187502. lajstromszámú szabadalom • Eljárás takaróanyagot nem igénylő gombák intenzív termesztésére
1 187 502 2 arra kell ügyelnünk, hogy a bálák tömege ne haladja meg a kritikus értéket. A fűzháncson végzett, eljárásunk szerinti gombatermesztés menete előnyösen a következő: 1. Az eljárásunk tárgyát képező fűzháncsot a hántolást.követően mihamarabb, 0-30 °C-on végzett tárolás esetén előnyösen 10 napon belül, de legfeljebb 40 napon belül 0 *C alatti tárolás esetén előnyösen 20 napon belül, de legfeljebb 6 hónapon belül, az átszövetés céljára 1,5-2 súly% szaporítóanyaggal elkeverjük, az így nyert keveréket adott esetben terméshozamot növelő adalékanyaggal - előnyösen a légszáraz aljzatra számított maximum 0,02 súly% mennyiségű fungicid, fungisztatikus, ill. inszekticid anyaggal, és/vagy nehézfémsók - előnyösen vas- és mangánsók - vizes oldatával vegyíthetjük, majd a keveréket állandó tömörítés mellett a zárt termesztőegységekbe helyezzük átszövetés céljára. 2. A zárt, de szellőzéssel ellátott termesztőegységeket az átszövetés ideje alatt 14-25 °C között - előnyösen 8-10 napig 18-20 °C-on - tároljuk, majd az érlelést változatlan termesztőegységekben 12-18 *C között, előnyösen 16 °C-on végezzük a gombafajtól, ill. fajtától függő ideig, így pl. a Pleurotusféléknél 2-4 hétig. 3. Ezt követően a termesztőegységeket felnyitjuk, s a termesztőhelyiségben, megfelelő levegőzés, világítás, páratartalom és hőmérséklet - előnyösen szabad levegőáramlás, 50 lux feletti világítás, 80 % feletti relatív nedvességtartalom, 7-23 °C közötti hőmérséklet - megindul a termőtestek képződése. 4. Az előzőekben leírt módon kezelt aljzatról a szaporítóanyag fajtájától függően a beoltást követő 4-10 héten belül - így pl. az „LH-7” laskagomba esetén 5 héten belül - a termőtestek már betakaríthatok. Eljárásunk kiemelkedő jelentősége, hogy amellett, hogy az általánosan alkalmazott kukoricacsutka és -szár alapanyagú táptalajjal azonos, vagy annál jobb terméshozam érhető el ugyanolyan termesztési periódus alatt, az aljzatnak se hő-, se gőz-, se vegyszeres vagy biológiai, energiaigényes előkezelésére nincs szükség, s csupán a kultúrgömba élettani feltételei által meghatározott hőmérsékletet kell biztosítani a termesztési ciklus alatt. így a korábbi ismert eljárásokhoz viszonyítva elmarad a hőkezelő helyiség drága beruházási költsége, a tetemes energiaköltség, valamint a kapcsolódó bér- és járulékos költségek. További kiemelkedő jelentősége találmányunknak abban rejlik, hogy a fűzháncsnak mint a fonófűz-feldolgozásnál képződő mellékterméknek az eljárásunk szerinti gombatermesztési aljzatként történő felhasználásával nagy volumenben képződő, ez idáig értéktelen hulladéknak rendkívül gazdaságos felhasználását teszi lehetővé. A beoltáshoz felhasznált szaporítóanyagtól függően a terméshozam bizonyos mértékig - legfeljebb 20%-kal tovább növelhető oly módon, hogy a beoltással egy időben kis koncentrációban nehézfémsók vizes oldatait, egyes fungisztatikus vagy fungicid anyagot - pl. kalcium-karbonátot, szervetlen kéntartalmú'vegyületet vagy szerves készítményt, pl. benomylt - juttatunk a termesztőaljzatba. A találmányunk szerinti eljárást az alábbi példákon keresztül mutatjuk be: 1. példa Laskagomba termesztése fűzháncson, gépesítés nélkül. A fűzháncsot, melyet a fonófűz-feldolgozás során korábban 6 órán át kezeltek forró vízzel, a hántolás utáni 5. napon szilárd padozatú tiszta helyiségbe visszük, és a 60% nedvességtartalmú háncsot a padozaton 20-30 cm vastagon szétterítjük. 2 súly% laskagomba „LH 7” szaporítóanyagot szórunk rá, és az aljzatot átkeverjük. Az ily módon elkevert aljzatot 40 cm átmérőjű, 80 cm magas perforált fóliazsákokba vagy perforált fóliával bélelt faládákba helyezzük állandó tömörítés mellett, majd a termesztőegységeket lezárjuk. A becsírázott aljzatot átszövető helyiségbe rakjuk, ahol az átszővődés 20 °C-on 10 nap alatt teljesen végbemegy. Az átszövetett aljzatot tartalmazó zsákok ezután 2 héten keresztül 16 *C-on érlelődnek, majd 10 °C hőmérsékletű termesztőhelyiségbe kerülnek, amikor is 4-5 napon belül termőre fordulnak. Ekkor a fóliaborítást levágott csíkok formájában eltávolítjuk, majd a termőtestek a kifejlődés után leszedhetők. 2. példa Laskagomba termesztése fűzháncson nagyüzemi méretben Frissen hántolt, 55% nedvességtartalmú háncsot használunk fel, vagy a háncsot a hántolás után azonnal a szárazanyagra számított 0,02 súly% mennyiségű kálium-piroszulfittal kezeljük, a kritikus tömeg alatt: 140 x 140 cm-nél kisebb méretű rakatban tároljuk, majd 20 nap múlva használjuk fel. A termesztőegységek kialakítását és az oltást az erre a célra készített vagy átalakított célgéppel végezzük. A gépekbe kerülő aljzatot első lépésként a laskagomba „PLO 5” oltóanyagával kezeljük 2% mennyiségben, majd ezután 20-120 cm közötti nagyságú - előnyösen 20 x 35 x 80 cm méretű - bálákat alakítunk ki préseléssel. A préselés vagy perforált műanyag fóliába történik, vagy a fóliaburkolást utólag helyezzük rá. A bálák méretének kialakításánál irányadó a spontán bemelegedésveszély elkerülése, valamint a könnyű kezelhetőség és mozgathatóság. Az átszövetést, érlelést és termesztést lényegében az 1. példában leírtak szerinti végezzük. Az érlelési időszak lejárta után a szokásos módon termőtesteket nyerünk. Az első hullám vagy a perforáláson át képződik, vagy a fóliaburkolat lefejtésével jön létre. A termés leszedése után fertőtlenítünk és újratelepítünk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
