187589. lajstromszámú szabadalom • Kosárlabda állvány

1 187 589 2 1. ábrán folytonos vonallal feltüntetett végállásá­ban a 42 emelőmechanizmus olyan álláson van, amelyben a kerekek a 40 állványtörzsből kiállva a talaj és az utóbbi között térközt biztosítanak, így a kosárlabdaállvány szabadon gördíthető. A szag­gatott vonallal jelölt mechanizmus-végállásban vi­szont a 4 tartóegység 40 állványtörzse alul felfek­szik a talajsíkra, a kerekek „behúzott” állapotban vannak, a kosárlabdaállvány helyhezkötött „üze­mi” állapotában tartózkodik. A 40 állványtörzs alsó keretfelülete előnyösen valamely puhább, filc­vagy műanyagborítással van ellátva, hogy a torna­terem, ill. csarnok padlóborítását kímélje. A 2. ábra szerinti hátulnézeti vázlaton jól látható, hogy a 40 állványtörzs karcsú, az egész állvány „ostorszerű” kialakítású, így az adott esetben mögötte elhelyez­kedő nézők elől a játékmezőt csak minimális mér­tékben takarja. A 40 állvány törzsben alul kétoldalt fiókszerűen kihúzható 43 ellensúlyok vannak, ame­lyek gördítés közben, ill. tárolási helyzetben betol­va a 40 állványtörzsben tartózkodnak, míg felállí­tott „üzemi” helyzetben kihúzott állásba vihetők, és ezzel a kosárlabda állvány stabilitását fokozzák. A küzdő-, ill. játékmező felöli oldalán, ill. felületén végül a 40 állványtörzs 44 védőborítással van ellát­va, amely a játékosokat ütközés esetén bekövetkez­hető sérülésektől óvja. A 4 tartóegység természet­szerűleg a fentiekben csupán példaképpen ismerte­tettől eltérő megoldású és kialakítású 42 emelőme­­chanizmusos41 gördítőszerkezettel is kivitelezhető, így a 42 emelőmechanizmus excenteres mechanikus kialakítás helyett előnyösen hidraulikus szerkezeti egység is lehet. Különösen szabadtéri, helyhezkötött felállítás esetén a találmány szerinti kosárlabdaállvány egy egyszerű, a talajban kihorgonyzott 4 tartóegységgel is kialakítható. Meghatározott méretű csarnokok­ban, ill. tornatermekben a 4. ábrán példaképpen érzékeltetett olyan kivitelű kosárlabdaállványok is alkalmazhatók a találmány szerint, amelyek csak 1 palánkegységből, 2 állítóegységből és adott esetben 3 menesztő- és rögzítőegységböl állnak, és közvetle­nül a függőleges falsík(ok)ban vannak kihorgo­nyozva. Ez esetben a 44 védőborítás célszerűen közvetlenül a falsíkra kerülhet. Az 1. és 3. ábrákon jól látható, hogy a 2 állító­egység 21, 22 vezetőelemei teleszkóposán egymásba illesztett, célszerűen 150... 170 cm sugarú körívsza­kaszokként meghajlított acélcsőidomok. A belső, 100 mm körüli átmérőjű 22 vezetőelemen egymás­tól meghatározott távolságokban 27 golyók számá­ra laza illesztésű 24 fészkekkel kiképzett 23 ágyazó­gyűrűk vannak rögzítve. A 23 ágyazógyűrűkben egymással átmérősen szemben elhelyezkedő két-két 27 golyó felvételére alkalmas 24 fészkek vannak, és a szomszédos 23 ágyazógyűrűk egymáshoz képest rendre 90°-os szöggel elforgatott golyóhelyzetek­ben vannak a belső 22 vezetőelemen rögzítve. Ezál­tal biztosított az akadálymentes kigördülés, és az elrendezés egyben az oldalirányú mozgási lehetősé­get is kizárja. Minden 24 fészekben egy-egy kb. 5 mm vastag 25 gumilemez van, amely 26 fémalátét­tel van lefedve. Ez utóbbira támaszkodik fel a kb. 30 mm átmérőjű 27 golyó. A 25 gumilemez rugal­mas radiális mozgási lehetőséget biztosít, és a külső 21 vezetőelem belső falának egyenetlenségeit is kompenzálja, míg a 26 fémalátétek a 27 golyók jobb gördülését segítik elő. A 21, 22 vezetőelemek természetszerűleg nemcsak körkeresztmetszetű csőidomokból, hanem más alakú zárt szelvények­ből is előállíthatok, adott esetben hegesztett kivitel­ben is. Az 1 palánkegység 14 függesztőváza és a 2 állító­egység közötti kapcsolatot egy oldható 15 csap biztosíthatja, amely célszerűen rögzíthető. A szer­kezeti kialakítás olyan, hogy két félgyűrű egymásba kapcsolódásával biztosítja „maxi” állásban a 11 palánk függőlegességét. Amikor a 22 belső vezető­elem gördül kifelé, a 15 csap körüli elfordulás és egy felső határoló támasztó segítségével „mini” állás­ban is függőleges stabil helyzetbe állítható be a 11 palánk. A szögelfordulás korlátozott, és csak a kívánt kb 15°-os szögben engedélyezett. A 3 menesztő- és rögzítőegység foglalja magába a 2 állítóegység mechanikus, pneumatikus vagy hidraulikus vezérlését. Egyben célszerűen oldható, bontható kapcsolatot is biztosít, ezzel pl. szállítás, ill. tárolás idejére csökkent férőhelyigényt eredmé­nyez. A fentiekben részletesen ismertetett szerkezeti elemek, ill. egységek különböző kombinációból kü­lönböző tipusú és alkalmazhatóságú állványokból álló kosárlabda-áilványcsalád alakítható ki igen előnyösen. A kerekeken gördíthető kivitel az összes ismerte­tett szerkezeti egységet igényli. Főként nagyobb tornatermekben, csarnokokban alkalmazható és használat után kitolható, így más sportjátékot nem ak adályoz. A 3 menesztő- és rögzítőegység célsze­rűen olyan, hogy lehetővé teszi az állvány összecsu­­kását. A falra szerelhető kivitel előnyösen a 4. ábra szerinti kialakítású lehet. Célszerűen kosárlabda­­pálya méretű tornatermekben alkalmazható, ahol a pálya alapvonala és a falsík között legalább 1-1,2 m hely van. A szabadtéri kivitel, amely előnyösen helytálló lehorgonyzású, egyszerűsége folytán részletesebb ismertetést nem igényel. Itt természetesen nem csu­pán a gördítőszerkezet maradhat el, hanem beton­ba történő lehorgonyzás esetén az ellensúlyozás is elhagyható. Szabadalmi igénypontok 1. Kosárlabdaállvány, amelynek hálós gyűrűvel és függesztővázzal ellátott, célszerűen üveg vagy plexi anyagú palánkja, valamint a palánkot előírt helyzet(ek)ben tartó, a talajon álló vagy falsíkhoz csatlakoztatott tartószerkezete van, azzal jellemez­ve, hogy a palánk (11) a tartószerkezethez legalább két egymáshoz képest elmozgatható vezetőelemet (21, 22) tartalmazó, előnyösen konzolszerű állító­egység (2) közbeiktatásával van csatlakoztatva. 2. Az 1. igénypont szerinti kosárlabdaállvány azzal jellemezve, hogy az állítóegységhez (2) egy két stabil, meghatározott véghelyzettel bíró menesztö- és rögzítőegység (3) van hozzárendelve. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents