187514. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék fejőberendezések tejjel érintkező belső felületeinek mosásához
1 2 A találmány fejőberendezés tejjel érintkező belső felületeinek a mosásához — folyadékáramoltatásos tisztításához - alkalmazható eljárásra és készülékre vonatkozik. Ismeretesek mosókészülékek, illetve mosási rendszerek, amelyek segítségével istállókban és fejőházakben telepített felső tejvezetékes fejőberendezések tejjel érintkező belső felületei, valamint alsó tejvezetékes fejő berendezések nagy keresztmetszetű csővezetékei áramló folyadék segítségével tisztíthatók. Közismert, hogy a jó minőségű, hatékony tisztítás eléréséhez négy tényező megfelelő szinten tartása szükséges: a tisztító folyadék hőmérséklete; a tisztítófolyadék koncentrációja; a tisztítás időtartama, vagyis a kellő időn át végzett tisztítás; végül a tisztítófolyadék megfelelő áramlási intenzitása, azaz intenzív mechanikus hatás kifejtése nagysebességű folyadékárammal a tisztítandó felületre. Míg az első három tényező egymással részben helyettesíthető, addig a mechanikus hatást egyik sem pótolhatja. A jelenleg használatos mosókészülékek egyik hátránya, hogy nem képesek a megfelelő mechanikus hatás kifejtésére, ezért a fejőkészülékek kollektoraiban, és az alsó tejvezetékes fejő berendezések nagyátmérőjű csöveiben lerakódások keletkeznek. A lerakódások alapvető veszélye, hogy bakterológial fertőzések állandó potenciális kiindulópontjai, jól tisztítottnak tehát csak azok a berendezések tekinthető, amelyek belső felületei mind bakterológiai, mind érzékszervi szempontból kifogástalanok. Jelenleg a fejőberendezések bakteriológiai tisztítása is csak átmenetileg biztosítható fertőtlenítőszerekkel; a felületek tisztítószerekkel, ásványi anyagokkal, nehezen oldható zsírokkal borítottak, tehát szennyezettek maradnak. A csővezetékeket ezért gyakran szét kell szerelni, és kefével kell mechanikusan tisztítani. A gyakori szétszerelések élőmunka igénye nagy, és a szétszerelések közötti napokon a higiéniai hiányosságok miatt a tej fertőződésével így is számolni kell. A fent részletezett hiányosságok kiküszöbölése céljából különféle tisztítókészülékeknél a folyadékáram sebességét folyamatos levegőbevezetéssel kísérelték megnövelni. Hátrányos tényezőként jelentkezik azonban az ilyen konstrukcióknál az, hogy a levegő a folyadékban buborékok formájában rendeződik el. A buborékok - a felhajtóerő hatására — a csővezeték felső részébe kerülnek, emiatt a folyadék tisztító hatása ott megszűnik. Más megoldásoknál a levegőbevezetés periodikusan történik ugyan, azonban a percenkénti légbebocsátások száma és az egy-egy nyitási állapotban bevezetett levegőmennyiség nem változtatható, ezért - adott berendezésnél - az optimális levegő-víz arány nem állítható be, így az ideális áramlási sebesség nem valósítható meg. Ez vagy a mechanikai tisztítás hatékonyságának a rovására megy, vagy pedig a szükségesnél nagyobb tisztítószer felhasználás adódik. Ismert olyan, egymás alatt elhelyezkedő csöveket tartalmazó fejőberendezések mosására szolgáló tisztítókészülék is, amelynél a levegőbevezetés az összekötő cső legnagyobb rádiuszánál történik. Itt az okoz problémát, hogy a levegőáramiás mindig a felső csővezeték irányába indul meg, s így az alsó csővezetékben a folyadékáramlás lelassul. A felső csővezeték felső részét folyamatos levegőpárná tölti ki, tehát egyik csőágban sem érhető el megfelelő tisztaság. A találmány feladata, hogy olyan megoldást szolgáltasson fejőberendezések belső, tejjel érintkező felületeinek folyadékáramoltatásos tisztításához, amelynek segítségével a mosófolyadék áramlási intenzitása olyan szintre növelhető, hogy a csővezetékben a megkívánt mechanikus tisztítóhatást biztosító turbulens áramlás jön létre. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy amennyiben a fejőberendezésben uralkodó nyomást meghaladó nyomású levegőt periodikusan és meghatározott mennyiségben, periódus-számban, valamint meghatározott vákuumszintet biztosító módon adagoljuk a tisztítófolyadékhoz, annak áramlása oly mértékben intenzifikálható, hogy turbulenssé válik, és megfelelő mechanikai tisztitó hatást fej ki a fejőberendezés belső felületeire. E felismerés alapján a kitűzött feladatot a találmány érteimében olyan eljárás segítségével oldottuk meg, amelynek során a vákuummal áramoltatott mosófolya lékba periodikusan levegőt vezetünk be, miáltal a fnlyadékáramot levegőáram-szakaszokkal megszakítóit folyadékáram-szakaszokra osztjuk, és amely eljárásnak az a lényege, hogy egy-egy tisztítási ciklusban összesen a fejőberendezés tejjel érintkező légterének mintegy 30-75%-át kitevő mennyiségű levegőt vezetünk be periodikusan a fejőbe rendezésbe; , — egy-egy tisztítási ciklusán beiül a levegő-bevezetési (nyitott) állapot és a levegőbevezetés-szünetel tété; (zárt) á lapot számát percenként 80...0,5/80 min'1 — 0,5 min1/ értékek közé állítjuk be;- egy-egy levegőbevezetési (nyitott) állapotban a fejőberendezésbe, ott mintegy 23—33 kPa (157—250 higanymillirnéter) vákuumszintet eredményező menynyiségű levegőt bocsátunk be. A mosófolyadékba célszerűen atmoszférikus nyomású levegőt vezetünk be. A tslálmány szerinti készüléknek mosófolyadék-tartálya, abból kiágazó és a fejőkészülékek mosására szolgáló mosóaljzatokkal összekapcsolható első mosóvezetéke; a tej vezeték-szakaszokhoz kapcsolódó tejleválasztó tartálya, valamint levegőbetápláló egysége van, és e készülékre az jellemző, hogy a mosófolya-dék-tartályból kilépő második mosóvezetéke van, amely az egyik tejvezeték-szakaszba a tejleválasztó tartály és az ettől számított első fejőkészülék tejtömlőjének leágazása között torkollik be,ése betorkollási hely és a tejleválasztó tartály közötti tejvezetékrészbe csap van beépítve; a második mosóvezetékhez, abba - előnyösen atmoszférikus nyomású — levegő periodikusan történő betáplálására alkalmas levegőbetápláló egység van csatlaikoztatva; az első mosóvezetékhez a mosófolyadék-tartály és ettől számítva az első mosótömlőJecsatlakozás között az első mosóvezetékbe — előnyösen atmoszférikus nyomású — levegő periodikusan történő betápiására alkalmas levegőbetápláló egység van csatlakoztatva. Egy kiviteli példának megfelelően a levegőbetápláló egység(ek)nek a mosóvezetékbe iktatott levegőbebocsátó szelep, és azzal működési kapcsolatban álló vezérlőszerkezete van. Előnyös, ha a levegőbebocsátó szelepnek — célszerűen fokozat nélkül — változtatható keresztmetszetű légbeáramlási nyílása van. A készülék egy további kiviteli alakjára az jellemző, hogy a szelep és/vagy a vezérlő szerkezet pneumatikus működtetésű, és előnyösen a fejőberendezés vá187.514 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
