé­kai megfelelően megválasztott további komponen­sekkel olyan adalékanyag-kompozíciót képeznek, amelyben az egyes komponensek egymással sziner­­gizmusban vannak. Ezek a komponensek a követ­kezők : lecitin, vagy annak hidroxilezett vagy acetilezett származékai, melyek jelen esetben meglepő módon föbbféle funkciót is ellátnak egyidejűleg, így émul­­geálnak, állományt javítanak és antioxidánsként is hatnak ; tejfehérje és/vagy nátrium-kazeinát és/vagy szó­jafehérje, mely utóbbi különösen előnyös, mert mintegy vázanyagot képez az adalékanyagok bevi­teléhez; adott esetben - különösen betétes készítmények­nél - glicerin-monosztearát ; valamint adott esetben önmagában ismert, színt kialakító, ízjavító, baktericid, illetőleg tartósító anyagok. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents