187503. lajstromszámú szabadalom • Eljárás béta-aszpartil-csoportot tartalmazó gonadoliberin-származékok előállítására
1 187 503 2 A találmány tárgya eljárás az (I) általános 12 3 4 5 6 7 8 9 10 GIp-His-Trp-Ser-Tyr-Asp- ^-Leu-Arg-Pro-Y I képletü új gonadoliberin-származékok, azoknak a gyógyászatban felhasználható savakkal képzett addíciós sói, valamint az azokat tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására, ahol a képletben X jelentése —O—R csoport, ahol R jelentése benzil- vagy 1-4 szénatomos-alkilcsoport, — N D ‘ csoport, ahol R1 és R2 jelentése egymástói függetlenül hidrogén atom, 1-5 szénatomos alkil-, fenil-, fenil- (1-4 szénatomos)-alkil-, 1-indolinil- vagy 3-6 szénatomos cikloalkil-csoport, vagy Rl és R2 3-4 szénatomos alkilcsoportot jelentenek, melyek a nitrogén atommal együtt gyűrűt képeznek, Y jelentése glicinamid- vagy 1-4 szénatomos alkilamino-csoport. A képletben alkalmazott rövidítések megegyeznek a peptidkémiában elfogadott nómeklatúrával, amelyet pl, a J. Biol. Chem. ismertet [241, 527 (1966); 247, 977 (1972)]. A továbbiakban alkalmazott egyéb rövidítések: EA = etilamino-; DEA = dietilamino-; CBA = ciklobutilamino-; FBA = -(l,l-dimetil-2-fenil)-etilamino-; IND= 1-indolinil-; PIR= 1-pirrolidinií-; ANI = fenilamino-; BOC = terc-butil-oxi-karbonilcsoport. A gonadoliberin (a szakirodalomban ismert egyéb nevei: gonadotropin releasing hormon, GnRH, LH-RH, luteinizáló és follikulusz-stimuláló hormon, LH/FSH-RH) és e hormon ismert származékainak általános tulajdonsága, hogy képesek a luteinizáló hormon (LH) és a follikuluszstimuláló hormon (FSH) felszabadítására. Az irodalomból ismeretes (M. Monahan et al., Biochemistry 12, 4616-4620 (1973), J. Sandow et al., Control of Ovulation, Butterworths, London, 1978,49-70 oldal), hogy a gonadoliberin azon származékai, amelyek a 6-os helyzetű glicin rész helyett D konfigurációjú aminosavakat vagy azok származékait tartalmazzák, továbbá azok, amelyekben a 10-es helyzetben levő glicin-amid részt alifás szénláncú amid-csoportok helyettesítik (M. Fujino et al., J. Med. Chem. 16, 1144 (1973)), a gonadoliberinhez viszonyítva megnövekedett és hosszabb ideig tartó biológiai hatást mutatnak. Ezzel szemben ismert az is, hogy a 6-os helyzetben L-konfigurációjú aminosavat, pl. L-alanint, L-prolint, L-valint (Monahan et al., Biochemistry 12, 4616 (1973)) L-izoleucint (D. Coy et al., J. Med Chem. 16, 1140 (1973)) vagy aszimetriacentrumot nem tartalmazó aminosavakat, pl. a gamma-aminovajsavat, bétaalanint (J. Rivier et al., Peptides: Chemistry, Structure, Biology, Ed. R. Walter, J. Meienhofer, Ann Arbor Science Publishers Inc., Michigan, p. 803, (1975)) vagy szarkozint (W. Arnold et al., J. Med. Chem. 17, 314 (1974)) tartalmazó gonadoliberinszármazékok csak minimális aktivitással rendelkeznek. Az LH-felszabadítás szempontjából csak egyetlenegy L-konfigurációval rendelkező speciális gamma-laktám gyűrű bizonyult a biológiai hatás szempontjából hatékony szubsztituensnek a 6-os helyzetben (Veber et al., Sicence 210, 656 (1980)). A találmány célja olyan új gonadoliberin-származékok egyszerű előállítása, melyek az ismert analógoknál kedvezőbb hatékonyságúak. A találmány alapja az a felismerés, hogy ha az L-konfigurációjú aszparaginsavat béta-karboxilcsoportján keresztül építjük be a gonadoliberin peptidláncának 6-os helyzetébe, ugyanakkor alfakarboxil-csoportját szabadon hagyjuk vagy egy viszonylag kis atomcsoporthoz kapcsoljuk, akkor az így kapott gonadoliberin származékok a 6-os helyzetben D-konfigurációjú aminosavat tartalmazó gonadoliberin származékokéhoz hasonló vagy annál jobb biológiai hatással rendelkeznek. A fentiek alapján az (I) általános képletű vegyületeket a peptidkémiában szokásos eljárásokkal állíthatjuk elő, ezek közül azonban különösen előnyösnek bizonyultak a következők: a) valamely (II) általános képletű tetra- vagy H-Asp-X Lpeu-Arg-Pro-Y II penta-peptidet - amely képletben X és Y jelentése a fenti - Glp-His-Trp-Ser-Tyr-N3 pentapeptidaziddal kondenzálunk, vagy b) valamely (III) általános képletű hexapeptidet -E Glp-His-Trp-Ser-Tyr-Asp-X III amely képletben X jelentése a fenti, és E hidroxilcsoportot, azidcsoportot, N-szukcinimid-oxicsoportot, továbbá adott esetben nitrocsoporttal vagy egy vagy több halogénatommal helyettesített fenoxicsoportot, előnyösen p-nitro-, 2,4,6-triklór-, pentaklór- vagy pentafluor-fenoxicsoportot jelent (IV) általános képletü tri- vagy tetrapeptiddel H-Leu-Arg-Pro-Y IV amely képletben Y jelentése a fenti - kondenzálunk, vagy c) olyan (I) általános képletű vegyületek előállítása esetén, ahol a molekula C terminálisán glicinamid csoport van, valamint X csoport jelentése N\^2’ ahol Rl, R2 jelentése a fenti, benzhidrilaminocsoportokat és 1-3%, előnyösen 2% keresztkötést tartalmazó polisztirol-divinil-benzol gyantához BOC-glicint kapcsolunk, és az így kapott (V) BOC-GIy-NH-CH-C6H4-Polimer V ! c6hs képletű vegyületről a BOC csoportot lehasítjuk, majd a C terminális felől kiindulva a hasítási és kapcsolási műveletek periodikus ismétlésével védőcsoportokkal ellátott aminosavakat kapcsolunk a megfelelő sorrendben a peptid-polimerhez, amelyről a kész peptid lehasítását és a védőcsoportok eltávolítását hidrogén-fluoridos kezeléssel végezzük. Az a) eljárásban a (II) képletű tetra- vagy pentapeptid-komponenst önmagában ismert módon fragmenskondenzációval vagy lépésenkénti lánchosszabbítással állíthatjuk elő azidos, vegyes'anhidrides, karbodiimides, aktív észteres vagy egyéb ismert aktiválási módszerrel. Célszerűen a H-Leu-5 IQ 15 20 25 30 35 40 45 50 55 6C 65 2
