187645. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szilicium alapú komplex ferroötvözetek előállítására

1 187 645 2 tesen előállítani. Ilyen pl.: a FeSi(B), mivel a B203 igen alacsony olvadáspontja (723 °C) miatt előbb megolvad a brikettben, mielőtt még a bőr reduká­lódna. A brikettből kifolyó bóroxid a kvarcittal alacsony olvadáspontú salakot ad és ezért a salak­képződés elkerülhetetlen, az eljárás az állítás ellené­re ez esetben nem lesz salakmentes. Ezen kívül vannak olyan összetételű egyalkotós ötvözetek, amelyek egyáltalán nem állíthatók elő az eljárással. Ilyenek a nagy Cr- vagy Mn, de kis Si-tartalmú FeSi(Cr) vagy FeSi(Mn) ötvözetek. Hiszen az eljá­rás szerint a brikettben minimálisan 2,5-ször több karbonnak kell lenni, mint amennyi a főalkotó redukálásához szükséges, s ezzel a nagymennyiségű karbonnal Si-ot redukálnak. Ezt a nagymennyiségű Si-ot az ötvözet mindig tartalmazni fogja, ezért az igy meghatározott Si-tartalmú ötvözettől kisebb Si-tartalmú ötvözetet előállítani nem lehet.- a fentieken kívül már a kétalkotós ötvözetek előállításakor előjön az a hátrány, hogy a savképzö vagy amfoter és bázisképzö elem oxidját (pl.: Al203-at, és CaO-t) együtt tartalmazza a brikett, akkor ezen oxidok - mielőtt belőlük az A1 és Ca főalkotók redukálódnánának - reagálnak egymás­sal és alacsony olvadáspontú, stabil vegyület kép­ződik belőlük (a példa szerint 1455 °C-on olvadó 12 Ca0.7Al203 vegyület), amelyik kifolyik a brikett­ből, s a kvarcittal még alacsonyabb olvadáspontú (1200 °C) salakot alkotva igen nagymértékben megnöveli(k) a salakképződést. A főalkotók szá­mának növelésével szaporodnak a brikettben lévő oxidok, s ezzel arányban a problémák is, melyek nem oldhatók meg, még a javasolt tizenhárom­­szoros többletkarbon adagolásával sem. Erre bizo­nyíték a 648 635 sz. szovjet szabadalmi leírás, amely szerint a nagy hamutartalmú koksszal salak­mentesen még FeSi-ot sem lehet gyártani, hogyan lehetne akkor Si-alapú komplex ferroötvözetet. A koksz hamuja, annak ellenére, hogy mennyisége lényegesen kevesebb, mint a brikettben lévő vegyes oxidtartalom, mégis megindítja a salakképződést, hát akkor hogy ne indítaná meg a brikett viszony­lag magas, vegyes oxidtartalma. Ezért az eljárás alkalmatlan savképző és amfoter és bázisképző ele­met vegyesen tartalmazó többalkotós Si-alapú komplex ferroötvözetek előállítására;- mivel az eljárás szerint a brikettben a karbon mennyisége lényegesen több, mint amennyi az oxi­dok redukálásához szükséges, ezért még akkor se lesz a brikett ellenállása nagy, ha az oxid nagy ellenállású, mert a fölös karbon koksz alakjában visszamarad és lecsökkenti a brikett ellenállását, ezáltal a betét ellenállását is. Kis ellenállású betétbe pedig nem fognak az elektródák mélyen merülni, emiatt a betétoszlopban az egyes zónák (kigázoso­­dó, koksz- és karbidképző, redukciós zóna) össze­szűkülnek és nem marad elég idő. sem az illóanyag eltávolítására, sem a koksz- és karbidképződésre. sem a redukcióra és ez salakképződéshez vezet;- az eljárással nem lehet a karbidtartalmú hulla­dékokat feldolgozni, pedig ezek feldolgozása jelen­tős költségcsökkentést tesz lehetővé, és ezzel az eljárás gazdaságosságának az alapját megteremt­hetjük. A találmány célja a nagy hamutartalmú szenek, az erőmüvi salakok és pernyék stb., a karbid-tartal­­mú hulladékok, mint olcsó nyersanyagok felhasz­nálására, a költségek csökkentésére, az ötvözet mi­nőségének javítására és választékának bővítésére, a betét villamos ellenállásának növelésére, az ismert eljárások hátrányainak kiküszöbölésére alkalmas Si-alapú komplex ferroötvözetek betétből villamos ívkemencében redukálással történő előállítására al­kalmas eljárás kialakítása. A cél elérése érdekében kísérleteket végeztünk. Kísérleteink során azt találtuk, hogy a pellet nem tartalmazhat még önmagában sem olyan oxidot, amely megolvad mielőtt belőle az elem redukálód­na, vagy az oxid karbiddá alakulna, mert kifolyik a pelletből és a kvarcittal még alacsonyabb olvadá­­sú eutektikumot alkotva lehetetlenné teszi a főalko­tó és a Si kiredukálását az olvadékból, a salakkép­ződés elkerülhetetlen. Kísérleteink igazolták, hogy szerencsére a fontos főalkotók közül csak egynek van ilyen tulajdonsággal rendelkező oxidja, és ez a bóroxid (B203), amely már 723 °C-on olvad. További kísérleteink során azt találtuk, hogy a pelletben nem lehet két olyan oxid sem - s ennek megfelelően a betétben darabos állapotban sem -, amelynek olvadáspontja külön-külön magas ugyan, de egymással egy vagy több alacsony olva­dáspontú vegyületet és/vagy eutektikumot alkot­nak. Azért nem, mert ezek létrejönnek még mielőtt az oxidokból az elemek kiredukálódnának, az olva­dékból pedig az elemeket már nem lehet kiredukál­ni. Pl. a 2570 °C-on olvadó CaO-ot és a 2050 °C-on olvadó Al203-at, amelyeknek olvadáspontja kü­lön külön magas, azonban az 1455 °C-on olvadó 12 CaO. 7A1203 összetételű vegyületet és az 1395 °C- on és az 1400 °C-on olvadó eutektikumokat hozzák létre, nem tartalmazhatja együtt egyetlen pellet sem, külön pelletnek kell tartalmazni a CaO-t és külön pelletnek az Al203-at még akkor is, ha a pelletben több a karbon, mint amennyi a pelletben lévő oxidok redukálásához szükséges. Más oxidok­­ra is ugyanez vonatkozik. Az egyes oxidokat tehát csak a célszerűen kialakított egyes pelletiípusok tartalmazhatják. Kísérleteink igazolták, hogy bázisképző elemek oxidjai, vagy amfoter elemek oxidjai, vagy savkép­ző elemek oxidjai egymás közt nem vegyülnek, ha olvadáspontjuk magas és eutektikumot is csak el­vétve alkotnak, s ezek olvadáspontja is magas, ezért mielőtt megolvadnának karbidok fognak ke­letkezni belőlük, ha olyan pellet tartalmazza őket. amelyben a karbon valamivel több, mint amennyi az oxidok karbidokká történő átalakításához szük­séges. A karbidok olvadáspontja szintén magas és nem is vegyülnek egymással, így ezeket a karbido­­kat oxidokkal bontva eredményül az oxid eleméi és a karbid elemét tartalmazó ötvözet képződik. A karbidot bontó oxid nem csak a SiO, lehel, hanem a főalkotók oxidjai is. sőt. amennyiben a főalkotó oxidja könnyebben redukálható mint a SiO,, ezen kiviil a főalkotó jól oldja a Si-ot és a többi főalkotót is. netán alacsony olvadáspontú fémvegyületel, vagy eutektikumot alkot ezekkel, akkor kifejezetten előnyös a szerepcsere a SiO, és a főalkotó oxidja közöli, annál is inkább, mert 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents