187622. lajstromszámú szabadalom • Építőjáték
1 187.622 A találmány tárgya építőjáték, főleg óvodás koni kisgyermekek részére, mely változatos formai kialakítás mellett számos játékvariációt biztosít. Az építőjáték általában építőelemek, továbbá ezeket egymáshoz rögzítő kapcsolóelemeket tartalmaznak. Ezekkel a játékokkal többnyire legélethűbben a felnőttek technikai világa, például gépek, épületek modellezhetők. Az ismert építőjátékok szögletes, kemény anyagból készült, térbeli építőelemei nem alkalmasak élőlények, emberek, állatok leképezésére, velük ezeknek csupán torz, robotszerű másai készíthetők. Általánosan ismert, hogy a kisgyermekek, főleg óvodás korú gyermekek a puha, lágy tapintású tárgyakhoz vonzódnak Legkedvesebb játékaik azok, amelyeket puha anyagból, például rongyból, vagy hasonlóból maguk készítettek. Ismert és elterjedt játék a habosított műanyag gyönggyel, vagy hasonlóval lazán töltött zsák, amelyből a kisgyermek elképzelésének megfelelően alakíthat ki lágy tapintású puha tárgyakat. Az ilyen játék előnye, hogy nem tartalmaz kötőelemet, hátránya azonba, hogy vele csupán egytömegű, tehát részletek nélküli tárgyak alakíthatók ki. Ennek a játéknak fejlettebb változata a 4,222.628 számú USA szabadalomban ismertetett bábu, amely lényegében puha szerkezeti anyaggal töltött, hurkolási technológiával készült textilbevonattal van kiképezve. A bábu arcát, hajdíszét, ruházatát a gyermek fantáziájának megfelelően változtathatja. Ennél az ismert játéknál ugyanis a szem, a száj, az orr, az egyes ruházati darabok, vagy hasonlók, különálló elemeket képeznek, amelyek egyik oldalukon — általánosan ismert, két részből álló tépőzár - horgos felületrésszel vannak kialakítva. Az így kiképzett elemeket ráhelyezve a bábut burkoló textilfelületre, azok horgas felületükkel beleakadnak a textília hurkaiba és az elemeket a kívánt helyen bontható kapcsolattal rögzítik. Bár ez a a játék igen sok örömöt okoz a gyermeknek, mégis igen nagy hátránya, hogy a bábut képező alapelem adott, az alakilag nem változtatható és a játékkal a bábun kívül más tárgyak nem alakíthatók ki. A bábu változtathatatlan alakiából következően hiányoznak a tárgyi variációs lehetőségek, ezért a gyermek hamar ráun erre a játékra. A találmány célja kiskorú, főleg óvodás gyermekek részére olyan építőjáték kialakítása, amely az eddig ismert hasonló játékok hátrányait kiküszöbölve, a legegyszerűbb módon építőelemekkel és kötőelemekkel a legkülönbözőbb puha tapintású, símulékony bábuk, állatok, tárgyak, vagy hasonlóak számos variációjának kialakítását teszi lehetővé. A találmány tehát építőjáték, téridőmként kiképzett építőelemekkel és ezeket bontható kapcsolattal egymáshoz csatlakoztatható kötőelemekkel A találmány lényege abban van, hogy az építőelemek lágy tapintású, puha szerkezeti anyagból vannak kiképezve, ezek palástfelületének legalább egy részét kapcsolódásra alkalmas textilbevonat, előnyösen plüss felület képezi, kötőeleme pedig hajlékony két elemből álló tépőzár horgos részét képező síkidom. A találmány szerinti építőjáték minden hasonló játéktól eltérően több, előnyösen legömbölyített élű térbeli idomként kiképzett építőelemekkel rendelkezik, amely legalább felületének egyrészén kapcsolódásra alkalmas textíliával, például plüssfelületlel van bevonva Az egyes találmány szerinti építőelemek egymáshoz való csatlakoztatására szolgálnak a kötőelemek, amelyek mindkét lapfelületén ismert, két elemből álló tépőzár horgos részét tartalmazó síkidomként vannak kiképezve. Azzal, hogy a kötőelemek mindkét lapfelülete a tépőzárból ismert horogelemeket tartalmazó felülettel van kiképezve, a legegyszerűbb módon biztosított az építőelemek egymáshoz való csatlakoztatása. Kapcsolási igény esetén az egyik építőelem kapcsolódásra alkalmas textilfelületén a kívánt helyen elhelyezzük a kötőelemet, majd a kötőelem szabad felületére egyszerű rányomással csatlakoztatjuk a kapcsolandó építőelemet. A kapcsolóelemnek egyik lapfelületén lévő horgai benyomódnak az alatta lévő építőelem textilfelületének hurok alakú szálelemeinek hurokrészébe, míg másik lapfelülete ugyanilyen módon a csatlakoztatott építőelem kapcsoló textilfelületébe. A gyakorlat bebizonyította, hogy az üymódon való kapcsolás kellően szilárd kapcsolatot biztosít az egyes építőelemk között. A találmány szerinti építőjátéknál az eddig ismert, építőjátékoktól eltérően puha tapintású és struktúrájú építőelemek a kötőelemek egyszerű egymásra helyezésével, mindenfajta illesztési követelmény mel-' lőzésével tetszőleges elrendezés mellett kapcsolhatók össze. A találmány nagy előnye, hogy a puha tapintású építőelemekbőla 2-5 éves gyermekek számos, vált<>_ “zatos, kellemes tapintású, életszerű mesehősöket, állatfigurákat, illetve tárgyakat tudnak illeszteni összerakni, kialakítani. A találmányt részletesen kiviteli példán, rajz alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra a találmány szerinti építőjátéknak hat építőelemének és öt kötőelemének perspektivikus képe, a 2. ábra az 1. ábra egyik kötőelemének felnagyított perspektivikus képe, a 3. ábra két építőelemnek és a közöttük elhelyezkedő kötőelemnek kinagyított részmetszete, a 4-6. ábák pedig a találmány szerinti építőelemekből és kötőelemekből összeépített, egy-egy különböző alakban kialakított játékállat nézete. Az 1. ábrán ábrázolt találmány szerinti kiviteli példán az építőjátékot puha anyaggal, például műanyagszivaccsal töltött gömb, tojásdad és hengeres alakú térbeli idomként kialakított 1 építőelemnek, valamint ezek egymáshoz kapcsolására alkalmas síkidomot képező 2 kötőelemek alkotják A kiviteli példán az 1 építőelemek teljes külső felületét kapcsolódásra alkalmas 3 textilbevonat képezi. A 3 textilbevonat a kiviteli példa esetében műszálas plüss anyag. Természetesen a találmány szerint, bár ezt nem ábrázoltuk, a kapcsolódásra alkalmas 3 textilbevonat az 1 építőelem felszínének csupán egy részén is kialakítható, ez azonban a kapcsolódási lehetőségek' korlátozását jelenti A kiviteli példa esetében a 2 kötőelemek körlap, illetve elipszis alakú, mindkét lapfelületén egy általánosan ismert, két elemből álló tépőzár 4 horgosrészét tartalmazó síkidomként vannak kiképezve. Az 1. ábrán az 1 építőelemek, valamint a 2 kötőelemek egymástól különválasztva, egymástól távolságban elhelyezkedve vannak ábrázolva. A 2. ábrán bemutatott 2 kötőelem perspektivikus képéből jól látható az ismert két elemből álló tépőzár 5 horgokat tartalmazó 4 horgosrésze, amely a 2 kötőelem mindkét lapfelületét bevonja. Ez. a kétoldalú 4 horgosrész biztosítja, hogy a 2 kötőelem 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
