187572. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1,5-difenil-pirazolin-3-on-származékok előállítására

1 187 572 2 Találmányunk új 2-piperazino-alkil-l,5-difenil­­pirazolin-3-on-származékok és az e vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására vonatkozik. Találmányunk célkitűzése értékes gyógyászati tulajdonságokkal rendelkező új 1,5-difenil-pirazo­­lin-3-on-származékok előállítása. Azt találtuk, hogy az új l,5-difenil-pirazolin-3- on-származékok értékes farmakológiai tulajdonsá­gokkal - különösen kifejezett antiallergiás hatással, s ezenkívül vérnyomáscsökkentő hatással - rendel­keznek, jó terápiás hatásszélességet mutatnak és toxicitásuk csekély. Az új vegyületeket fenti tulajdonságaik alapján a gyógyászatban allergiás betegségek - pl. allergiás eredetű asztma vagy szénanátha - kezelésére alkal­mas gyógyszerek készítésére alkalmazhatjuk. Találmányunk tárgya közelebbről eljárás (I) ál­talános képletü új l,5-difenil-pirazolin-3-on-szár­­mazékok és savaddíciós sóik előállítására (mely képletben R, jelentése hidrogénatom, 1-4 szénatomos al­­kil-, 1-4 szénatomos alkoxicsoport, halo­génatom vagy trifluor-metil-csoport; R3 jelentése hidrogénatom, 1-4 szénatomos al kil-, 1-4 szénatomos alkoxicsoport vagy halo génatom; Z jelentése 2-6 szénatomos alkiléncsoport ; R, jelentése helyettesítetlen vagy egy 1-4 szén­atomos alkilcsoporttal helyettesített piridi!­­csoport, vagy tienilcsoport, vagy (a) általános képletü, adott esetben helyettesített fenilcso­­port, ahol R6 jelentése hidrogénatom, 1-4 szénatomos al­­kil-, 1-4 szénatomos alkoxicsoport, halo­génatom vagy trifluor-metil-csoport és R7 jelentése hidrogénatom, 1-4 szénatomos al­­kil- vagy 1-4 szénatomos alkoxicsoport). Az R, és R3 helyén levő, illetve az R5 csoportban levő alkilcsoportok egyenes- vagy elágazó láncú, 1-4 szénatomos csoportok lehetnek (pl. metil-, etil-, n-propil-, izopropil-, n-butíl- vagy tercier bu­­tilcsoport, előnyösen metil-, etil-, n-propil- vagy izopropilcsoport). Az 1-4 szénatomos alkoxicso­port előnyösen metoxi- vagy etoxicsoport lehel. A fenil-gyűrük halogén-helyettesítője előnyösen fluor-, klór-, vagy brómatom lehet. Z egyenes- vagy elágazóláncú, 2-6 szénatomos - előnyösen 2-4 szénatomos - alkiléncsoportot je­lent. Az R, helyén levő piridilcsoport 2-, 3- vagy 4- helyzetben - előnyösen 2-helyzetben - kapcsolód­hat a molekulához. A piridilcsoport helyettesítetlen lehet vagy egy 1-4 szénatomos alkilcsoportot hor­dozhat. Az Rs helyén levő tienilcsoport 2- vagy 3-helyzet­­ben - előnyösen 2-helyzetben - kapcsolódhat a molekulához. A találmányunk tárgyát képező eljárás szerint az (I) általános képletü új l,5-difenil-pirazolin-3-on­­származékokat és savaddíciós sóikat oly módon állíthatjuk elő, hogy valamely (II) vagy (III) általá­nos képletü vegyületet (mely képletekben R,, R3 és Z jelentése a fent megadott; Y jelentése aminolíti­­kusan lehasítható csoport; Z' jelentése 2-4 szénato­mos alkiléncsoport és Y'jelentése halogénion) vagy ezek keverékét valamely (V) általános képletü ve­­gyülettel reagáltatjuk (mely képletben Rs jelentése a fent megadott) és kívánt esetben egy ily módon előállított (I) általános képletü vegyületet savaddí­ciós sójává alakítunk vagy savaddíciós sójából fel­szabadítunk. Amennyiben valamely (III) általános képletü vegyületből indulunk ki, úgy a végtermék­ben Z legfeljebb 4 szénatomos alkiléncsoport lehet. A (II) és (III) általános képletü vegyületek vagy keverékeik és az (V) általános képletü aminok reak­cióját az aminok alkilezésére önmagukban ismert módszerekkel végezhetjük el. A reakciót célszerűen inert szerves oldószerben, bázikus körülmények között végezhetjük el. A (II) általános képletü vegyületekben Y helyén levő ami­­nolítikusan lehasítható csoport előnyösen halo­génatom (pl. klór-, bróm- vagy jódatom, előnyösen klór- vagy brómatom) lehet. Oldószerként aromás szénhidrogének (pl. benzol, toluol vagy xilol), gyű­rűs éterek (pl. dioxán), dimetil-formamid, 1,3-di­­metil-2-imidazolidinon, hexametil-foszforsav-tria­­mid, szulfolán, dimetil-szulfoxid, tetrametil-karba­­mid vagy kis szénatomszámú alkanolok (pl. izo­­pentanol) jöhetnek tekintetbe. A reakciót szobahő­mérséklet és 150 °C közötti hőmérsékleten hajthat­juk végre. (II) általános képletü kiindulási anyagok felhasználása esetén előnyösen magasabb hőmér­sékleten - kb. 50-150 °C-on, különösen 90-150 °C-on - míg (III) általános képletü vegyületek al­kalmazásakor előnyösen szobahőmérséklet és az oldószer forráspontja közötti hőmérsékleten dol­gozhatunk. A (II) vagy (III) általános képletü ve­­gyület és az (V) általános képletü amin reakcióját adott esetben oldószer nélkül ömledékben is elvé­gezhetjük. A reakciót célszerűen szerves vagy szer­vetlen bázis jelenlétében hajthatjuk végre. A bázis szerepét az (V) általános képletü amin fölöslege is betöltheti. Külön hozzáadott bázisként előnyösen szervetlen bázisokat (pl. alkálifém-karbonátokat vagy hidrogén-karbonátokat, előnyösen nátrium­­karbonátot, nátrium-hidrogén-karbonátot vagy kálium-karbonátot) vagy szerves bázisokat (pl. kis szénatomszámú tercier alkil-aminokat, pl. trietil­­amint, n-tripropil-amint, n-tributil-amint ; 1,4-di­­metil-piperazint vagy piridint) alkalmazhatunk. A (II), (III) vagy (V) általános képletü vegyüle­tekben szubsztituensként jelenlevő szabad hidroxil­­csoportokat a reakció előtt célszerűen önmagában ismert módon védőcsoportokkal megvédhetjük. A reakció után könnyen lehasítható védőcsoport­ként pl. Mc Omie E.: „Protective Groups in Orga­nic Chemistry” (Plenum Press, 1971) irodalmi he­lyen ismertetett védőcsoportokat alkalmazhatjuk, így pl. a hidroxilcsoportot előnyösen éter-csoport - különösen előnyösen tetrahidropiranil-éter - alakjában védhetjük meg. A védőcsoportot a reak­ció után ismert módon könnyen lehasíthatjuk. Az (I) általános képletü vegyületeket a reakció­­elegyből önmagukban ismert módszerekkel izolál­hatjuk és tisztíthatjuk. A savaddíciós sókból az (I) általános képletü bázisokat ismert módszerekkel felszabadíthatjuk, illetve az (I) általános képletü bázisokat önmagukban ismert módszerekkel gyó-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents